9 nyelvvizsga, miután a tanárod azt mondta, sosem lesz nyelvvizsgád?

2013. 01. 16. | | 0 hozzászólás

Kovács Eszter, 8 sikeres nyelvvizsgabizonyítvány tulajdonosa

A szegedi Kovács Eszter, már 9 nyelvvizsga bizonyítvány boldog tulajdonosa volt a vendégünk az Angol Plusz Napon, vele beszélgettünk a sikereinek a titkáról.

A beszélgetésből megtudhatod, hogyan lehet felállni a kudarcélményből, és hogyan tarts ki a célig. 

 

Eszter, azt hallottam, volt egy angoltanárod, akinek majdnem sikerült elvennie a kedved a nyelvtanulástól. Jól tudom?

Igen, a gimnáziumban az angoltanárom – aki egyben az osztályfőnököm is volt – az egész osztály előtt elmondta, hogy nekem nincs nyelvérzékem, és soha nem lesz nyelvvizsgám. Elég rosszul érintett. Az egyetemi felvételihez is szükségem lett volna a nyelvvizsgára, úgyhogy ezek nem épp bátorító szavak voltak…

Letaglóztak. De a Szüleim arra neveltek, hogy az adódó nehézségekkel küzdjek meg, így végül ösztönzőleg hatottak rám: megkerestem azt a módot, ahogy a legtöbb sikerélményt találtam a nyelvekben!

A harcművészet, a sport, az utazás, vagyis az általam kedvelt témákon keresztül tanultam angolt. Ez biztosította leghosszabb távon az érdeklődésemet. Úgy döntöttem, hogy nem adom fel! Csak azért is megmutatom, hogy nem csak nyelvérzék, hanem leginkább szorgalom kérdése az egész!

 

Tűztél ki magadnak célt? Mit?

A cél kitűzése nálam megelőzte a nyelvtanulási szándékot! A nyelvtanulás csupán egy eszköz volt egy-egy cél eléréséhez.

A célom amúgy az utazásaim során megismert emberek és helyzetek megértése volt, amihez sokszor csak néhány alapvető szó elegendő volt, és ennek sikerélménye robbanásszerűen juttatott a következő szintekre.

 

Volt olyan, hogy a tanulás közben holtpontra értél? Mi a TE recepted erre?

Igen, néha előfordult. De mivel a motivációm a nyelvtanulási szándékon felül állt, így kis idő elteltével a probléma gyakorlatilag magától megoldódott. Ha valamit, amit szeretünk, nem csinálunk egy ideig, az előbb-utóbb hiányzik.

Ilyen időszakokban volt, hogy új nyelvet kezdtem, és annak a kezdeti sikerélménye hozta meg újra a tanulási kedvemet.

 

És amúgy hogyan tartottad magad pályán?

Mindig több fronton hódítottam meg egy-egy új nyelvet! A témával kapcsolatos érdekes könyveket akkor is beszereztem, ha már volt két tankönyvem. Ha sikerült, akkor megismerkedtem valakivel, akinek az adott nyelv az anyanyelve volt. Neki általában cserébe tanítottam olyasmit, amihez értettem, és őt érdekelte. Íróasztal helyett kávézókban, könyvtár helyett a parkokban ismerkedtem a szófordulatokkal.

 

 

Ha 3 tanácsot adhatnál más nyelvtanulóknak, mi lenne az?

Ha 3 tanácsot adhatnék, akkor az első az lenne, hogy készpénz helyett inkább energiát fektessenek a nyelvtanulásba.

A második, hogy a kezdő szint teljesítése után minél előbb anyanyelvi környezetből tanuljanak, mert így az adott nyelven gondolkodni is megtanulnak, ami a nyelvtanulás klasszikus határait végképp lebontja.

A harmadik pedig, hogy ne ahhoz ragaszkodjanak, ami miatt meg kellene tanulniuk egy nyelvet, hanem ahhoz, amit ők szeretnének, és mellesleg nyelvtudás is szükséges hozzá. Ismerjék meg önmagukat, hogy valójában belülről mi motiválja őket!

 

 

Kérlek, nyomd meg a “Tetszik” gombot, és SEGÍTS terjeszteni Eszter egészséges hozzáállását!

És ha szerinted a Google-nak is tudnia kellene rólunk, nyomj egyet a +1 gombra is!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

0 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás