Az örök nyelvtanuló, aki megtalálta Tróját

2016. 12. 21. | Desszert | 11 hozzászólás

Ismered a német kereskedő történetét, akinek Görögország olyan sokat köszönhet, hogy hálából az Athéni Régészeti Múzeum bejáratánál az ő szobra áll? A másik oldalon meg a feleségéé?

A történet számunkra különösen érdekes!

Ennek a kereskedőnek ugyanis a fél élete a nyelvtanulásról szólt.

 

Heinrich Schliemann poliglott

Heinrich Schliemann, Forrás: Wikipedia Commons

 

 

A részeg matróz, aki görögül szaval

 

Heinrich Schliemann 1822-ben született egy szegény lelkész fiaként. Hat éves volt, amikor örökre eldőlt a sorsa: meglátta egy könyvben a lángoló Tróját, és a jelenet annyira megfogta, hogy elhatározta, ha nagy lesz, ő bizony megtalálja a várost.  

Fűszeres segédként kezdte 14 évesen, Amszterdamban. Itt két év alatt megtanult hollandul, angolul, spanyolul, franciául, olaszul és portugálul. A módszere egyszerű volt: nagyon sokat olvasott hangosan, és rövidebb szövegeket fordított. Naponta egy órát tanulta a nyelvet. Amikor angolul tanult, állandóan írt valamit, különböző számára érdekes témákról. Tanárjával kijavítatta ezeket a szövegeket, aztán kívülről megtanulta őket.

Naponta kétszer látogatott egy angol nyelvű istentisztelet, és a tiszteletes minden szavát halkan elismételte. Amikor pedig valahol várakoznia kellett, mindig volt nála könyv, hogy olvashasson.  Sok szöveget megtanult kívülről, és éjszakánként gyakran ismételte ezeket. Egy éven belül eljutott oda, hogy nagyon jól beszélt angolul.

Ekkoriban történt, hogy egy részeg matrózlegény tért be a boltba, ahol dolgozott. Schliemann okosan használta a helyzetet nyelvtanulásra: többször is elszavaltatta a matrózzal Homérosz néhány sorát görögül – és ez az élmény csak megerősítette gyermekkori vágyában.

 

A főbérlő nem bírja idegekkel a nyelvtanulást

 

A fűszeressegéd élete akkor változott meg, amikor önszorgalomból, hat hét alatt szerzett orosz nyelvtudásának jóvoltából Szentpétervárra került, ahol önálló tőzsdei üzletelésbe kezdett teával, indigóval és gyapottal. Ezzel elég hamar jelentős vagyont szerzett. Oroszt a régi módszere alapján tanulta egy franciáról oroszra fordított könyvből, a Télemakhosz kalandjaiból. Görög téma, figyeled? Vagyis olyan, mi szenvedélyesen érdekelte.

Megtanulta az egész orosz könyvet. Heti négy frankért alkalmazott valakit, akinek az volt a feladata, hogy esténként két órán keresztül hallgassa Schliemann orosz nyelvű felmondásait. A nyelvtanulási módszere miatt még a lakásból is kiutálták: ez az esti hangos felmondás annyira zavarta a főbérlőit, hogy Schliemann kétszer költözött más lakásba. Ekkoriban éppen nem volt senki körülötte, aki kijavítsa a szövegeit, így azok saját bevallása szerint hemzsegtek a hibáktól. De így is működött a dolog.

 

Éles pályaváltás 36 évesen: elő azt a gyerekkori álmot!

 

36 éves korában kezdte megvalósítani a gyerekkori álmát: felhagyott a kereskedéssel, és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta. Főleg Trója helye érdekelte. Tudni kell ehhez, hogy ekkoriban Homérosz műveit teljes egészében költészetnek tartották, aminek semmi köze nincs a történelemhez. Schliemann annak szentelte az életét, hogy ezt cáfolja.

Közben beutazta Görögországot, Itáliát, Skandináviát, Németországot, Szíriát és Indiát, Kínáról és Japánról könyvet is írt, Párizsban régészetet tanult. És az utazásai közben, mellesleg, elsajátította a latin és arab nyelvet is. 32 éves volt, amikor megtanult svédül és lengyelül. Két évre rá, hat hét alatt megtanulta az újgörög nyelvet.

Ekkor már úgy tanult idegen nyelveket, hogy a Robinson történetét olvasta mindig újabb és újabb nyelveken és összehasonlította az eredeti szöveggel. Ha épp nyelvet tanult, minden ébren töltött percét felhasználta valahogy a nyelvtanulásra. Tanult séta közben, várakozás közben, lefekvés előtt. Számára a nyelvtanulás valóban életforma volt.

 

Priamosz kincsei: egy valóra vált álom

 

Gyermekkori vágya 51 évesen vált valóra. 1871-ben Hisarlikban hét egymás alatt fekvő település maradványaira bukkant, majd két évre rá fel is tárta az ősi város hatalmas bástyáit és kapuit. Több száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket Priamosz kincseinek nevezett el.

 

Priamosz kincse

Priamosz kincse, Forrás: Wikipedia Commons

 

Kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képünket. Addig a történészek csak négy államról tudtak: Rómáról, Görögországról, Egyiptomról és Babilónia-Asszíriáról. Ő két további bronzkori civilizációval bővítette ismereteinket.

És ez az, amiért az Athéni Régészeti Múzeum bejáratát ma is Schliemann, egy szenvedélyes poliglott szobra őrzi, oldalán a feleségével, Sophiával. De tekintve Schliemann életét, kitehetnénk azt a szobrot pár egyetem nyelvszakja elé is, nem? ;)

És hogy mi ebből a tanulság? Nemcsak az, hogy a nyelvtanulás egy jövedelmező életforma.

Szerintem az is, hogy sosem késő jól megkergetni azt a bizonyos gyerekkori álmot…

Ugye? ;)

 

 

Tetszett? Hasznos volt? Jelezd az Ajánlom és +1 gombokkal, hogy tudjam!

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

11 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Ágnes 2016-12-21 09:06
    Érdekes sztori. Schlieman munkásságát ebből a szempontból még nem ismertem. Jó lökés ez egy nyelvtanuló számára. Válasz
    • Gabi 2016-12-22 11:49
      Ezeket én sem tudtam róla, szerintem is tök érdekes! Azt azért hozzáteszem, hogy Detti kutatta össze a tényeket több forrásból, az ő érdeme a téma. :) Válasz
  • Zsuzsanna 2016-12-21 11:36
    Így érdemes élni! Tökéletes ember, tökéletes írás, tökéletes szemszög, tökéletes motiváció :-) Köszönjük ! Válasz
    • Gabi 2016-12-22 11:48
      Szívesen! :) Válasz
  • Oláh Attila 2016-12-21 11:42
    Tényleg jó kis sztori, inspiráló! Köszönöm! Válasz
    • Gabi 2016-12-22 11:47
      Köszi a visszajelzést, Attila! lesz még több ilyen. ;) Válasz
  • Hajdu Veronika 2016-12-21 15:55
    Kedves Gabi! Minden tetszik nekem,amit megosztasz velünk! Mindenből tudok tanulni valamit! Köszönöm! Minden jót kívánok Neked! Válasz
    • Gabi 2016-12-22 11:46
      Köszönöm szépen, Veronika! :) Előre is boldog, békés Karácsonyt kívánok neked! Válasz
  • Tibor 2016-12-22 13:33
    Most azon morfondírozom, mivel érdemelte ki a feleség, hogy az ő szobra is ott álljjon a múzeum bejáratánál. Hogy éveken át elviselte ezt a "mániákust"? Válasz
    • Gabi 2016-12-23 08:40
      Én is pont ezen gondolkodtam...vajon mit keres ott a felesége?? Aztán arra gondoltam: Görögország, déliek, család-centrikus kultúra...miért ne? :D Válasz
      • Ágnes 2017-01-5 14:26
        Olvasgatok a neten poliglottokról/poliglottokról. Vajon miért mind férfi? Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás