Angol, nyár, szerelem

2017. 07. 03. | Desszert | 9 hozzászólás

’English is sexy’.

Azt már mind tudjuk, hogy a jó nyelvtudás olyan mértékben javítja az önbizalmat, hogy bárki nyugodtan felvehet vele akár két számmal kisebb fürdőruhát is.

Az angollal minden jól fog állni: az angol megy a szemed színéhez, kiemeli az előnyös tulajdonságaidat és segít megtalálni életed szerelmét, de legalábbis bármilyen nyaralást különlegessé tesz.

Hogy honnan veszem mindezt? Természetesen tapasztalatból!

 

Angol, nyár, szerelem, Görögország

 

Görög félistenek nyomában

 

Úgy nyolc éves lehettem, esetleg kilenc (de ki számolja!). Görögországba tartottam a szüleimmel nyaralni, amikor az autó motorja felmondta a szolgálatot. Szerbiában sikerült vizezett üzemanyagot tankolnunk, ami a görög határra fejtette ki a hatását: egyszer csak a kocsi nagy köhécselések és rángatások közepette leállt alattunk. Mivel sem bolgárul, sem görögül nem beszél senki a családunkban – jobban mondva Édesapám állítása szerint a világ összes nyelvén beszél, és még kettőn -, így külön kihívás volt akkoriban Google fordító és egy nagy közös nyelv nélkül elmagyarázni, hogy mi a problémánk.

Végül aztán sikeresen bevontattak minket egy autószerelő műhelybe, ahol két éjszakát kellett eltöltenünk, hogy újra működőképessé varázsolják a japán csodaautónkat. Míg a szüleim a hajukat tépték a negyven fokos autószerelő műhely udvarán, én felfedeztem magamnak – személyiségi jogaira tekintettel hívjuk most így – Nikoszt.

Nikosz úgy 12-13 éves kisfiú volt, aki az apukája műhelyében töltötte a nyarat. Emlékeimben Nikosznak gyönyörű göndör haja és huncut mosolya volt és roppant beszédes kissrác volt. Szerintem egyébként csak azért tűnt annak, mivel ugyanazt a mondatot minimum tízszer el kellett mondania, hogy valaki végre megértse közülünk, mit szeretne. Anyukám próbált meg fordítani közöttünk, de Édesanyám angol tudása szerintem akkoriban a ’Hello’, ’Auto’ és a ’no good’ kifejezésekre korlátozódott.

Erre akkor jöttem rá, mikor életem szerelmével megbeszéltük, hogy mielőtt végleg elhagyjuk a valaha volt legromantikusabb műhely udvarát, még egyszer találkozunk. Anya tolmácsolt, leegyeztettük az indulásunk időpontját és módját: ’Tumorró. Sex úr.’ Jóapám itt morcosan felvonta a szemöldökét, de Anya csak egy legyintéssel lerendezte, miszerint ura a helyzetnek.

Nos, ezzel csak két probléma volt: nem ’tomorrow’ indultunk, hanem aznap, és ’Sex úr’ valójában ’six o’clock’ akart lenni. Csoda hát, hogy hiába vártam egész délután az én gyönyörű görög félistenemre, híre-hamva sem volt?

Emlékszem a pillanatra, ahogy kifordultunk a műhely udvaráról és én könnyes szemmel néztem a távolba, remélve, hogy Nikosz hirtelen feltűnik az utca végén és utánunk fut…de legalábbis, hogy mire jövőre jövünk, én penge leszek angolból, mert már akkor tisztán látszott: a szerelmi életem nem bízhatom a szüleimre és egy hiányos nyelvtudásra.

 

Dráma a világ másik oldalán

 

Nos, a kellően szofisztikált angoltudásra még jó pár évtizedet kellett várni. Bár jómagam egy érzékeny léleknek vallom, mégsem erről tanúskodik az az eset, amikor sikeresen beletenyereltem egy szakításba. Történt ugyanis, hogy épp nagy hévvel megérkeztem álmaim országába, ahol az akkori szállásadóm várt rám kisírt szemekkel. Én meg annyira boldog voltam 27 óra repülés és egy masszív jetlag után, és annyira szokatlan volt számomra a kiwi akcentus, hogy a következő párbeszédet sikerült összehoznom:

So do you live here in Auckland? (=Szóval itt élsz Auckland-ben?)

Yes, I moved here last year. Because of my boyfriend…blablablablabla. (=Igen, tavaly költöztem ide. A barátom miatt…blablabla)

Oh, awesome! (=Ó, ez csodás!)

Utóbbi lelkes felkiáltás tőlem származott. És hogy nyomatékosítsak, csillogó szemmel még rá is kontráztam, hogy úgy szeretem hallani az ilyen történeteket, annyira izgalmasak! Apró kis probléma, hogy a boyfriend-ről szóló mondat úgy folytatódott, hogy „mert a barátom megcsalt valakivel…” (=because my boyfriend cheated on me.)

Nos, örök tanulság, hogy inkább kérdezzünk vissza többször is, nem az a kellemetlen, hanem tapsikolva lelkesedni valaki szakításán, miszerint: Oh, awesome! I love that kind of stories!

Hogy a helyzetet oldjam – mikor két nap után leesett, mennyire ’rude’ voltam -, úgy döntöttem, meglepem egy vacsorával a vendéglátómat. Megkérdeztem, hogy mit szeret enni. Annyit értettem a válaszból, hogy nem nagyon szokott vacsorázni, ha igen, akkor mogyorót eszik. Valamivel még kiegészítette, amit szintén csak foszlányokban értettem, de annyira nem izgultam miatta. Úgy voltam vele, hogy még soha, senki nem panaszkodott a hortobágyi palacsintám miatt, ez tutira beválik engesztelő vacsiként.

 

Hortobágyi húsos palacsinta

 

Miután feltúrtam a boltot helyi tejföl (=sour cream) és őrölt paprika (=ground paprika) után, olyan vacsorát rittyentettem, hogy még. Egyetlen pici malőr csúszott be ismét. Arra a kérdésre, hogy ’So, what do you prefer to eat for dinner?’ (=És mit szeretnél enni vacsorára?) az volt a válasz ’I don’t have too much time for cooking, so I’ll be happy with anything. Just please be aware that I’m on glutenfree diet.’ (=Nincs túl sok időm főzni, bárminek örülök. Csak kérlek, légy arra figyelemmel, hogy gluténmentes diétán vagyok).

Nyilván majdnem megmérgeztem szegény házigazdám, mivel a gluténmentes kitételt nem értettem. Azóta, saját diétámból adódóan már legalább öt nyelven meg tudom kérdezni, hogy ’Excuse me, do you serve any glutenfree dishes?’ (Elnézést, szolgálnak fel bármilyen gluténmentes fogást?)

 

Egy elbaltázott randi

 

Szerencsére nem csak én bénázom, ha vacsoráról van szó. Életem párját még velem való megismerkedése előtt meghívta egy kedves ismerőse házibuliba. Annyit mondtak csak neki, hogy ez egy ’Bring a plate party’ lesz.

Ennek megfelelően emberünk beállított a buliba egy tányérral a kezében. Kicsit ugyan furcsállta, hogy miért kell üres tányért vinni egy vacsorára, de úgy volt vele, biztos épp most költözhettek a házigazdáék, esetleg annyira heves vérmérsékletűek, hogy már minden tányérjukat a földhöz csapkodták.

Mondanom sem kell, a ’Bring a plate’ bulik magyar megfelelője a ’Batyubál’…azaz az a típusú összejövetel, ahova mindenki minimum egy fél kamionnyi teli kosárral állít be. De legalábbis semmiképp nem üres kézzel. Így aztán ebből a randiból sem lett életre szóló kapcsolat.

 

Bring a plate party

 

Várni rád, egy éjjen át…

 

Mondjuk, ha rajtam múlt volna, akkor a mi románcunk sem szökken szárba.

Amikor ugyanis a jegyem foglaltam le a közel nyolc órás buszútra, addig tartott a fene nagy szervezésem, hogy megnéztem, hétre érkezem. Hősünk ennek megfelelően felkelt hajnalban, hogy megfőzze vendégfogadó romantikus menüjét, hóna alá csapta a csokor virágot, majd széles mosollyal az arcán kiballagott a felkelő nap fényében a távolsági buszmegállóba. Aztán csak várt, várt és várt. A buszról azonban nem szálltam le. Ekkor kezdte el nézegetni a telefonját, ahol már várta az üzenet:

’Francba, nem figyeltem, hogy AM vagy PM…Bocsi, csak 12 óra múlva megyek!’

Mégis ki figyel már ilyen apróságokra???

A jó hír, hogy azóta már megtanultam, az utazásnak és a nyaralásnak is van egy sajátságos szókincse, beszéljünk akár autóbérlésről, szállásfoglalásról, vagy egy koktélozásról a fülledt nyári estén.

Persze meglepetések még mindig érhetnek, de már nem félek visszakérdezni, double check-elni, vagy bárkivel bármiről beszélgetni, angolul. Mert mi a legrosszabb, ami történhet? Nem érted, amit mondanak? Sebaj, maximum rávágod, hogy

’Oh, awesome! I love that kind of stories!’ ;)

 

A cikk szerzője: Zsolya, aki néhány éve cserélte le a paragrafusokat világjárásra, most pedig már digitális nomád anyukaként dolgozik és utazgat a nagyvilágban.

 

 

Tetszett? Jól szórakoztál? Nyomj egyet az Ajánlom, és +1 gombokra, hogy tudjuk!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

9 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Glam 2017-07-4 11:00
    Ez vicces volt, köszi az írást :) Válasz
    • Gabi 2017-07-7 22:20
      Szívesen, az író nevében is! ;) :D Válasz
  • Athi 2017-07-4 14:18
    Jó story-k :) nekem pl. Ilyen volt angliában a: nicedayisn'tit elhadarva reggelente brit munkatársamtól. Kb 1 hét után felkiáltottam, hogy ooooo bakker amikor beugrott mit is mond :D utána már boldogan vàlaszoltam is értvén a lényeget, megtàrgyalva az aznapi időjárást :) Válasz
    • Gabi 2017-07-7 22:17
      Ez milyen aranyos!! Köszi, hogy megosztottad! :) Válasz
  • Tünde Vigh 2017-07-5 11:10
    Helyes kis történet volt :) Válasz
    • Gabi 2017-07-7 22:18
      Örülök, hogy tetszett, és köszönöm az író, Zsolya nevében is. :) Válasz
  • anna 2017-07-6 00:23
    annyira utálom ezt a nagy anglomániát. az angol szexi... banyek! miért, ha németül és/vagy franciául beszélsz az nem szexi, nem vonzó? ok, ez egy angol nyelvtanító oldal, de ne ájuljatok már el ennyire az angoltól! ma már minden hülye azt, és szinte csak azt tanulja. igazán menők azok lesznek, akik mellette tudnak spanyolul, németül, franciául vagy svédül (vagy akármilyen nyelven) annyira szar, h. itt vagyunk EU-ban, ahol a nyelvi pluralizmus, sokszínűség igazán érvényesülhetne, és orrba-szájba csak az angolt nyomják, én remélem, a brexit hatására majd felértékelődik pl. a német, továbbá számomra a műveltség egyik fokmérője még ma is az, h. beszélek-e franciául v. nem. jó lenne, ha érték és érvényesülési lehetőség lehetne hazánkban a többi nyelv is, és nemcsak az angolt várnák el. Válasz
    • Zsofia 2017-07-9 09:01
      Drága Anna, én nem leszólni vagy bármi más negatív hatást nem szeretnék elérni ezzel a valaszommal. Igazad van , hogy nagyon sokszínű dolog sok nyelven beszélni . Speciel a volt férjem beszélt folyékonyan négy nyelven és értett további nyolc nyelvet . Ez mindig csodálattal töltött el, nem is értettem hogy képes egy ember néhány szót ( itt nyelvenként minimum 1000 szóra gondolok) 12 nyelven tudni. Ő mondta mindig , hogy igazából csak az angol a fontos , mert mindenhol értik , az összes többi csak kevtelés . Jómagam is tapasztaltam , hogy mindegy melyik országba megyünk nyaralni , ott ha nem is felsőfokon , de értenek és beszélnek angolul . Éttermekben tudtunk rendelni , a hotelben sem volt gondunk és az utazás összes velejárója is egyszerű volt angolul . Igazából oda szeretnék ki lyukadni , hogy ez az angol egy össze kötő nyelv, ami híd olyan emberekhez is akik nem angol anyanyelvűek . Tényleg le a kalappal, ha beszélsz más nyelveken, mert ha oda utazol , külön dicseret és tisztelet jár neked az ott élőktől. Tekints közös nyelvként az angolra , és műveltségi szint növelőként a többire . Minden jót Válasz
    • Gabi 2017-07-7 22:20
      Biztos csak rosszkor kapott el a cikk, mert olyan egyszerű lett volna kedvesen és konstruktívan megfogalmazni az egyébként értékes gondolataidat! Amúgy, abban teljesen egyetértek, hogy minél több nyelv, annál jobb! :) Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás