Egy angoltanár őszinte vallomása

2017. 03. 01. | Motivátor | 22 hozzászólás

A sikereinket zajosan közzé tesszük, de a bukásainkat inkább eltitkolnánk.

Pedig a bukásaink is építenek. És belőlük ráadásul több is van.

Ezt Johannes Haushofer, a Princeton University pszichológus professzora mondta, aki azzal vált híressé, hogy megírt, és közzétett magáról egy olyan önéletrajzot, ami csakis a kudarcait sorakoztatta fel.

Példamutató tett, itt és most csatlakozni szeretnék hozzá!

Íme, az én 23 kudarcom az angolban.

(Én elkezdem, te meg hozzászólásban folytatod majd a tieiddel, jó?)

Kudarcaim az angolban

 

1. Catskills hegység, New York állam legszebb része. Szűk baráti társasággal úgy döntöttünk, hogy hétvégére kitörünk a betonketrecből.

Késő este van, ülünk a tábortűznél. Holdfényben ragyog a tó, simogató szellő fújdogál, és pirul a pillecukor. Akár jól is érezhetném magam. De csak feszengek, mert képtelen vagyok tevőlegesen bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mire egy értelmes mondatot összeraknék, már három témával odébb járnak… Gondolhatod. Az élmény sokáig meghatározta az angol társalgáshoz való viszonyomat.

És akkor innen apró szösszenetekkel folytatom, jó?

2. Sokáig egyszerűen képtelen voltam megjegyezni, hogy az "uncle" és az "aunt" közül melyik a fiú, és melyik a lány. Szégyen, de külön tanulási technikát kellett rá feltalálnom magamnak.

3. A Szilícium-völgy számomra már örökre Szilikon-völgy marad. Ez van. Majd javíts ki, légy szíves, ha neked mondanám!

4. Egyszer azt bizonygattam egy tanítványomnak, hogy az "acquire" szóba nem is kell "C" betű. Kínos volt beleütközni utána a szóba. A "C" betű mintha gúnyosan nevetett volna rajtam.

5. Sokáig rosszul ejtettem a subtle szót – nem tudtam, hogy ki kell hagyni a B betűt a kiejtésnél.

6. Elkerülöm a függő beszédet. Túl sok az egyeztetés (is-was, here-there, yesterday-the day before), és türelmetlen vagyok hozzá.

7. Nagyon nehezen fordítok magyarra. A két nyelv között nincs átjáróm. Ez anno önvédelmi mechanizmusként indult, hogy ne kelljen fűnek-fának fordítanom, de túl jól sikerült. A nem használt idegpályák benőtték magukat gazzal.

8. Kezdőként évekig kevertem a "bring" és a "take", és a "borrow" és a "lend" igéket. Egyszerűen képtelen voltam megjegyezni, melyik milyen irányú.

9. Egyszer jót nevettek rajtam a "vegetable" szó miatt. Nem azért, mert nem hagytam ki az "e" betűt, és nem a "töbl" végződés tévesztése miatt. Rosszabb: a "v" betűmön nevettek. Mert ők picikét keményebben, feltűnőbben ejtik, és az én kis gyönge, erőtlen v-m fura volt nekik.

10. A harmadik típusú feltételes mondatnál máig megállok a pillanat töredékéig. Hogy is kell összerakni? Would+have, és had+3. alak. Jó. Akkor ugorjunk neki. Ha tempósan is, de kábé ez játszódik le bennem.

11. Megvannak azok az igék, amelyek után vagy "to do" szerkezetet, vagy "-ing"-et kell használni? Tudod, finish eating (=befejezi az evést), deny saying (=letagadja, hogy mondta), de agree to go (=beleegyezik, hogy menjen), offer to help (=felajánlja, hogy segít), és a többiek:

Gerund vagy infinitive

 

Mázli, hogy példákon keresztül már belém másztak, mert ezeket sosem sikerült megtanulnom.

12. Egyszerűen képtelen vagyok megjegyezni a határozott névelő szabályokat. Hegyvonulathoz kell, hegyhez nem. Folyóhoz kell, tóhoz nem. Hát nem hülyeség? De már nem görcsölök a szabályokra. Feladtam. Mindegyikre van pár gyakran használt, betanult mintám (the Alps, Mount Everest, The Danube, Lake Balaton), és ez elég.

13. A commitment és a committed szavakban a dupla hangzókat alig pár hónapja tévesztettem el egy tréningen. Nyilvánosan. Gyorsan javítottam, de azért…mégis…na.

14. Magyar emberrel KÉPTELEN vagyok angolul beszélni. Élesben. Behalnék, ha egy olyan multinál kéne dolgoznom, ahol két magyar is angolul beszélget. Tényleg. Folyton feszengenék. Mint egy szúrós ruhában, amitől az ember lánya bármi áron szabadulna.

15. Szánalmas lektor lennék. Valamiért rögtön a helyes verziót olvasom, és egyszerűen képtelen vagyok kiszúrni a hibákat.

16. Máig vannak régről visszamaradt kiejtési problémáim, amiket fokozatosan egyenesítgetek ki. A "blessed" szónál például az, hogy -id-re végződik, és nem egyszerű -d-re. Az "estimate" – nem méjt, hanem m't. És a legújabb tanulási projektem: "awe" – hanem éjv, hanem ao. És valahogy mindig újabbak kerülnek elő. Mázli, hogy kihívásként viszonyulok hozzájuk, különben már rég elástam volna magam.

17. A continUOUs szó leírásánál magamban ma is "éneklem" magamnak: U-O-U. Másképp talán nem is menne. Ez van, ezt kell szeretni.

18. Vannak egyszerű szavak, amiken gondolkodnom kell. Például: a "compliment"-hez (=dicsér, elismer, bókol) sosem tudok egy lépésben eljutni. Helyette először a "complaint" (=panaszkodik, reklamál) jut eszembe, aztán a "complement" szó (=kiegészít), és onnan ugrik be a "compliment". Ez már így működik is kész.

19. Egy spanyol tengerparti bárban egy vendégnek egyszer lényegében azt mondtam: soha nem lesz vécépapír a vécében. Véletlenül. Mert összekavartam az "állandóan" (=permanently) és "ideiglenesen" (=temporarily) szavakat.

20. Angolról kínkeservesen váltok magyarra. Keresem a szavakat, és "er"-zek utána, mint egy komplett idióta.

21. Próbáltál már erősen megmarkolni egy élő halat? Na, a present perfect (befejezett jelen idő) pont így működött számomra hosszú-hosszú éveken keresztül. Amikor már úgy éreztem, fogom, mindig kicsúszott a kezemből.

Ilyen a present perfect

Éveken át ápoltam vele ellenséges kapcsolatot. Volt, hogy úgy éreztem, kibékültünk, de aztán megint összevesztünk. Aztán egy pillanatra megint kristálytisztán láttam magam előtt, de röviddel utána megint leereszkedett közénk a köd. Ó, hogy hányszor ismétlődött ez! Sok-sok év olvasás, anyanyelvi beszélők megfigyelése, plusz pár év tanítási tapasztalat kellett ahhoz, hogy végre bevésődjön.

Biztos van, aki kapásból megtanulta. De én nem tartozom közéjük.

22. Az angol nyelvű e-mailekben szerintem máig vétek hibákat. Error of performance. Nem tudhatom biztosan, hogy mennyit, mert gyorsan kommunikálok, és a megírás után a lehető legritkább esetben olvasom vissza az e-mailjeimet. De mindegy is, nem? Aki ebből ítél, annak lelke rajta.

És a végére egy utolsó, különösen kínos New York-i sztori, amit még sosem meséltem el senkinek.

23. Sétálunk hazafelé a harmadik sugárúton a sarki olasz étteremből az akkori barátommal, már majdnem a ház előtt járunk, amikor megkér: mondjam el, mit gondolok a kapcsolatunkról.  (Huh.) A tinilányos "it's difficult" felnőtt emberként már rég nem teszi meg, a valósághoz viszont még nincs elég kifinomult szókincsem. Habozok. Mire ő: "tudod, az intelligencia egyik fokmérője, hogy mennyire vagyunk képesek szavakba önteni az érzéseinket".

Na bumm. Lehülyéztek. Mondjuk, legalább kedvesen, gyengéden.

 

Ennyit szedtem össze, de gyanítom, hogy tudnám még folytatni. Voltak még bőven. De nem bánom.

Mert mindegyik tolt egy picit előrébb a szép, dallamos angol felé vezető úton. Csak egyszerű mérföldkövek, amelyek azt jelzik: kipróbáltam az angolom élesben, és újra és újra legyőztem nehézségeket a nyelvtanulásban. Én megdolgoztam az angolomért.

 

Te hogy állsz ezzel?

Neked is voltak kínos kudarcaid?

Ha igen, akkor NE bánd, és NE szégyelld őket! Kiabáld őket bátran világgá! Akár itt, hozzászólásban.

Hidd el, az ilyesmikből egyenként többet tanulsz, mint egy csokor sikeredből együttvéve, és a vége az lesz, hogy legyőzöd, és a szolgálatodba állítod az angolt.

Vagy örök barátságot kötsz vele. Ki mire hajt. ;) 

 

 

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

22 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • IGNÁC 2017-03-1 20:20
    Szia, Gabi hát még most is Nehezen jegyzem meg az Angol szavak Magyar jelentését és hát ugye az ige idők is gondot okoznak meg azok a fránya mondat kiegészítések hát azoktol NAGYON FÁZOM IGAZI MUMUSSÁ NÖVI KI MAGÁT Ha GYORSAN MEG,NEM,BÍRKÓZOM VELE De GYŐZTES TÍPUS VAGYOK ÚGY GONDOLOM Vagyis ELŐBB Vagy UTÓBB ÚGYIS ÉN GYŐZÖK!. Válasz
    • Gabi 2017-03-1 21:52
      Így is van!! Egyetértek!! Válasz
  • Krisztina 2017-03-1 21:33
    Szia! Az egyik legrosszabb dolog: előadást kellett tartanom angolul (jó diáim voltak), de már előre izgultam, hogy egy adott szó nem fog eszembe jutni a megfelelő pillanatban. És tényleg nem jutott eszembe (csak a hazaúton :-) ). Válasz
    • Gabi 2017-03-1 21:35
      Hát ez annyira jóó! :) Az tetszik legjobban benne, hogy hazaúton eszedbe jutott... :D Köszönöm!!! Válasz
  • Imola 2017-03-1 21:34
    Kedves Gabi! Nagyon hasonló az én listám is: szinte hihetetlen, hogy a példák kb. 80%-a egy az egyben megegyezik! Ráadásul nyelvtanárként! Persze a szituk nem... Viszont lektorálásban ott vagyok a szeren! Tartalmilag és az elütések szintjén egyaránt, úgyhogy ha egyszer meggondolod magad, vagy megváltozol és fontos lesz, állok szíves rendelkezésedre :-)! Üdvözlettel: Imola Válasz
    • Gabi 2017-03-1 21:51
      Köszi, Imola! És azt is, hogy leírtad ezt! Nyelvtanulóknak mindig motiváló, ha a tanár is tudja, milyen a küszködés a nyelvtudásért. :) Válasz
  • Zsófia 2017-03-2 06:18
    Sziasztok! Nyelvtanár vagyok, de még mindig nem tudom pontosan elmagyarázni, és nem is értem, a WILL-es jövő idő összes használatát. A múltkor már azt javasoltam az egyik diákomnak, hogy azt jegyezze meg jól, hogy mikor kellBE GOING TO szerkezetet és mikor folyamatos vagy egyszerű jelent használni jövő idő kifejezésére, ami nem egyértelmű ott használjon WILL-t. Egyébként jól tettem? A másik a who/that/which/what együttes, bevallom, minden alkalommal újra át kell néznem (főleg a finomságokat) mielőtt tanítom. Kiejtésben is volt pár baki. Évekig nem tettem különbséget az "a bath - to bathe" típusú pároknál, ugyanúgy ejtettem az igét mint a főnevet. A kiejtett -ed végződések nekem is gondot okoztak, pl. ragged. Erre van egyébként szabály, hogy mikor kell "id"- nek ejteni azon kívül ha az ige t vagy d hangra végződik? Vagy ezeket egyesével meg kellene tanulni? Spelling: Pont minap akartam felhívni tanulóim figyelmét hogy a "coach" (edző/ busz) illetve a couch (kanapé) könnyű összekeverhetőségére, csak épp az utóbbit így írtam fel "couche". Éreztem hogy valami nem stimmel, de muszály volt megnéznem egy egynyelvű szótárban, mert nem ugrott be, hogy mi a baj. És még hosszan sorolhatnám... to advertise és advertisement kiejtése, Sweden/ Swedish, a másodikat is hosszú í- vel mondtam sokáig....and so on.... Válasz
    • Anne 2017-05-20 12:28
      "de muszály volt megnéznem egy egynyelvű szótárban, mert nem ugrott be, hogy mi a baj." helyesen: muszáj elnézést, de számomra kicsit ijesztő, hogy Ön tanár, ilyen helyesírással. ami az angolt illeti, én nem vagyok angoltanár, és 2009-ben volt lehetőségem felnőttként elkezdeni a nyelvet, iskolai keretek között soha nem tanulhattam, csak a németet, de amiket Ön angoltanár létére problémaként fogalmazott meg, annak egy jó része számomra teljesen érthető és világos. elnézést a véleményem miatt, de hogy Mo.-n a nyelveket beszélők olyan csekély számban vannak, az valahol oda vezethető vissza, hogy a nyelvtanárok (Önök) sem állnak a helyzet magaslatán. Válasz
  • Johanna 2017-03-2 07:13
    Szia Gabi!!annyira jó ez a cikk is :-) Mentettem az ing és to képet, én folyton keverem.Az utóbbi egy évben jártam angolra vasárnaponként,szívem alatt a második babónkkal.Diplomamentés.Nagyon jó tanárunk volt, akárki helyettesítette inkább hiányoztam és írásbeli feladatokkal pótoltam. Csak angolul beszélhettünk,de mindig mesélt Ő is storykat amikor külföldön tanult,bakikat is.Ő hívta fel a figyelmem,hogy folyton passzívban akarok valamit kifejezni, amikor lehet egyszerűbben is.Gimiben pedig órán a species, (lehet itt is rosszul írom) feladta a leckét. Mai napig mondom hangosan...ahol "s" van ott "sz" mondok és fordítva...addig kellett ismételnem, míg nem sikerül.Már én is nevettem,hogy nem megy :-) Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:50
      Köszi, hogy itt vagy! :) Amúgy a gerund és infinitive problémára a fenti kép helyett Dohár Péter Kis angol nyelvtanját ajánlom szívből! Én sok példát anno onnan tanultam. Könnyű Katit táncba vinni...és a többieket. Válasz
  • Marianna 2017-03-2 09:55
    Gyerekkoromban, mikor még nem kezdtem el angolul tanulni, a naptárból tanultam meg a napok neveit, így: sundai, mondai, tuesdai és így tovább. Igaziból még ma is így azonosítom be a napokat. Válasz
  • Milán 2017-03-2 12:38
    Háát... az elején nekem a brought, enough, thought típusú szavak jelentettek kisebb gondot. Simán broúght-nak, enoúg-nak és tóúgt-nak mondtam őket, amiket a tanárom általában hangos "Micsodával??" reagált le... :-) Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:53
      Erről jut eszembe az (ismered?), hogy az Australia szóban három "a" betű van, és mindhármat máshogy ejtik. :) :) Válasz
  • Orsi 2017-03-2 13:09

    Szia Gabi!
    Előjött jópár emlék az írásod kapcsán. A kudarcok és nehézségek valóban építenek. Ha könnyen jött volna az angol tudás, lehet, hogy ma nem tanítanám, mert nem tudnám, hol vannak a buktatók, miben tudok segíteni.
    1. A niece-nephew párost én is kevertem. Arról jegyeztem meg, hogy a niece a lány, hogy ő a nice :)
    2. A kiejtésem sokáig nagyon nem tetszett, darabos-magyaros volt, mert sehogy sem tanították. Mígnem egyszer megelégeltem, és megtanultam szebben beszélni - a középiskolai nyelvtankönyv leírása alapján. Azóta jobb, de volt egypár kis tanítványom, akikre irigykedtam, mert ők kapásból gyönyörű kiejtéssel szólaltak meg :)
    3. Általában el kell gondolkodnom, hogy a breathe bresz vagy brísz :)
    4. A szavak hangsúlyát néha 10x is meg kell néznem/hallgatnom, hogy jól tudjam kiejteni.
    5. Az awesome-ot nem tudom szépen kimondani, mert mintha a szó elején nem lenne semmi.
    6. Azt hittem, viszonylag jól fordítok (hiszen már évek óta szükség volt rá a munkám kapcsán), míg egy valódi lektor ízeire nem cincálta egy hosszabb fordításomat. Azóta inkább tanítok - sokkal jobban élvezem is - így mindenki jobban jár :)

    Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:52
      Szép lista, köszi, hogy leírtad, szerintem másokat bátorít!! :) Válasz
  • Krisztike 2017-03-2 14:24
    Bocsi, de szerintem a present perfect az a befejezett jelen és a present continuous a folyamatos. Amúgy nekem a legkínosabb, hogy egymásnak ellentmondó igéket keverek, pl. egyszer rászóltam egy külföldire, hogy Don't eat my dog. :) összekevertem a feed-del... Egy Szása nevű sráccal közöltem, hogy a nevét "easy to forget", remember helyett... és rendszeresen keverem a borrow-t a lend-del, a give-et a get-tel, ráadásul csak beszédben, szóval csak olyankor, amikor tanúk is vannak rá. :) Továbbá nekem a yesterday is yesterday meg a tomorrow is és állandóan rácsodálkozok a tomorrow-os mondatokra miért vannak jövő időben, aztán rájövök, hogy "jah az nem a yesterday" (valamiért így angolul gondolok rá) ráadásul a "tomorrow"-nál mondanom kell magamban, hogy 1 m 2 r, különben elrontom. Mondjuk magyarban is van ilyen, a -ba, -be, -ban, -ben szavaknál mindig megkérdem magamtól, hogy "hol? hova?" különben elrontom. Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:48
      Hát, ez az easy to forget eddig viszi a pálmát szerintem... :D Köszi, hogy leírtad! Külön köszi, hogy észrevetted az igeidő dolgot, máris bebizonyítottam, hogy szánalmas lektor lennék. :D Válasz
  • Zoli 2017-03-2 19:07
    Szia Gabi! Sok hasonló dolog eszembe jutott a cikked olvasása közben. Talán a legemlékezetesebb mélypont az volt, amikor már középfokú nyelvvizsgával a zsebemben egy egyetemista csoport tagjaként nyári nyelvtanfolyamon voltam Newcastle upon Tyne-ban. Átugrottunk Skóciába kirándulni. Egy pub-ba betérve magamra vállaltam a rendelést, majd amikor a pultos elismételte a kért italokat egy kukkot sem értettem belőle. Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:47
      Skócia? Nem csodálom!! :D :D Válasz
  • Molnár Bernadett 2017-03-2 22:41
    Óh-hahaha... na, jó, mondok! :-) De a szégyenlősségem miatt csak két olyan kudarc, amit én általánosnak gondolok: 1. Polcon porosodó angol anyagok sokasága, hasznosnak gondolt könyvek, soha nem olvasott jegyzetek... 2. Meg sem nyitott, pedig-pár-perces e-learningek, appok, email-feladatok -- csillagozva! :Đ Sajnálom, hogy amikor az "ez-de-jó-lesz!" lendület tartott, nem használtam őket... akkor élmény lett volna, eredménytől függetlenül, de elindul valami hasznos és szórakoztató - de aztán a "megfelelő pillanatra várva", "amikor majd lesz időm", és azóta kudarcemlék... hozzájuk sem nyúlok. Van ismerőstől könyvem és innen tanulókártya is, amit szerencsére AZONNAL elkezdtem használni - ők azóta is jó pajtások! :-) Válasz
    • Gabi 2017-03-5 15:35
      Köszönöm, Bernadett! <3 És jól látod, pont az a titok nyitja, hogy AZONNAL elkezdd használni. Sokkal nagyobb eséllyel fejlődsz így. Ez az, amiért az Angol Plusz Magazinba, a cikkek linkjei alá is odaírom, hogy "olvasd el most, ne tedd félre". Így tanulunk, ha nem halogatunk. :) Válasz
    • Juli 2017-03-5 13:50
      Jó a cikk, sokmindennel pont így vagyok és már eljutottam arra a szintre, hogy ezekről beszélek is a tanítványaimmal. Őszintén. Elmondom miben hibázom, hogyan próbálom javítani magam. Azt szoktam hagsúlyozni, hogy a rosszul elsült dolgok ellenére igenis nem szabad kétségbe esni és feladni. Legutóbb mondtam nekik, h kitöltöttem a témazárójukat és olyan hibába estem hogy, .... erre figyeljenek oda. Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás