A profi írók 15 trükkje az angol írásbeli feladatokhoz

2016. 07. 16. | Tippözön | 11 hozzászólás

Benned van, de valahogy nem jön ki belőled?

Itt a segítség!

 

15 tipp profi íróktól

 

Ezek a taktikák akkor támogatnak téged, ha már tanulsz egy ideje angolt, a tudásod talán már meglenne egy írásbeli "feladathoz", de valahogy mégis sokat szenvedsz vele.

Legyen az egy Facebook hozzászólás, egy munkahelyi e-mail, vagy egy kedvtelésből írt fogalmazás – összeszedtem neked azokat a taktikákat, amelyeket én is használok mindennemű írási feladatomnál.

És amiket amúgy profi íróknak tanítanak.

Én sokat fizettem ezért. Most átadom neked ingyen. Enjoy.

 

1. Veszítsd el a gondolatot, hogy nem fog működni!

A legnagyobb akadály: az "én ezt nem fogom tudni megcsinálni", és rokonai, a "nem jutnak eszembe a szavak", "biztos tele lesz hibával", "tuti belekötnek/félreértik".

Helyette a helyes taktika: "ezt most pikk-pakk összerakom". Akár el is mondhatod magadnak félhangosan. (Én el szoktam. Működik.) Szimpla önszuggesztió, saját magad "becsapása". Egyébként is csináljuk, napi szinten, akkor már miért ne használnánk jóra?

 

2. Legyen egy optimista időlimited!

Mondd, hogy ezt most 5, 15, vagy 30 perc alatt megcsinálom! Feladattól függően. Persze, ki fogsz futni az időből. De nem baj. Mert legalább elkezdted, és így kész lesz.

Hidd el, két óra izzadós szenvedésbe nehezebben fogsz bele, mint egy gyors, 15 perces virtuózkodásba a billentyűzeten!

Itt kérnék bocsánatot nyilvánosan: halálra idegesítem a környezetem néha azzal, hogy "fél óra, és befejezem", és abból utána egy, vagy másfél óra lesz. De másfél óra alatt letettem azt a produktumot az asztalra, ami egy lazább időlimittel három-öt órába telne. A szükséges idő alábecsülése az egyik leginkább bevált taktikám. Mert fél órát akkor is kibírok, ha a gyomrom már majd kilyukad az éhségtől. De ha tudom, hogy csak két óra múlva ehetek, akkor inkább előtte ebédelek. Ebéd után meg közbeszól az élet, és így hajlamos holnapra maradni a feladat…

 

3. Kapcsolj ki mindent!

De tényleg. Mindent. Ha fontos, amit írsz, vagy gyorsan akarsz végezni, akkor Internetről le. Facebook bezár. Telefon némít.

Ja, és persze tudd magadról, hogy téged mi zavar! Engem például, hacsak nem rám irányul, a tüzérségi tűz sem zavarna, de egy apró mozgás körülöttem állandóan kizökkent. Téged mi zökkent ki? Akármi/ki is az, kapcsold ki őt is!

 

4. Vázold fel az alapjait!

Pár gyors gondolat, összefüggés nélkül. Épp ami eszedbe jut. Minden cikkemet így kezdem – magyar vagy angol. Ha megvan a vázlat, akkor nem üresből indulok, vagyis eleve félig-tele hozzáállással állok neki. Hiszen egy része már meg is van!

Plusz: rég rájöttem, hogy a kreatív gondolkodást a keretek inkább segítik, mint akadályozzák. Vagyis: vázlattal jobb lesz a végeredmény! Szóval bátran kezdj üres lappal, ha a lehető legrosszabb végeredményt akarod! Egyébként meg írj egy pár szavas vázlatot, jó?

Ha te az a típus vagy, akinek tele van a feje gondolatokkal, gyorsan írd le őket, mielőtt felrobbannál! Ne akard rögtön struktúrában leírni őket, mert az már erőszaknak minősül.

 

5. Rozsda ellen

Kezdd a magától értetődő részekkel, amin nem kell töprengened, jó?

Ha ez egy hivatalos e-mail, amiben mondjuk vannak adatok, akkor kezdheted azokkal. Bemelegítés. És ha úgyis benne kell hogy legyenek, miért ne tudd le az elején, amikor még picit rozsdás vagy?

 

6. Hagyd a sorrendet!

Ne vonszold magad kínlódva az első mondatkezdő nagybetűtől az utolsó mondatvégi írásjelig! Inkább írj össze-vissza!

Ha vázlatból dolgozol, akkor az egyes vázlatpontok alá írhatsz egy-egy gyors gondolatot, ami eszedbe jut. Aztán azt dolgozd ki, ami könnyebbnek tűnik. Mindig a könnyebbik végéről kezdd, jó? Sőt! Még meredekebbet mondok!

Amikor elkap a flow írás közben, akkor előfordul, hogy szándékosan átváltok a szöveg legnehezebb pontjára, akár a mondat közepén, egy fél pillanat alatt, ösztönösen, mert érzem, hogy most van bennem annyi kreatív energia, hogy elvágjak egy igazi gordiuszi csomót. Befejezem a nehéz részt, és aztán megyek vissza arra a pontra, amit otthagytam. Vagy egy másikra, mindegy.

Az írás pont az ellentéte a rendrakásnak és a takarításnak! Ott szisztematikusan haladva érnek inkább sikerélmények. Itt gyorsabban kész vagy, ha össze-vissza csinálod! És még a végeredmény is tisztább lesz!

 

7. Ne a tökéletes fordulatot keresd!

Ha minden egyes mondatoddal Shakespeare-i magasságokba törsz, sokáig fogsz ülni felette. Hideg rettegésben. Csak kezdj írni, és hagyd, hogy jöjjenek a szavak – később még mindig visszamehetsz, és szerkesztgetheted!

Minél kevesebb időd van írni, annál fontosabb elengedned a tökéletességre való törekvést! Nem tudsz szép, kerek dolgot létrehozni, ha közben az egész lelked görcsben van.

 

8. Ne atomokból építkezz, hanem kész modulokból!

Még véletlenül se a fejedben megfogalmazódó magyar gondolatot fordítgasd, úgy, hogy keresed hozzá az egyes szavakat, és aztán azokat megpróbálod egy mondatba tömködni! Sok hibád lesz így, és angoltalan mondataid.

Helyette gondolj egy olyan kész mondatra, félmondatra, amit egy hasonló tárgyú olvasnivalódban láttál, és építkezz köré! Amiatt se aggódj, ha esetleg apróbb kompromisszumokat kell hoznod ennek érdekében a mondanivalódban! Menjen át a lényeg, ennyi.

 

9. Mondd el élőszóban!

Hogy mondanád el egyszerűen, élőszóban?

Ha szóban jobb vagy, mint írásban, akkor ez a taktika nagyon sokat fog segíteni: magyarázd el hangosan, aztán vesd papírra, és utána díszítgetheted!

 

10. Írj takarékosan!

Ne törölj ki semmit! Leírtál valamit, de nem oda illik? Mégis máshogy kéne elmondani?

Csak told lejjebb, de ne dobd el – így lesz egy csomó gondolatod, amiből még dolgozhatsz később!

 

11. A legnagyobb művészet

Kosztolányi szerint nincs nagyobb művészet a törlésnél. Ő azt javasolja, hogy ne fogalmazni tanulj meg először, hanem tollal a kezedben törölj felesleges gondolatokat más írók szövegeiből. És ezzel a gyakorlattal jobb író leszel.

Így kezeld a saját e-mailjeidet is! Megy rövidebben is? Akkor rövidítsd! Ki tudsz még belőle szedni felesleges gondolatokat? Ne sajnáld meghúzni! Csak jobb lehet tőle!

Ahogy Kosztolányi mondja: bár minden sorunk törlése kicsit olyan, mintha levágnánk a karunkból, vagy az ujjunkból, de az csak a zöld, piszkos körmünk. Vágjuk is le!

 

12. Ne várj egyenletes tempót!

Hogy beszélgetsz valakivel? Néha megállsz gondolkodni, nem? Néha kijavítod magad te is, ugye? És néha meggondolod magad a mondat közepén, és valami teljesen másba kezdesz. Na, mindez írásban is megengedett, ne aggódj miatta! Ne várd el magadtól, hogy végig egyenletes teljesítményt nyújts, jó?

Lesznek megtorpanások. Lesz olyan, hogy kikapcsolsz, és azon kapod magad, hogy a semmibe bámulsz. Lesznek olyan pontok, amikor már gépelni sem tudsz, és egy szóban átlagosan négy betű van rossz a helyen.

Ilyenkor picit állj meg, tekintsd át az egészet, és megint lépj ét egy könnyebb részre. Megfáradtál, előfordul. Haladj azért! Csak ne erőltesd magad a legnehezebb résszel!

 

13. Legózz a gondolatokkal!

Az írás nem olyan, mint a puzzle, amit csak egyféleképpen lehet kirakni. Inkább olyan, mint a legó. Végtelen megoldása van.

Ne fáraszd magad azzal, hogy megpróbálod az egyetlen helyes gondolatsorrendet megtalálni. Nincs ilyen.

Benne van minden, amit le akartál írni? Jó. Kész is vagy.

 

14. A legnagyobb időpazarló

Ne szerkesztgesd végtelenül, miután már befejezted!

Ha lenne olyan, hogy tökéletes írásmű (ami nincs), akkor az elég jó és a tökéletes közti különbség: +200%, vagyis még kétszer annyi munka. Végtelenségig lehet díszítgetni egy írásművet. Mindig lehet jobb.

De sokszor egyszerűen nem éri meg az idődet. Elégedj meg az elég jóval!

 

15. Ha végképp nem megy

Nem megy az írás? Lehet, hogy nem is tudod, mit akarsz pontosan írni!

Egy garantáltan működő gyorssegély: pár szóban írd le, milyen üzenetet akarsz átvinni!

 

+1. Pihentesd!

Egy írásművet is keleszteni kell, mint a kenyeret, csak itt ugyanezt pihentetésnek hívjuk.

Hacsak nem egy gyors e-mailről van szó, minimum egy kötelező pihentető kört javaslok. Utána adj neki egy utolsó szerkesztést, és kész is vagy!

 

Így készülnek a magas szintű írásművek.

Mostantól tudod. Használd te is azokat az eszközöket, amiket a profik, jó?

És ha van még hozzá tipped, oszd meg bátran, olvasom a hozzászólásokat is!

 

 

Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

11 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Baksa Balázs 2016-07-16 18:51
    Ez most valami igazán és nagyon jó és nagyon fontos írás! Tanítani kéne általános iskolától kezdve, és állandóan elővenni, falra szögezni szemmagasságban. Külön kiemelném a törlést (11. pont). Meg a magyar gondolatokból átfordítgatás veszélyét (8. pont). Meg a 13. pont legózását. Ha már egyszer a rendelkezésünkre áll a nonlineáris szövegszerkesztés lehetősége. Ha már egyszer nem vagyunk (sajnos) olyen összeszedettek, mint anyámék korosztálya (ezt be kell vallani), hogy a bal felső saroktól a jobb alsóig egymenetben (lineárisan) azonnal készet tudjunk írni. Nem mindenki Ady Endre, aki állítólag egy lendületből írta meg a legátgondoltabb gondolatmeneteit is. Őket még nem kényelmesítette el a mai technika, mint minket. De ha már így esett, akkor ezt inkább fordítsuk előnyére. Legózzunk. Szúrjunk közé. Cseréljünk. És töröljünk, töröljünk, TÖRÖLJÜNK!!! Mindent, ami döccen, félrevisz, eltereli a figyelmet a lényegről. És ha a végeredményen aztán nem látszik, hogy mennyit izzadtunk vele, akkor jól használtuk az eszközt is, az agyunkat is! Szóval: Nagyon jó és nagyon fontos írás ez, tessék mindenkinek sokszor elolvasni!!! Válasz
    • Gabi 2016-07-17 09:23

      Nagyon szépen köszönöm, Balázs! És tényleg nem vagyunk olyan fegyelmezettek és összeszedettek, mint akik előttünk jártak. Nem olyan régi kutatás: az interneten való böngészés, ide-oda ugrálás az olvasásban átalakítja az agyi funkciókat is. Mi már kevésbé tudunk/szeretünk egy Háború és békét végigolvasni - nem tudunk úgy koncentrálni egyetlen, hosszú szövegre. Tudomásom szerint még nem folyt olyan kutatás, amely az írás tekintetében vizsgálná ezt, de szerintem igazad lehet: az előttünk lévő korosztály ebben is más volt.

      Válasz
  • Zsuzsanna 2016-07-17 00:32
    Nagyon jó téma! Még jobb köré gyűlt gondolatok! Ami eszembe jut ilyen magasságokban : ne hagy ki magad az írásból, mélyen merülj bele a témába, lejjebb-lejjebb-még lejjebb, aztán onnan törnek elő az igazi kincsek. Te meg csak írsz. Köszönöm! Válasz
    • Gabi 2016-07-17 09:24
      Köszönöm szépen, Zsuzsanna! Válasz
  • András 2016-07-21 10:06
    Sok évvel ezelőtt egyik csemetém az írástanulás módszerét "reformálta" meg csak azért, hogy önmaga számára élvezetesebbé tegye. Borzasztóan unta a cicafarkak és fecskefarkak katonás rendben, sorról sorra való körmölését, helyette inkább érdekes ábrákat alkotott a füzetében oly módon, hogy szétszórta a betűalkatrészeket az oldalon. Egy cicafarok az első sorba, három a tizedikbe, két fecskefarok az oldal közepére, egy a második sorba, öt a hetedikbe... és így tovább, míg be nem telt az oldal. Először meglepődve és kissé aggódva néztük az édesanyjával ezt a sajátos "alkotói módszert", aztán úgy döntöttünk, hogy nem rontjuk el a játékát. Szerencsére a tanító nénije is hasonlóan cselekedett. A mostanra már felnőtt fiatalember két diplomával a háta mögött művészetet tanít a gyerekeknek egy jó nevű középiskolában és soha nem azt nézi egy adott feladat során, hogy a tanítványai miként, milyen módszerrel oldják meg azt, hanem csak az elkészült munkákat értékeli. Válasz
    • Gabi 2016-07-31 20:47
      Köszi ezt a történetet! Nagyon tetszik! Nyelvtanulásra is szuper analógia, mert ott is mindenkinek meg kell találnia a saját tanulási stílusát. :) Válasz
  • András 2016-07-21 10:23
    Ezzel a kis történettel csak azt szerettem volna illusztrálni, hogy milyen fontos örömet találni az adott feladatban. Nincsenek kőbe vésett szabályok, mindenkinek meg kell találni a neki legmegfelelőbb utat ahhoz, hogy kedvvel, ne görcsös igyekezettel és megfelelési kényszerrel dolgozzon. Ehhez nagyon hasznosak azok a trükkök, amiket összegyűjtöttél és megosztottál velünk. Köszönöm! :) Válasz
    • Gabi 2016-07-31 20:47
      Köszönöm szépen, András! :) Válasz
  • Flóra 2016-07-21 11:36
    Imádom ezt az oldalt és ezt a pedagógiát, tényleg nagyon hasznos! 14 éves vagyok, 2 éves korom óta tanulok angolt. Regényeket olvasok eredetiben, angolul, felirat nélkül nézek előadások és általábn bármilyen szöveget megértek, az írás-, és beszédkészségem is elég jó. Szeptembertől francia kéttannyelvű gimnáziumba fogok járni (nyelvi előkészítős évvel kezdünk, tehát 5 éves iskola), heti 1 angolunk lesz, amit nem is nagyon bánok, nem vagyok egy szinten a többiekkel. A magántanárommal folytatjuk a gyakorlást. Komplex középfokú nyelvvizsgám van, most úgy érzem, hogy egy felsőfokú is simán sikerülne (bár a nyugdíjrendszerrel vagy a közlekedési szabályokkal kapcsolatban nincs még kiforrott véleményem). Viszonylag sokat járok külföldön, elcsevegek a kintiekkel. Mindenképpen angol nyelvterületen fogok továbbtanulni, computer science-t, építészetet, vagy esetleg valami design jellegű dolgot, és egyelőre csak reménykedem, hogy elég lesz az 5 évvel későbbi angoltudásom egy idegen nyelvű egyetemre. Használom az Instant Advanced tanulócsomagot, amit nagyon hasznosnak találok. Nagyon nem vagyok magolós típus, nem használok nyelvkönyveket, sem szótárfüzetet, szép kifejezéseket és jó ötleteket gyűjtök angolul, és úgy érzem, folyamatosan fejlődöm. Szeretnék egy műveltebb anyanyelvi szintjére eljutni 5 éven belül, és bár nagyon úgy néz ki, hogy ez valamennyire sikerülni is fog, gondoltam, megtudakolom a kedvenc nyelvtanítós oldalam szerkesztőjét, szerkesztőit is, hogy mit gondolnak a témáról. :) Válasz
    • Gabi 2016-07-31 20:52
      Na, ezt nagyon jól leírtad, hogy szép kifejezéseket és jó ötleteket gyűjtesz angolul. Pontosan ez a meghatározása a hobbiból való nyelvtanulásnak! Köszi, ezt így még senkitől nem hallottam, pedig nagyon találó! Gratulálok ahhoz, amit már eddig is elértél, és köszönöm szépen, hogy itt vagy, Petra! :) Válasz
  • Boglár 2017-01-23 10:35
    Hát ez nagyon király! Messze vagyok még attól, hogy írónak mondjam magamat, de írok, a saját kis történeteimet. Nagyjából a kezdetek óta úgy, ahogy most te leírtad a tippeket, és ezt most nagyon jó látni. Rengetegszer felmerült bennem, hogy talán ezek nem is jó taktikák, csak nekem működnek, a nagy átlagnak nem, vagy nekem is csak azért, mert nem tudom, hogy lehetne sokkal jobban/hatékonyabban csinálni, de ez most visszaigazolt, hogy teljesen jó az úgy, ahogy én azt csinálom :) Köszi :) Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás