Hogyan lehet könnyen és szépen fordítani?
tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.
Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...
Biztos te is láttál már erőltetett, magyartalan vagy épp abszolút nem angolos fordítást.
Vagy épp produkáltál ilyet.
Ha a jövőben szeretnéd elkerülni az ilyen bakikat, ez a bejegyzés neked szól!
Mindegy, hogy melyik nyelvről fordítunk, a technikája hasonló, és a hibák, amelyeket elkövetünk, ugyanazok.
Most egy olyan módszert mutatok, amivel kevésbé izzadságszagú, sőt, akár igazán szép fordításaid lehetnek – ráadásul kevesebb, élvezetesebb, kreatívabb munkával. De ehhez menjünk vissza kicsit egy hároméves gyerek szintjére.
A rossz technika átka
Láttad már valaha, amikor egy kisgyerek egy kockát próbál átpréselni egy kör formán? Eszeveszett energiával?
Csak nem akar sikerülni, de a gyerkőc forgatja, próbálkozik, hátha mégis. Na, pontosan ezt csináljuk mi is a fordításnál!
Folyamatosan az iskolában tanult hagyományos fordítási technikával próbálkozunk. Nem akar működni. Persze eszünkbe sem jut, hogy maga a technika a hibás. Az első gondolatunk inkább az, hogy milyen hülyék vagyunk már, hogy még fordítani sem tudunk. De az igazság az, hogy ha valaha küszködtél ezzel, akkor tudnod kell, hogy ez NEM a te nyelvi vagy egyéb készségeid hiánya! Csak a rossz módszer eredménye. De nézzük, milyen a rossz módszer!
Ne várj csodát, amikor úgy állsz neki a fordításnak, hogy szóról-szóra haladsz a mondatban, minden szónak kikeresed a jelentését, és aztán megpróbálod összerakni őket egy értelmes mondattá. Nagyon kicsi az esélye, hogy ebből jó fordítás jön ki.
Az ok egyszerű: a magyar és az angol nyelv teljesen különböző gyökerű, más és más szabályok mentén működik. Az egyik kocka, a másik kör – ha nem is szó szerint. Nem tudod az egyik nyelv szabályrendszerét közvetlenül, változtatások nélkül leképezni a másikra. Akárhogy próbálkozol.
De a jó hír, hogy van jó módszer is!
Így érdemes fordítani
Amikor a nyelvvizsgán kapsz egy angol szöveget, amit neked magyarra kell lefordítani, akkor a legjobb feladat-megoldási stratégia leegyszerűsítve ez: olvasd el a szöveget egyben, fogd fel, értsd meg a lényegét, aztán írj egy fogalmazást magyarul a szövegben lévő tények, adatok felhasználásával. Magyarról angolra is ugyanígy működik. Furán hangzik, tudom! De ez a legeredményesebb taktika.
Ennek a fordítási technikának a lényege: bármilyen nyelvről fordítasz bármely más nyelvre, el kell rugaszkodnod a szóról-szóra való haladástól. Ennél már egy fokkal jobb, amikor mondatról-mondatra haladsz. Ez sem tökéletes, persze, mert a fordításnál néha két mondatból lesz egy, vagy egy mondat feldarabolódik kettőre. Technikailag talán a legjobb, ha bekezdésről-bekezdésre haladsz, mert a jól megírt szövegeknél egy bekezdés általában egy gondolat, illetve mert egy bekezdés értelme könnyebben felfogható, mint egy hosszú cikké.
Persze ez azért nem könnyű. Van egy fontos feltétele ugyanis!
Egy fontos készség, ami a fordításhoz kell
A fordításban az a pláne, hogy mindkét nyelvet ismerned kell – tehát az anyanyelvedet is.
A fordítás ugyanis minden esetben a célnyelven való fogalmazás készségét igényli! És ez az, amiért olyan nehéz. Elő tehát a könyveket, olvass annyit, amennyit csak tudsz – az anyanyelveden is! Fejleszd mind az angolod, mind a magyar tudásod! Amúgy is szép nyelv ez a miénk, miért ne?
És most tiéd a szó!
Te beleestél már valaha ebbe a csapdába? Vagy, ha használod ezt a technikát, segíts másoknak, és írd le a tapasztalataid! Egy másik nyelvtanuló beszámolójából néha többet tanulunk, mint öt tanártól. 😉
Ha bátor vagy, próbáld ki!
Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?
A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>
#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?
Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>
#3 Naponta mennyit angolozzak?
Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>
#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?
Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>
#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?
Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>
#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?
Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>
#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?
A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>
#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?
Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>
#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?
Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>
Nagyon egyet tudok érteni azzal, hogy az anyanyelvünket is ismerni kell a jó fordításhoz.
Íme egy gyöngyszem, talán Ti is olvastátok. Kb. 20 évvel ezelõtt kezembe akadt egy Romana vagy valami hasonló füzetecske egy szerelmi történettel, és a következõ mondat volt benne: ”És leírta azt a három szót, hogy: Szeretlek.” (I love you – valóban három. :))
Annyira más dolog az idegen nyelven való megnyilvánulás képessége és ugyanannak a szövegnek a lefordítása az anyanyelvünkre vagy egy másik nyelvre! Fõleg most már, hogy kisgyerekkortól van lehetõség nyelvet tanulni. Az õ fejükben nem kötõdnek az angol szavak a magyar megfelelõhöz (nincs is mindig olyan, mint Gabi is írja), hanem azt tudják, hogy melyik szituációban mit kell mondani stb.
Csak azért írom ezt le, mert nagyon zavar, hogy sok helyen még mindig a fordításon mérik le a nyelvtudást. 🙁 (Nem feltétlenül a nyelvvizsgákra gondolok, hanem leginkább ott, ahol a tanár nem tud folyékonyan beszélni.)
Edit
Csak helyeselni tudom, hogy a magyart is nagyon jól kell ismerni. Sokszor találkozok olyan szövegekkel (angolról magyarra való fordításnál), hogy a tanuló nem olvassa el egyben a saját szövegét. Csak arra koncentrál, hogy minden mondat meglegyen. Pedig, ha csak egyszer újra elolvasná egyben, sok hibát már saját maga is ki tudna javítani.
Erika
A legnagyobb problémám a fordítással az, hogy mivel jó ideje angolul tanulok angolul, így sok szóhoz és kifejezéshez nem tudok magyar megfelelõt kapcsolni, mivel a magyar nyelvtõl függetlenül tanultam meg õket. Így mikor angolul beszélek nem fordítok, hanem egyszerûen angolul mondom el a gondolataimat. Ez kicsit olyan, mintha két külön agyam lenne magyarul és angolul.
Szerintem alapfok után (B1) fokozatosan el kell szakadni a fordítástól a nyelvtanulásban. Szerintem… persze én nem vagyok angoltanár, csak egy nyelvtanuló 🙂
NyelvBirodalom,
egyetértek nagyon-nagyon! A fordítás külön készség! Nem mutatja meg feltétlenül a nyelvi tudásod, pusztán azt, hogy a fordítás készségét mennyire sajátítottad el. Ezért szeretem jobban az egynyelvû vizsgákat, ahol nincs fordítás. Mert elõször a nyelvet kell megtanulni, aztán meg lehet tanulni fordítani is. Ez egy fontos tény, ami kimaradt a blogbejegyzésbõl.
Endre,
pontosan ugyanígy vagyok én is. Sosem voltam rászorulva, hogy fordítsak, és leplezetlenül csodálom azokat, akik képesek szépen fordítani. Ha az angolt angolul tanulod, akkor ezt a képességed elveszted. Nekem is két külön agyam van: annyi, hogy a magyarul megfogalmazott dolgokat könnyebben fordítom angolra, mint az angolt magyarra. De a hidak a szakadék két oldala között (vagyis a fordításhoz szükséges agyi pályák) elég ingatagok nálam is. Van egy könyv, amit szívesen ajánlok mindenkinek: Heltai Pál: Fordítás az angol nyelvvizsgán. Szenzációs könyv, tele gyakorlatokkal. Imádom. Én bele-bele nézegetek, amikor elkap a hév. 🙂
Mádiné, Erika,
igazatok van. Az ilyesmiken egyszerûen jót kell nevetni. Nem szabad bosszankodni rajta, az rossz energia. 🙂 Egy nevetés, a tanulságok levonása saját magad számára (így nem szabad), és ennyi. Van egy blog, a letiterjakab, a félrefordítások specialistája, Facebook-on is követem. De szívesebben olvasnék egy olyan blogot, ahol a szép és frappáns fordításokat emelik ki. Mert ilyenek is vannak! Sokkal tanulságosabb is lenne ráadásul. Szerintem 🙂
Épp tegnap esett meg a következõ: Egy francia sráccal kölcsönösen tanítjuk egymást, én õt magyarra, õ pedig engem franciára. (közös nyelv az angol) Tegnap azzal próbálkoztunk, hogy összegyûjtsük az állatok által kiadott hangok elnevezéseit a két nyelven. Az alábbit írta nekem egy e-mailben többek között: ”A kutya fakéreg” Megmondom õszintén, nekem kellett egy kis idõ, míg kibogoztam, hogy ezt meg honnan szedte… 😀 Ez is egy újabb szó, amit már sosem fogok elfelejteni. 🙂
Én egyszerûen hülye vagyok a fordításhoz. Szerintem mindegy hogyan csinálom. akkor is hülye leszek hozzá. A fordítás maradjon meg a mûfordítóknak. Én beszélek,értek angolul, és kicsit magyarul is (: de sose leszek képes fordítani. Nem is erõlködök.
Ez egy nagyon jó ötlet én talán a magyarról-angolra témáan vagyok e ”legbénább”, de mostantól használni fogom ezt a technikát.
Ez rendkívül érdekes. Most (már elég rég óta) vagyok abban az angol tanulási stádiumban, hogy rengeteget fordítok, fõként angolról magyarra. Ha egy mondat fordítás után teljesen magyartalan, néha eszembe jut magyaros megfelelõje is, de mégsem úgy írom le, mert attól tartok, hogy ha valaki más is megnézné (pedig ez esélytelen), akkor azt hinné, hogy nem jól tanultam meg az adott szavakat. Pontosan ugyanazt érezhetem, mint Erika (lejjebb) tanulói. Ez miért van? Nem azért, mert még annak idején az iskolában én is úgy kezdtem el nyelvet tanulni, mint a matekot? ( ”Kutya=dog”, és nem lehet más, ugyanúgy mint 3+2=5, és nem lehet 6. ) Mert szerintem igen, csak jó lenne már szabadulni tõle.
Mindamellett, mindenkinek minden elismerésem, akinek ”két agya” van. Nekem csak egy, ezért beszéd közben is minden szót fordítani kell, a megértés során is. Képzelhetitek mennyire élvezetes lehet egy angolnak beszélgetnie velem….fél óra, mire megértek egy mondatát, és talán még több, amire összerakom a választ…
Szerintem a fordítás másik lényegi eleme a nyelvtan ismerete…Ha nem ismered az of-nál hol a birtokos és hol a birtok,szépen elcsúszol.A szenvedõrõl nem is beszélve…Na és a függõ beszéd?
Örökre emlékezetes marad egy középiskolai fordítási feladatom: Egy sütemény elrontásának a története volt, amit úgy sikerült elkövetni, hogy a mesélõ ”cream of tartar”-t rakott bele ”cream” (tejszín) helyett. Annyit szöszöltem a feladattal, hogy csak a 2/3 részét tudtam befejezni csöngetésre. Hármast kaptam rá, de a tanár megdicsért, mert csak én néztem ki a szótárból a Cr. of tartar jelentését, ami nem tartármártás, hanem tisztított borkõ (máig sem tudom, mi az), és amúgy is szebb volt a fordításom mint a többieké. Szóval kell azért a precizitás is, nem elég a szótárból az elsõ jelentést beírni. A tanárnõ egyébként is értett hozzá, hogyan lehet hármassal motiválni 🙂
Kiss Ágnes,
érdekes sztori. Nekem is volt olyan tanárom, aki gyengébb jeggyel motivált, és máig nagyon jó érzésekkel gondolok rá. 🙂
Marcsi,
igazad van! A nyelv struktúrájának ismerete elengedhetetlen.
Bee,
vicces, hogy a nyelvtanulóknak legtöbbször tanár sem kell egy-egy probléma megoldásához. 🙂 Most ráébredtél valami igazán értékesre, gratulálok! Értem, mire gondolsz. És igen, jól gondolod. Sajnos, ha a két nyelvet építõelemenként akarjuk leképezni (vagyis szavanként), akkor ott kezdõdik a csõd. Az a magyaros megfelelõ…arra érdemes figyelned!
Terikének és Marcsinak is igaza van!
Én nem ismertem a tömörítést. Legalábbis azt hittem… Viszont, olvasva a hozzászólásokat jöttem rá, hogy tanárom – még ha nem is nevezte nevén- de alkalmazta nálam ezt a technikát…
Volt, amikor mondatról-mondatra kellett fordítanom (így láttam a két nyelv közötti eltéréseket, a nyelvi logikát és elsajátíthattam az új kifejezéseket is) és volt, amikor pl. egy olvasmány vagy könyv mondanivalóját kellett összefoglalnom a leírt módon…
És igen, a nyelvtant is ismerni kell – fordításhoz és tömörítéshez egyaránt! Tapasztalat… Azt tudjuk, hogy egy-egy szónak rengeteg jelentése lehet. De nemcsak errõl van szó…
Középhaladó szintig egész jól elboldogultam az ilyen jellegû feladatokkal. Aztán, középfok felé nagyon megnehezedtek a dolgok. Rájöttem, nem az új szavak, kifejezések okoznak gondot, hanem a középszintû nyelvtani ismeretek hiánya…(Amelyek középhaladó szintig még megvoltak.) Nagyon félre lehet menni ezen ismeretek hiányában!
Mindenesetre – akárhogyan nevezhetjük ezt a technikát – nagyon jó arra, hogy az ember agyát megdolgoztassa 🙂 Szerintem ezek vezetnek az önálló nyelvhasználathoz.
Én akkor amikor nehéz vagy unalmas feladatot kapok, mindig a célomra gondolok és arra, hogy ez a munka kell ahhoz, hogy a vágyott célt elérjem.
Így már egészen másképp fest az egész…
Magdi,
a tömörítés lényege, hogy a végeredmény rövidebb. Itt nem errõl van szó. A fordításhoz is célravezetõbb ez a technika, mint a szóról-szóra való haladás! Egyenesebb, rövidebb út, jobban megfelel annak, ahogyan az agyad mûködik. És igen, nyelvtudás nélkül nehéz fordítani. Ezért szokták mondani, hogy fordítani azután kell megtanulni, miután a nyelvet elsajátítottad.
Más téma, külön blogbejegyzést érdemel: fontos lenne lassan rászokni arra, hogy amikor egy nyelvtanuló olvas, akkor ne szavanként haladva fordítson, és ne ez legyen az a mód, ahogyan felfedezi a szöveg értelmét. Jobb módszer, ha az angol szöveg automatikusan képeket jelenít meg az agyában, és inkább azokat fordítja le magyar gondolatokra. Persze ez az elején nagyon nehéz, szinte lehetetlennek tûnik. (Nem az, mert ha jó a szókincs elsajátítási technikád, akkor szinte rögtön így mûködhet. Kipróbáltam ezt a spanyolnál és az olasznál, és mûködik. Igaz, második/harmadik nyelvként az angol után, ami jelentõs könnyítés.)
Hú…hányszor gondoltam már én is így-hogy már 6-7 éve tanulom az angolt, és még mindig hülye vagyok a fordításhoz! Pont ezért jött nagyon jól ez a cikk 🙂 Még sosem próbáltam így fordítani, de most már érzek elég bátorságot hozzá, hogy kipróbáljam :))