“Elképesztően utáltam az angolórákat”

2011. 11. 10. | | 0 hozzászólás

Norbi történetét azoknak ajánlom, akik még iskolába járnak, vagy iskolás gyerekeik vannak.

Nekik különösen tanulságos lesz! 

 

"Szenvedés, unalom, félelem, összezavartság"

Utáltam az angolórákat!"Már több mint 8 éve tanultam angolt olyan hozzáállással, hogy ha egy HEADWAY feladat 10 kérdéséből már csak 1-re is jól válaszoltam, akkor kb. úgy örültem, mint majom a farkának. Megszólalni abszolút nem tudtam, sőt már annak is örültem, ha azt megértettem, hogy "Open your exercise book, please."

Nevetségesen hangzik de ezt is csak úgy értem el, hogy a szemem sarkából néztem, hogy egészen pontosan mi is az, amit ki kellene nyitni… Elképesztően utáltam az angolórákat: szenvedés, unalom, félelem, összezavartság. Kb. így tudnám jellemezni az érzéseimet.

Számomra ez elég önbecsülés romboló volt, hiszen jó tanuló voltam, de az angol az valahogy külön fogalom volt. "Nincs nyelvérzékem, nem tehetek róla!" – győzködtem magam. Elkönyveltem, hogy nekem ez nem megy.

Aztán jött egy kósza gondolat: "Milyen vagány lenne, ha úgy tudnék angolul, mint senki más az osztályban." Ez kezdő lökésnek elég volt, és elkezdtem járni különórákra.

 

"fizessek ki 200 Ft-ot, hogy mások hülyeségeit hallgassam?"

Egy teljes évig jártam a legkülönbözőbb tanárokhoz. Kb. 5 tanáron mentem keresztül. Röviden jellemezném a különórák témáit:

"Hú képzeld olyan Guiness rekordot állítottunk fel a múlthéten, hogy megdöntöttük az egyszerre egy helyen legtöbb forralt bor ivását…"

"Vannak különböző világok, amikbe lehet vándorolni és…blablabla…hétvégén az édesanyám országos boszorkány találkozót rendez…"

Kirúgni az angoltanártÚgy ültem egy-egy órán, hogy a gondolataim akörül forogtak, hogy mi a fenének is vagyok itt… fizessek ki 2000FT-ot azért, hogy mások hülyeségeit hallgassam?

Egy-egy tanártól kb. 2 hónap után "mertem" megszabadulni. Azért használom ezt a szót, mert egyszerűen nem tudtam, mit mondjak, hogy miért akarok elmenni tőle. Aztán a harmadik tanárnál azt mondtam, hogy az iskolámban a tanárom ingyenes felkészítést vállal. Ez végül is elég hihető, és nyomós érv. A maradék 2 "selejtes" tanárnál már rutinszerűen ment a menekvés.

2007 telét járjuk, amikor is édesanyám egyik volt – angoltanár – barátnőjével szóba kerülök én, mint vita tárgya. Azt mondta, hogy szívesen elvállal, én pedig – ennyi kudarc után – úgy voltam vele, hogy egy próbát megér… Januárjában elkezdtünk tanulni.

 

"Soha annyira még nem volt ráálva az agyam semmire, mint akkor"

Be kell valljam érdekes módszere volt: a Kérdések és válaszok angol nyelvből c. könyv szóról szóra való megtanulása. Az első anyagrészre 2 hetem volt, hogy kiszótárazzam és még 1 hetem, hogy megtanuljam. Az első 2 hét folyamán én és – mint utólag kiderült – a tanárom is elképedve jött rá, hogy milyen "hülye gyerek" került hozzá. Ezt bátran ki merem jelenteni, hiszen külön szótáraztam ki pl. az "and" "or" vagy "as" szavakat is, hiszen nem tudtam mit jelentenek.

Ez így ment 2 hónapig kb. mikorra már átvettük az összes igeidőt, és én is beleszoktam a szövegtanulásba. Soha addigi életemben annyira még nem volt ráállva az agyam semmire, mint akkor. Szinte minden nap tanultam egy-egy kis szövegrészt, ami olyan érdekes agyi viselkedést váltott ki, hogy este lefekvéskor, az ágyban, alvás helyett a szövegek forogtak a fejemben. Volt olyan, hogy már sokszori "magamra parancsolás" után is még mindig nem az alváson, hanem az angolon járt az eszem.

Aztán kb. 4 hónap után úgy éreztem, hogy a visszamondott mondatok már nem "minták", hanem a szavaim kezdenek engem tükrözni. Persze a mondatalkotásom egy abszolút ismeretlen témáról még hagyott maga után kivetnivalót. Ekkor már elkezdtünk egy középszintű érettségire felkészítő könyvet is csinálgatni. Hétről-hétre egy feladatsor. Kezdtem élvezni a dolgot.

 

 

"sokkal több dolog fért a fejembe"

2008 májusa körül már érezhetően jobb voltam az órán, több önbizalmam volt, és ez kihatott minden tantárgyamra. Olyannyira jó kihatása volt, hogy másodikos középiskolás tanulóként kitűnő lettem év végén, amit – akárki akármit mond – az angol miatt volt. Egyszerűen annyira megmozgatta az agyam, hogy hiába is kellett legalább dupla annyit tanulnom, mint korábban, mégis sokkal több dolog fért a fejembe. Érdekesnek hangzanak ezek, tudom, de annyira föld feletti érzésem volt, mintha szó szerint repültem volna, hiszen annyira büszke voltam magamra. Kívánok mindenkinek ilyen érzéseket!

Amikor elkezdődött a harmadik középiskolai évem, már elkönyvelt "nyelvzseni" voltam az osztályomban. Októberre terveztem a nyelvvizsgámat, de megfutamodtam, mert úgy éreztem, hogy nem tudom még eléggé a feladatok típusát, annak megoldási módját és stb. Tehát maradt a november. Addigra már teljesen képben voltam az angoltanulás módszereivel, és olykor-olykor már a tanáromnál is okosabb voltam – a módszerek terén – és én mesélgettem neki.

A vizsga előtt pár nappal elmentem egy próbavizsgára ahol 96%-ot értem el. Végül november 15-én elmentem a vizsgára. Aznap éjszaka aludni sem tudtam, annyira izgultam. Könnyítő tényező volt, hogy az éppen akkori iskolámban volt a vizsga szóval legalább ilyen téren nem aggódtam – mert amúgy elég izgulós típus tudtam lenni. Megírtam, de nem igazán éreztem, hogy pontosan milyen lett. Aztán délután szóbeli. Azt éreztem, hogy 100% lesz. És 1 hónap múlva amikor már a tanárommal is beszéltem – aki elmondta, hogy ennyi idő alatt ilyen szintű fejlődést még sosem látott – megjött az eredmény.

Este fél 12 volt, és alig láttam a szememre, de csak kitartóan frissítgettem a TELC oldalát. Végül valami bejött, de az én gépemen mégsem tudott belépni…nem gyengén ideges voltam. :D Végső próbálkozásként megnéztem a szüleim gépén is az oldalt és kidobta: 82% Hűűűhaaaa.

 

 

Elképesztően boldog voltam, hiszen, én, aki majdnem mindig a hülyék leghülyébbje volt az angol terén, képes voltam írni egy 82%-os nyelvvizsgát. Az én csapatomból – mármint akik az én tanáromtól jöttek – én lettem a legjobb. Azóta már letettem a középszintű előrehozott angol érettségit 91%-ra és egy emeltszintűt is 76%-ra. Eltökélt célom továbbtanulni, szóval megint neki fogok aktívan tanulni az angolt, hogy a felsőoktatásban már teljesen kisujjból rázzam ki a dolgokat, és hogy friss diplomásként már príma angoltudással kezdjem meg a nagybetűs életet."

Gál Norbi

 

Olvasd el a következő sikersztorit itt! >>

 

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

0 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás