Az új függőség: tudományos kutatás és mérhető eredmények

2010. 09. 23. | Desszert | 12 hozzászólás

Az új függőség: tudományos kutatás és mérhető eredmények

A New York Times egy szeptember 6-i cikke szerint felejtsük el, amit a hatékony tanulási szokásokról tudunk.

 

Mire jöttek rá?

Ne kényszerítsük például magunkat egy csendes tanulósarokba, mert a kutatások szerint a tanulás helyének egyszerű megváltoztatása is hatékonyabbá teszi a tanulást. Jobban emlékezünk majd az anyagra. A University of California pszichológusa még hozzáteszi: furcsa, hogy ezt az iskolák még nem használják ki, vagy hogy a felnőttek még nem fedezték fel próba-szerencse alapon.

Én ez utóbbit azért ilyen karakteresen nem állítanám. Mert felfedezték.

Még ha csak saját tapasztalataimat citálom is elő: én naponta ötször is „költözködök”, és ezt tudatosan teszem. Ki az étkezőbe, aztán vissza a nappaliba, ahonnan ki a teraszra, majd át a ház másik oldalára a diófa alatti asztalhoz. Egyedül a WC marad ki, de már olyan is volt, hogy leültem a kapubejáró betonjára a laptoppal. És ha ezt nem tehetném meg, és egy irodában kéne dolgoznom (ami nálam az idő egy jelentős részében egyenlő a tanulással), akkor a hatékonyságom annak a kis zöld állatnak a hátsója alá esne. És biztosan nem vagyok ezzel egyedül. Vannak még hozzám hasonlóan mások is, akik ezt tudják magukról.

 

De a cikkben nemcsak ez a bibi

A Psychological Science in the Public Interest című folyóiratot is idézi az író, amely nemrég írta, hogy a tanulási stílusok létezésére semmilyen tudományos bizonyítékot nem találtak.

Vajon tényleg városi legendák lennének? És mi van azzal, akinek hiába mutatod meg egy gép működését, neki az írott használati utasítás kell, vagy mi van azzal, aki jóval többet jegyez meg egy előadásból, mint egy elolvasott cikkből, és az jóval tovább meg is marad neki?

Persze azért félig igazuk van.

Régóta tudjuk már, hogy tiszta vizuális, tiszta auditív, vagy tisztán tevékeny-típusú tanuló nem létezik. Mindenkiben más és más mértékben vannak meg ezek a tulajdonságok, és egy tanulási stílus teszt pontosan erre jó: elgondolkodtatja az embert, hogy milyen tanulási taktikákat hagy ki rendszeresen (vagy esetleg nem próbált soha), amelyek jó hatásfokkal válnának esetleg be nála. De a cikk egyenesen tagadja a tanulási stílusok bármilyen hasznát vagy létjogosultságát.

 

Miért hasznos ez a cikk Neked?

Mert találunk benne értékes információkat is, amelyeket egyszerűen le tudunk fordítani a nyelvtanulás „nyelvére”, és ezt a tudást el is küldöm az Angol Plusz Magazinra feliratkozottaknak. Ha érdekel a teljes cikk eredetiben, olvasd el itt.

Azt vallom, hogy bármit is hallasz a New York Times-tól, vagy épp tőlem, csakis egyvalaki tud annak igazságtartalmáról dönteni: TE! Próbáld ki! Ha valami működik, akkor jó, ha nem, akkor nem jó. A tudományos bizonyítékoktól való függésünk különben igen veszélyes is lehet

 

Érdekel a TOP 25 cikk gyűjteménye az oldalról, egyben? AZONNALI INGYENES LETÖLTÉS ITT>>

 

Olyan ez mint a számológép

Olaszországban élő barátnőm panaszolta: az iskolában minden gyerek számológépet használ, és nemhogy elvesztették a képességüket arra, hogy fejben vagy papíron szorozzanak, de ezt egyszerűen már meg sem tanították nekik. A lánya már képtelen papíron alapműveleteket elvégezni. Félre ne érts! Ez nem azt jelenti, hogy most akkor dobjuk ki az összes röntgent a fogorvosi rendelőkből, és térjünk vissza az egyszerű kopogtatásos módszerre.

De ha valamit már kitaláltak, létezik és működik, miért gondoljuk azt, hogy ha per pillanat nem tudjuk tudományosan alátámasztani, akkor semmi haszna nincs? Az egyszerű, tapasztalati úton szerzett tudás vajon érvénytelen?

 

Te mit gondolsz erről?

És mi a te tapasztalatod? Valóban nem tudjuk, hogy a helyváltoztatás a tanulásban jó? Vagy valóban városi legendák lennének a tanulási stílusok?

 

 

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Instant angol tanulókártyák

 

Tudtad, hogy okos, gyors haladást adó angol tanulókártya csomagokat is kaphatsz tőlem?

12 év tanuláskutatásának eredményeit kapod meg az angol tanulókártyáimmal – válaszd ki a neked épp megfelelőt a webshopban:

Okos angol tanulókártyák elfoglalt, rohanó felnőtteknek

 

 

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

12 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Marcsi 2010-09-23 00:00
    Tényleg sokan mondják, hogy legyen egy tanulósarkod, de ez nekem sem jött be. Ott tanulok, ahol épp rám jön a tanulhatnék. Igaz, a család miatt nehéz. De így tudom kihasználni az idõt. Viszont nem értem, mi a baj a tanulási stílusokkal. Válasz
  • T. 2010-09-23 00:00
    szerintem már megint túlértékelnek egy szempontot. én is tanítok, és amióta végeztem az egyetemen, 1999, azóta próbálom alkalmazni, azt amit tanítottak nekem, modern módszertani elveket, mert nincs értelme a fiókba rakni. igaz nyelviskolának dolgozom, de dolgoztam már iskolában is , ahova próbáltam bevinni az új stílust, a felszabadultat, leegyszerûsítve, és a diákok körében nem volt sikerese, mert a megszokott tanári stílust nem követtem. A nyelvtanárok pedig gondolom kissé irigyek is voltak, mert nem értették mit akarok, vagy nem volt hozzá bátorságuk. Azt észrevettem , bár az eredeti cikk többet mond el, hogy a diákjaimnak is jó, ha nem ugyanoda ülnek hétrõl hétre, rendezni kell a padokat, a pár munkák is erre ösztönzik az embert, adja magát a már meglévõ tudomány. Miért rakjam a fiókba, azt ami hasznos, és miért ne próbáljam ki, ha egyszer azt tanultam. Azt is látom, hogy abban az iskolában , ahova én nem illettem be, pár év alatt mégis megvalósították azt , amit én kín keservvel azért elkezdtem, sõt többet annál. Ide visz az irígység másokat, ezért Magyarországon nem hiszem , hogy a reklámmal éljek, megérdemlik az emberek az újítást, legalább is sokan nem, mert csak hatalmi eszköznek tekintik.Kicsit eltértem, de a fenti tanulási stílus kérdés sok minden mással van összefüggésben az osztályteremben és közösségi szinten is. Akinek valamit a kezébe adunk, meg kell vizsgálni, jó személyre bízzuk-e az információt, ennek a fenti elgondolásnak nem tudom mikor jön el az ideje Magyarországon , de én alkalmazom, ahol tudom, cégeknél, stb. Válasz
  • T. 2010-09-23 00:00
    Marcsinak
    A tanulási stílus kérdés inkább a tanárok szakterülete, és a diáknak elgondolkodtató, hogy tud -e másképp, illetve találkozott -e már tanárral, aki másképp próbálta,mint pl. jómagam, vagy el tudja -e képzelni, hogy lehetne másképp is, és ez a lényeges, szerintem. Válasz
  • T. 2010-09-23 00:00
    És teszem hozzá, nincs új a nap alatt, amit én tanultam az egyetemen, az a 80as évek vívmánya, és a kommunikatív nyelvoktatás része, meg a többi irányzaté, amiben volt audiovizuális, meg sok más is, jórészt, már akkor tudták mitõl döglik a légy, a fenti kutatás nem újdonság Válasz
  • Gabi 2010-09-23 00:00
    T.,
    mire érted, hogy túlértékelnek egy szempontot? Mondjuk én az eredeti cikk egy piciny szeletét vettem, de te lehet, hogy magáról a cikkrõl beszélsz?
    Válasz
  • Tresó Erika 2010-09-23 00:00
    Német tanárként - a nagy régi görög ”tanítók” mintájára - már régen alkalmazom a ”sétálva” tanulás-tanítás gyakorlatát. Volt olyan diákom, akit el akartak tanácsolni egy népszerû, budai két tannyelvû gimnáziumból, mivel nem volt hajlandó megszólalni az órákon. A Mátrában, egy gyönyörû tó partján szinte spontán módon megnyílt, és észre sem vette, hogy németül beszél.
    Amikor idegenforgalmi szakvizsgára készülünk a diákokkal, mindig teszünk egy ”élõ” városnézõ körsétát a városban, vagy felmegyünk a Sas-hegyi tájvédelmi körzet tetejére, és onnan beszéljük meg a látottakat. Egy volt tanítványommal két hét alatt készültünk fel az éves tananyagot képezõ ”Start” könyvbõl utóvizsgára, ami csaknem hármasra sikerült! Az idõ nagy részét kirándulva, autóban ülve, ”Hörverstehen” kazettát hallgatva, a Balaton partján pihenve töltöttük. Magyarul csak szükség esetén beszéltem vele. Ehhez persze családos tanár esetében olyan család kell, amelyik a hasonló bajban szenvedõ diákot elfogadja, szinte családtagként kezeli. Ez is fontos, fõleg, ha az õ családjában nincs meg a szükséges harmónia. Svájcban már a múlt század elején is a természetben tanultak a diákok, fõleg a magán iskolákban, és most is lehetõség szerint annyi osztálykirándulást szerveznek az éppen aktuális tananyag színhelyére (még Indiába is!!!!!!!), amennyit csak lehet, illetve amennyit a szülõk pénztárcája enged.
    Nincs új a nap alatt :)))) Válasz
  • Molnár Gábor 2010-09-23 00:00
    Az a véleményem ezekrõl a dolgokról,hogy mindig kell keresni valami újat,meglepõt vagy olyat amirõl sokan esetleg nem hallottak,de már régen létezik.Ez olyan mint a divat,elvileg mindig új,de valójában idõröl-idõre visszatér.Mindenki ki tudja alakítani a maga számára a leghatékonyabb módszert a tanulásra,ha akar tanulni,ha nem akkor, a leghatékonyabbnak tartott módszerek is hatástalanok maradnak.A tanár feladata abban áll,hogy segítsen ebben a keresésben,de a lényeg a tanuló akarata és kitartása. Válasz
  • norbi 2010-09-24 00:00
    Tanulásnál szerintem nem is azon van a hangsúly, hogy új/más helyen jobban tanulsz hanem azon, hogy a régi helyen már rászoktál arra, hogy valami elvonja a figyelmed. Pl. szerintem ha az íróasztalnál görnyedsz akkor nem azért nem tudsz olyan jól tanulni, mint egy új helyen, mert meguntad azt a helyet, hanem éppen arról van szó, hogy túlzottan is izgalmassá, komfortossá és személyessé vált, és túl sok dolgot figyeltél már meg ott, ami akarva-akaratlanul is elvonja a figyelmed. Akár így akár úgy, baj nem lehet a helyváltoztatásból. Mostanában például a buszon, utazás közben szoktam megvilágosodni az egyetemi anyaggal kapcsolatban - még ha elõadás alatt 3 órán át nem is sikerül megértenem - de valahogy buszon beugranak a dolgok, és összeáll a kép. EZt nem tapasztaltam eddig se iskolában, se otthon, de úgy tûnik a folyamatos utazás is pl. jó hatással van rám.

    Másrészrõl pedig furcsállom, hogy eddig még nem írtak sok cikket az alvás/tanulás hatásáról. Pontosabban arról, hogy aludni nem csak éjszaka lehet. Én pl. buszon hazafelé legtöbbször alszok, s mire felébredek érdekes módon majdnem annyira jól fog az agyam és annyira leülepednek az infok mintha egy egész éjszakát aludtam volna. Válasz
  • Rózsáné N.Jolán 2010-09-24 00:00
    Nekem mindegy hogy hol, csak legyen halk zene a bal fülembe, mert a zene segíti az anyag jobb megértését. Mindig nehezemre esett leülni a lecke mellé, amikor kint sokkal érdekesebb dolgok történtek, de a zene mindig marasztalni tudott a tanulás mellett. Szeretek utazás közben egyszerû mondatokat gyártani arról, amit éppen látok. Tudok alvást mímelni miközben relaxálok és a kedvenc spanyol filmem gesztusait elemzem, amit persze angol felirattal nézek. A legbiztosabb ösztönzés a nyelvtanulásra mégis az, ha kirekesztve érzem magam egy idegen kultúrából csak azért, mert nem ismerem a nyelvet. A N.Y.T.-nak meg nincs a zsebében a bölcsek köve.
    Válasz
  • Hegedús Péter 2010-09-24 00:00
    Mindig elálmélkodom az emberen, Aki mindent kategóriákba akar - szeretne szorítani. Nem megy neki. ilyenek nem léteznek! Egyben azonban biztos vagyok: a mai oktatás nem egyszerûen rossz, nincs benne, ami jó! Miért? Az emberi agy ugyanúgy edzést és folyamatos ”formában tartást” igényel, mint a test. Naná, hiszen, testrész. A mai oktatás nem tanít gondolkodni! Nem használtatja az agyat. Még lexikális tudást is alig tud nyújtani! Na persze én csak a magyar oktatás azon mai részérõl beszélek, amit a gyermekeim révén ismerhetek. Na az viszont borzasztó! Nem tudnak értelmesen OLVASNI A KÖZÉPISKOLÁBAN!!! A saját gyermekeimet nekem kellett TIIZENÉVESEN!!! megtanítani olvasni! Hogyan tanulhatna nyelvet, vagy bármilyen tantárgyat, ha el sem tudod juttatni az agyáig?! Az ember azt tanulja meg amire rákényszerül! Hogyan tanulsz meg járni? Kerékpározni? Folytassam? Ha egy gyermeket, két hétre beraknál olyan emberek közé, Akik csak angolul beszélnének hozzá, és nem értenék ha másképp beszélne, két héten belül társalgási szinten beszélné az angolt: RÁKÉNYSZERÜLNE! Olvasás, hallás, akármi útján, mert különben képtelen lenne kommunikálni! Na sokat ”beszéltem” de a lényeg talán érthetõ. Sok sikert! Válasz
  • UZsolt 2010-09-27 00:00
    A tanulás és fajtái....Alapkérdés szerintem az emberi agy. Senkinek nincs egyforma újlenyomata, szaruhárgyája...agyszerkezete.Az agyat meg akarják ismerni,az úgy jó, de végtelen sorozatot jelent. Kinek, hogyan jobb a megismerés? Melyik irányban mûködnek az agytekervényei jobban? Mindenkinél más, és más lesz. Ehhez kötõdik,köthetõ a tanulási stílus - és lesz köthetõ mindig. Vannak akiknél képek hangokat,zenét idéznek fel, másoknál illatokat szagokat.És ez is segít a tanulás,tapasztalat megszerzésében.Hm, nos tõlem csak ennyi tellett. Üdv,Zsolt Válasz
  • Gabi 2010-09-28 00:00

    ÖSSZEGZÕ KOMMENT
    ****************************************************

    A tanulság, ahogy látom a válaszaitokból a következõ:

    1. Ne próbáljunk kategóriákba gyömöszölni mindent, mert ez rontja a megismerés hatékonyságát. És az esélyeinket.

    És itt már belépünk a kvantumtechnikába, és áthelyezném a Heisenberg-féle határozatlansági relációt a nyelvtanulásba. Eszerint nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhetõ változóit egyszerre, egy idõben tetszõleges pontossággal megmérni. Ha megmérjük az egyik változót, az csökkenti a másik változó ismeretét. Amikor a tanulásban kategóriákba sorolunk egyetlen változó szerint, az ugyanúgy lenyes más változókból, és a pontosság huss! Elszállt.

    A tudományos laboratóriumok világa nem a való világ. A laboratóriumi kísérletekben minden változót kontrollálunk, kivéve azt az egyet, amit vizsgálunk. A való életben pedig minden változó együtt hat és semmi sem stabil vagy kategorizálható.

    2. A New York Times nem találta meg a bölcsek kövét, de a spanyol viaszt azért megpróbálja felfedezni.

    Persze ez mondjuk nem rossz azoknak, akik eddig nem ismerték a spanyol viaszt. Hiszen ezzel széles körben megismertetik mindenkivel, igaz? :) Tehát hivatalosan nem marasztalhatjuk el a New York Times-t, ami biztosan jó hír nekik. Örülni fognak, ha meghagyom nekik az eredményt kommentben a cikk után. :) A lényeg: mindig keresünk majd valami régit, új köntösbe öltöztetjük (=remake), és forradalmi újdonságként tüntetjük fel.

    ****************************************************
    Jó, ha tudod: amit tõlem hallasz, azok közül egyik sem igazi forradalmi újdonság - vagy ha az, akkor csak a magyar piacon. Én egyszerûen tájékoztatlak majd, és a tudományos blablát igyekszem érthetõ nyelvre fordítva eljuttatni hozzád. Gondolom, szívesen rám bízod, hogy a szakcikkeket értelmezgessem és a halandó angol nyelvtanuló nyelvére fordítsam. Mert amúgy van vele munka bõven. :)
    Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás