Egyetlen nyelvvizsgaközpont lenne az új nyelvoktatási stratégia?

2011. 08. 22. | Desszert | 16 hozzászólás

Egyetlen nyelvvizsgaközpont lenne az új nyelvoktatási stratégia?

Az angol nyelvoktatás és a nyelvvizsgázás rendszerét fenekestől felforgatná a kormány.

Ezzel kapcsolatos hír került ugyanis nyilvánosságra az elmúlt héten is, és most hétfőn is.

Először gyomorszájba vágtak minket azzal a felvetéssel, hogy az új nyelvoktatási stratégia szerint „valamilyen ösztönzésben részesüljön az az iskola, amely nem az angolt indítja első nyelvként”, mert az nem túl hasznos.

Most pedig megérkezett az egyetlen nyelvvizsgaközpont, egyetlen nyelvvizsga feladatsor koncepciója.

Az Origo mai cikke szerint „a vizsgákon megoldandó tesztek a vizsgahelyek szerint változnak, így minden vizsgázó kiválaszthatja a neki megfelelő feladattípusokat”.

Most lépjünk túl azon, hogy a vizsgaközpont és a vizsgahely nem ugyanaz, amit a szerző kever, és amitől félreérthetővé válik a cikk. Mert szép is lenne, ha a vizsgázó egy pécsi, egy budapesti vagy egy szegedi ECL vizsgahelyen más és más feladattípusokat választhatna magának: „na, nézzük csak…nekem nem tetszik, amikor össze kell párosítani bekezdéseket! Nem lehetne inkább kérdésekre válaszolni?”

De ez csak egy aprócska tévedés a cikkből, a felháborodást nem ez váltotta ki.

Az állítólagos új tervezet szerint gondot jelent, hogy „egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget”.

Légrádi Tamást, a Tudomány Nyelviskola tulajdonosát, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) egykori elnökét kérdeztem erről hétfő este, szerinte a „nyelvvizsgák egységesítése/államosítása abszurd ötlet”, és „a legkevésbé sem előremutató törekvés”. A cikkre válaszul felteszi a kérdést: „Miért is kéne korlátozni a versenyt, ami nem mellesleg a nyelvvizsgák minőségének rohamos javulását idézte elő a 11 évvel ezelőtti liberalizáció során?”

De ami igaz, az igaz. Egy problémát azért felvetett a cikk.

Egy valós probléma

A szerző szerint a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, és ”egyes központok megteszik, mások nem”. És ha a vizsgázók nem is, a szakma pontosan tudja, mely vizsgaközpontok hírhedten megbízhatatlanok.

Tavaly decemberben, az OXFORD Kiadó konferenciáján jött oda hozzám három angol nyelvtanár is, egymástól függetlenül, akik elpanaszolták: van egy nyelvvizsga, amely teljesen kiszámíthatatlan. Például olyan nyelvvizsgázóknak sikerül rendszeresen, akik a közelében sem járnak az adott szintnek. De nem mindig! És az eredményekből érezhető, hogy az aktuális feladatsor nehéz volt-e vagy nem. Pedig mindig pontosan ugyanolyan nehézségűnek kellene lennie.

Vajon segítene ezen a problémán a felvetett egységesítés?

Igen. Mindenképpen. De a valódi kérdés nem ez! És itt van a tévedés.

Van ennél fontosabb

Sokkal inkább azt a kérdést kell körbejárnunk, hogy mi az, ami hosszú távon javítaná a magyarok nyelvtudását, és mi az, ami emellett rövid távon segítene azon a közel 30 ezer bajba jutott emberen, aki nem tudja átvenni a diplomáját államilag elismert nyelvvizsga hiányában.

Ehhez azonban érdemi, szakmai munka kell.

Rozgonyi Zoltán, a NYESZE volt elnökének, az egyesület nyelvoktatási koncepcióval kapcsolatos állásfoglalását kidolgozó csoport vezetőjének véleménye szerint, ahogy a nyelvoktatás terén, úgy a nyelvvizsgáztatás terén is van bőven tennivaló, és a valódi veszélyt inkább az érdemi munka ellehetetlenülése jelenti, amit mind a NYESZE, mind a hazai nyelvtudás-mérő szakma sürgetne.

Az érdemi munkát, vagyis a megoldási lehetőségek keresését pedig adatok, elemzések birtokában lehet megkezdeni, és nem ilyen „privát rögeszmék”alapján, mint amiről az Origo cikk szól.

Rozgonyi Zoltán hétfő esti nyilatkozata szerint márpedig az adatok nyelvvizsgák esetében feketén-fehéren rendelkezésre állnak: évi több mint 150 ezer vizsgázó minden teljesítményadata ott van az Oktatási Hivatal elektronikus rendszerében, sok évre visszamenőleg. Ezek néhány gombnyomással bármikor kinyerhetőek.

De nem eszik olyan forrón a kását! Az Origó maga is leírja, saját cikkében, hogy az egyetlen nyelvvizsgaközpontról szóló hír légből kapott: „az államtitkárság azt válaszolta, hogy a tárca nem adott közre a nyelvoktatás jövőjéről szóló, álláspontját tükröző hivatalos anyagot.” Ez csak egy kiszivárgott, előzetes, hivatalosan el nem fogadott tervezet.

De várjunk csak? Akkor miről beszélünk?

Csak nyugalom

A múlt heti hír, hogy az angol nyelvet háttérbe szorítanák, mert „megtéveszti a diákokat, hogy túl könnyen tanulható”, már másnap kiderült, hogy nem igaz. Erről is ki fog derülni, és az illetékesek nem győznek majd hangosan tagadni. Mindez azonban, sajnos, nem segít rajtunk.

Ez egy gumicsont, amin csámcsoghatunk, míg az érdemi munka nem halad. Persze mindezekről jó tudni, ha Téged közvetve vagy közvetlenül érint a nyelvvizsga, illetve a nyelvvizsgáztatás rendszere. Állítólag, társadalmi vitára bocsátják majd a hivatalos koncepciót, ahogy lesz olyan.

Ha már ott tartanánk, mondd, TE mit mondanál? Hogyan járulnál hozzá a megoldás megszületéséhez?

Az én üzenetem pedig ez a Facebook poszt, Einstein egyik legokosabb mondása.

 

 

Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

16 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Jani86 2011-08-23 00:00
    CSak megszondaztatjak a nepeket, mielott kihoznak valamit. Regi trukk.
    Mindenki tanuljon olyan nyelvet, amilyet akar es vizsgazzon olyan helyen, ahol akar. Válasz
  • Gabriella 2011-08-23 00:00
    Én felháborítónak tartom, hogy Magyarországon ad-hoch jelleggel folyik az utóbbi idõben a jogszabálytervezetek elkészítése. Egy abszolút hozzá nem értõ embernek eszébe jut valami, készül egy tervezet, kiszivárogtatják, mint ”nem hivatalos, a Kormány álláspontjaként nem értelmezhetõ” tervezetet, aztán errõl megy a vita (lsd. még pl. Munka Törvénykönyv módosításának tervezete, de számos más példa is van).
    Társadalmi egyeztetés? A Parlament elé kerülõ tervezetet benyújtják egyéni képviselõi indítványként, aztán nincs kötelezettség egyeztetni a továbbiakban. Nem szeretném, ha a nyelvvizsga ügye is erre a sorsra jutna.
    Mi az, hogy az angol túl könnyen tanulható és megtéveszti a diákokat? Azért nem kap egy halom ember diplomát, mert az angol olyan könnyen tanulható? Gondolkodjanak már! Az angol igenis szükséges, mert a világon mindenütt ezzel a nyelvvel lehet a legkönnyebben megértetni magunkat.
    Válasz
  • szajberpiraty 2011-08-23 00:00
    Az a probléma, hogy az oktatási kormányzat nem éri még el a dilettantizmus szintjét sem. Ötleteik még a rossz ötlet szintet sem érik el.

    Az angolt meg lehet tanulni, gyerek, fõállás mellett tanultam és sikerült is májusban a középfok, tehát igazából fejben dõl el. Válasz
  • Mirmilla 2011-08-23 00:00
    Pedagógusként (nem nyelvtanár), szülõként, iskolába járóként (mint tanuló), és nyelvtanulóként:
    1. Micsoda szégyen, hogy valaki azt gondolja, ne legyen a gyereknek sikerélménye! Jól megnehezítem a dolgát! (Kár vitatkozni a didaktikáról, hogy melyik nyelv kell elõbb. Szerintem elõbb meg kellene szerettetni az idegen nyelvet... Jah, s könnyû az angol?! Akkor nem tanult még eleget...)
    2. Arcpirító, hogy amikor mindenhol azt hangoztatják, hogy a gyerekeket saját igényeik szerint kell oktatni, illetve az iskolák legyenek befogadók a mindenféle sajátos nevelésû igényû gyermekek oktatására, akkor valakik azt gondolják, hogy a központosítás jót tesz majd?! Hol itt az oktatás széles skálája?! Hol a különbözõ készségekre épülõ lehetõség?!
    3. A jelenlegi állások betöltéséhez angol kell, annak is különbözõ szegmensei.
    4. Felelõtlen és dilettáns az az apparátus, aki hol kiszivárogtat infót (hogy tesztelje a ”népet” - nyíltan nem mernek rákérdezni, mert lenne belõle csúnya visszaszólás), hol meg visszavonja még a kiszivárogtatást is.
    S innentõl kezdve ez már szomorú is, nem csak dühítõ... Válasz
  • Kriszti 2011-08-23 00:00
    A probléma az, hogy sokan mint én is már felnött korban szereztem diplomát mihez vagy szakmai nyelvvizsgát C vagy felsõfokú C-t kell bemutatnom a munkahelyemen, és az iskolában, hogy végre megkapjam a diplomámat. Sajnos munka mellett lehetnek más problémák is- nekem a férjem ápolása - aki sajnos most hunyt el 2 hónapja - miatt sem tudtam eleget tanulni, hogy eléggé felkészült legyek. Még hogy túl könnyû, még ha sokat is tanulok akkor is szerencse is kell hozzá, ja és szép írás az esszé megírásához. ( A szóbelim már meg van mivel a munkahelyemen használom is ) de az írásbeli hiányzik, pedig levelezek is. Én úgy érzem, hogy a nyelvvizsgán bizonyos képességeket kérnek számon amire a valós életben nincs is szükség. (Feladatok szintidõre való megoldása ? ) Ráadásul mindig 2-3 %-on csúszok el. Nem nagyon hiszem hogy véletlen. A nylevvizsgáztatásról csak ennyit akartam írni. Válasz
  • tanár 2011-08-23 00:00
    Kedves Kollégák és nyelvtanulók! Régen is központilag finanszírozták az oktatást, ez állami feladat, nem a szülõ, alapítvány és gyermek kérdése. Annak a gyereknek is meg kellene adni a lehetõséget, aki nem tud fizetni. Ezen kellene dolgozni. Olyan sok nyelvtanár él magántanárként az állami oktatás hibáiból jól, ami soha nem volt. Amerikában TOEFL vizsgát kell tenni. Tetszik, nem, ezt. Az egy szabad ország, nem? Alkalmazkodni kell a diákok képességeihez, de meg kellene tanítani tanulni, kevesebb lenne a probléma. Miért az államra kell húzni a problémát? Nézzük meg, mit csinálunk mi, pedagógusok. Hány versenyen nyernek gyermekeink, milyen használható nyelvtudást szereznek tõlünk, miért a kisebbik ellenállás irányába kell vinni a tanulót a vizsga miatt? Hogy van az, hogy valaki el tud végezni egy egyetemet, de nem tud letenni egy nyelvvizsgát? Melyik könnyebb? Nem kellene szétnézni saját házunk körül? Mindenki mást akar, biztosan tudja, hogy mit? Hogy néznek ki az angol órák az iskolákban? Miért megy a jól tanuló gyerek magántanárhoz, ha nyelvvizsgáznia kell? Sok-sok kérdés, amire mindenki saját maga adhat sajátos választ, de egy generáció nõ föl úgy, ahogy felnõtt az elõzõ az orosz nyelven. Csak Magyarországon nem lehet nyelvet tanulni és tudni? Bízom benne, hogy sok jó kolléga fog hangot kapni és kialakítani konszenzust és nem rágódni azon, mások mit mondanak. Magyarországon sok jó tanár és sok tanulni akaró diák van. Talán a pozitív szemlélet elõbbre visz minket. Mindenkinek sok sikert! Válasz
  • flamingo 2011-08-23 00:00
    Ha olyan egyszerû az angol nyelv, akkor politikusaink miért nem beszélik felsõfokon?
    Tõlünk egyszerû emberektõl elvárják a munkahelyen, hogy tárgyalási szinten beszéljünk angolul, a miniszterelnökünk meg tolmáccsal megy az EU parlamentbe? Válasz
  • Magdi 2011-08-23 00:00
    A nyelvet rengeteget kell gyakorolni! Használni kell.

    Nem lehet ”átolvasni” az anyagot. Nem elég a passzív nyelvtudás. Nem elég érteni. Alkalmazni kell.

    Igen, el lehet végezni egy egyetemet vagy fõiskolát, miközben nincs valakinek nyelvvizsgája. Miért? Pont a fentiek miatt...

    A szavakat, a kifejezéseket, a nyelvtant készségszinten kell tudni és addig gyakorolni, amíg nem megy hasonlóképpen, mint az anyanyelvünk. Azaz, másként kell tanulni, mint pl. egyetemen.
    És pont emiatt kerültek sokan abba a helyzetbe, hogy elvégezték az egyetemet, de nem tudják a nyelvet.

    Hogy idõre kell a nyelvvizsgán a feladatokat elvégezni? Hát igen. Amikor egy angol anyanyelvû segítséget kért tõlem, igen gyorsan beszélt. Meg kellett kérnem, hogy mondja el újra, lassabban. Nem voltam elég gyors!
    Nézem a TV-t angol nyelven. Lemaradok.

    Bizony, a tanárom számonkéréskor nézi az idõt is (a kiejtés, nyelvhelyesség, intonáció mellett). A gyakorlatban tapasztaltam, hogy miért...

    Úgyhogy gyakorolni, gyakorolni, használni kell a nyelvet!
    Tapasztalat... Válasz
  • vhk 2011-08-23 00:00
    ”Bolond lukból bolond szél fúj”

    Sajnos az egész magyar társadalom képmutató. A munkáltatók elvárják a nyelvvizsgát, a nyelvtudást meg még az interjún sem tesztelik.
    Kijönnek a végzõs egyetemisták, elcsaklizzák az állásokat, de a legtöbbje azt sem tudja mi a különbség a current és az actually szavak között. Válasz
  • Gabi 2011-08-23 00:00
    vhk,
    És a bolond lyuk az Origo vagy az államtitkárság? :) Mindkettõ esélyes... :)

    tanár,
    Érdekes, hogy a kommentekben többször felmerült ez a gondolat:
    ”Hogy van az, hogy valaki el tud végezni egy egyetemet, de nem tud letenni egy nyelvvizsgát?” Magdi ad egy választ a kérdésre: a nyelvet a vizsgához valóban tudni kell. Nem elég 150 oldalt egy éjszaka bebiflázni, és aztán visszaöklendezni a minimális szinten másnap, plusz nem lehet puskázni belõle és nem lehet mással megíratni. Tehát kérdés, hogy az a 30 ezres szám azt jelzi-e, hogy túl magas szint a nyelvvizsga-követelmény, vagy azt, hogy túl alacsony szint a felsõoktatás. Válasz
  • Gábor 2011-08-23 00:00
    Nem szeretnék politizálni, de már vizsga területen is központosítani akarnak, nem csak a nyelvtanítás területén.
    Az angol nyelv megfelelõ ismerete a mai világban szerintem elengedhetetlen és nagyon elvagyunk maradva, mert még mindig kevesen beszéljük.
    A vizsga az egy dolog, de nem tükrözi a valós nyelvtudást, mert jelenleg arról szól, hogy átmenjünk a vizsgán, van róla egy papír a fiókban, aztán a legtöbben el is felejtik a megtanult nyelvet.
    A másik, amit figyelembe kell venni, hogy az emberek egyének, egyéni képességekkel, és ezt a tanítás, tanulás folyamán figyelembe kell venni.
    Viszont a vizsgák felépítésén nagyon kellene változtatni, hogy az valóban a használható nyelvtudást mérje, tesztelje, és adjon rá egy értékelést.
    Szerintem ennek egyik legjobb módja, a külföldön alkalmazott, TOEIC, „,nyelvvizsga”,. De mindezt én csak, mint laikus, egyszerû emberíróm. Erre ott vannak a kreatívabb, nyitott gondolkodású szakemberek, oktatók, akik ezt nálam sokkal jobban tudják. Kérdés, hogy akarunk-e változtatni, és egy jobb, ösztönzõbb rendszert létrehozni. De, ezt nem a kormány, kormánytagok légbõl kapott ötletei kell, hogy megreformálják, mert ahogy írtam, arra ott vannak a szakemberek, csak meg kelen hallgatni õket.
    Sajnos, ez a kormány nemigen hallgat senkire.
    Válasz
  • vendég 2011-08-23 00:00
    ez õrület.
    ez hülyeség.
    szabad országban élünk nem?
    szabad választani?
    Válasz
  • Both Péter 2011-08-23 00:00
    Gyakorló angoltanárként látom, hogy a gyerekek otthon egyebet sem csinálnak csak magolják a matekot, a fizikát, a kémiát, a magyar nyelv és irodalmat, a biológiát és a történelmet. Idegen nyelvre már nem marad idõ. Heti 3 órában sok mindent nem lehet csinálni.
    A motiváció többnyire külsõ és nincs idõ. Válasz
  • slamx 2011-08-24 00:00
    Az angolnak nincs alternatívája...
    cikk:
    http://index.hu/belfold/2011/08/24/angolnyelv_oktatas/ Válasz
  • Jano86 2011-09-5 00:00
    Na j. Mas egy egyetem meg mas a nyelvvizsga. Ez olyan, mintha nyelvvizsgara fogalmazasokat kellene irni es az dominalna a forditas escmegertes helyett. A masik, hogy alig letezik normalus angolkonyv, ami A tol Z ig vegigvinne, hogy milyen szavakat kell megtanulni es mi felesleges. pl.a 3000 alapszot tudni kell, de ez meg nem biztos, hogy eleg a kozepfokra. Masreszt van egy rakas idioma, egy rakas szinonima, szleng a nyelvvizsgakon, a hallgatas utani erteseknel meg accentus. Tehat pl mig egy nem angol anyanyelvut siman megertunk, addig betesznek pl. egy skot parbeszedet a nyelvvizsgafeladatok koze.
    A beszed az gyakorlas kerdese. Valaki meg magyarul is csak tomondatokat tud hasznalni, mert pl. olyan munkaja van.
    Válasz
  • T. 2011-10-9 00:00
    Anyaként én is látom , tapasztalom, hogy a gyerekek tényleg csak a kémiát, földrajzot, biológiát kénytelenek magolni, mert tanárok sokasága még mindig prioritásnak tekinti a saját tantárgyát és nem képes elsõbbséget adni a hasznosabb tárgyaknak. Sajnos ezt semmilyen politikai és oktatási rendszer nem fogja megszüntetni, csak a személy józan belátása, ami adott esetben hiány, és sokszor agresszív kivagyisággal párosul, ha netán a szülõ szól, vagy megpróbálja megbeszélni a tanárral a helyzetet. Ide nem kell egyéni bánásmód, egyéni tanterv, kutyafüle, ide a tanárok szakmai alázata szükséges, amit tanfolyamon, továbbképzésen nem lehet elsajátítani. Ezt vagy hozza az ember magával, vagy nem. Ha valaki ezt oktatná, gratulálok hozzá.A nyelvvizsga csak egy eszköz és mérõeszköz egyben, ez ellen miért van kifogás?A tanár magában is keresse a hibát, ha nem tud egy csoportot legalább egy bizonyos szintre eljuttatni. Persze sokat számít a családok háttere, problémája.
    A hírek pedig, mindenki szûrje ki a negatívumokat, mielõtt bármit is lát. Egy nyelviskola igazgatója honnan tud elõre többet, mint egy oktatási államtitkár????Õt leszámítva , a ferdítésnek a magyarok nagymesterei és vészmadarai.Már akinek inge....KÉPZELJÉK, ÉN 1990-BEN ÉRETTSÉGIZTEM, 4 ÉVET TANULTAM A FRANCIÁT A GIMNÁZIUMBAN, TELJESEN HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREKKEL, INTERNET, PÁRJÁTÉKOK, KUTYAFÜLE NÉLKÜL, UTÁNA MÁSODSZORRA TETTEM LE A KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁT, TESZEM HOZZÁ ELSÕRE IS MENT VOLNA, DE EZ MÁR MÁS TÖRTÉNET.ÉS NEM HASZNÁLTAM SEHOL MÁSHOL A NYELVET, CSAK TANULTAM.SEMMILYEN KÜLÖNLEGES MÓDSZER NEM VOLT, CSAK KÖVETKEZETES, KEMÉNY TANÁROK. Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás