Jakabos Ödi: aki 5 dollárral nekivágott Indiának

2016. 12. 23. | Desszert | 8 hozzászólás

A kézdivásárhelyi Jakabos Ödön igazi világutazó volt.

1969-ben egy riportban adta elő merész terveit.

Kicsiben kezdte: kölcsönkerékpáron és vonaton Máramarostól a Duna-deltáig többször bejárta Romániát. Aztán, hogy még messzebb merészkedhessen, elkezdett angolt, németet és eszperantót tanulni: a tervei között India, Afrika, majd Dél-Amerika is szerepelt.

Egy aprócska gond adódott csak: nem volt pénze utazásra. Így furmányossághoz folyamodott: nyelvtanulás céljából több mint háromszáz levelezőpartnert szerzett magának, és nem titkolta előlük: az a célja, hogy segítségükkel megismerje és beutazza a világot.

 

Jakabos Ödön

Jakabos Ödi, a világutazó.
Fotó: Bortnyik György, negatív a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében

 

Első, "bemelegítő" utazása Magyarország és Csehszlovákia volt – kerékpáron. Végtelenül okosan, napra, szinte órára lelevelezte partnereivel az útvonalát, így mindig volt hol megszállnia. És került étel is, zsebpénz is.

Ezt követte a nyugat-európai biciklitúrájának előkészítése, természetesen levélben. Sajnos azonban tréningezés közben túlerőltette magát. Krónikus asztmával hagyta el a kórházat, így eltiltották a kerékpározástól.

Úgy fél évre rá, miután kissé összeszedte magát, nekivágott a nyugati útnak, bár nem biciklin, hanem autóstoppal, gyalog és vonaton. Ahogy lehetett. Élményeiről kétnaponként részletes naplót küldött haza Gálfalvi György barátjának, aki az Ifjúmunkás című lapban jelentette meg azokat.

Hazajövetele után hamarosan bejelentette: Indiába készül. Tucatnyi angol nyelvű levelet írt naponta idegeneknek, majd várta a válaszokat. Amikor lassacskán beérkeztek, kész lett a pontos útiterv, és a napra pontos ütemterv. Hűséges krónikása indulás előtt így írta le az akkor már híressé vált Jakabos Ödi felszerelését:

„Az alkalmi búcsúvacsora után átnéztem kikészített poggyászát: enyhén szólva szegényes volt. Azon kívül, amiben elindult, a hátizsákban egy váltás fehérneműt, székelyruhát s egy pár tornacipőt vitt magával; némi kötszert és néhány fiola szérumot – igaz, előzőleg szitává szurkálták már a különböző védőoltásokkal; fekvőhelynek  egy hálózsákot; végszükség esetére pár darab konzervet; négy fényképet Kőrösi Csoma Sándor szobráról és szülőhelyéről; egy marék csomakőrösi földet a diófák alól; pénztárcájában öt dollárt.”

Ödi 1972. őszén, egészen pontosan október 15-én indult, és a következő év júniusának utolsó napján tért haza Csomakőrösre. A pénztárcájában lévő 5 dollárt felváltatlanul hozta vissza. Nem volt rá szükség. Elég volt a nyelvtudása.

 

Kőrösi Csoma Sándor sírjánál

Jakabos Ödön a példaképe, Kőrösi Csoma Sándor sírjánál, Indiában

 

Kalandjait tíz évvel később könyvben is kiadták, hatalmas könyvsiker lett. (Részleteket belőle itt olvashatsz.)

Jakabos Ödihez az utolsó éveiben az egész országból zarándokoltak rajongók. Kultúrházakban, iskolákban mesélt az élményeiről, vetítette le képeit. Kézdi­vásárhelyi lakásának kertjében gyakran népes csoportok vertek sátrat. Rajta keresztül sok jó ügyre kész ember találta meg egymást.

Naplójában Ödi ezt írta tanulságul:

 

„Két dolog fontos: a cél és a nekivágás. Hogy a kettő közt ezer nehézség és meglepetés adódik, az mellékkörülmény.”

 

Megszívlelendő tanács, nem?

Akkor is, ha épp angolt tanulsz. ;)

 

 

Tetszett? Hasznos volt? Jelezd az Ajánlom és +1 gombokkal, hogy tudjam!

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

8 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • TNoémi 2016-12-23 12:46
    Sziasztok/Hello everyone, most olvastam 1. Ödirol: lenyugozo!!! Koszonet! Kellemes karacsonyt es BUEK! Udv., Noe Válasz
    • Gabi 2016-12-23 16:01
      Örülök, hogy tetszett a téma! És neked is boldog ünnepeket, Noémi! :) Válasz
  • Kozmáné Barth Klára 2016-12-23 16:58
    Nagyon tanulságos sztori! Boldog karácsonyt és szerencsés újévet! Válasz
    • Gabi 2016-12-23 17:58
      Köszönöm szépen, Klára! Hasonló jókat kívánok neked is! :) Válasz
  • Gabi 2016-12-23 17:57
    És ezzel a cikkel szeretnék Boldog Karácsonyt kívánni két világjáró barátnak, Harmincz Ritának, és Szabó Orsinak! Minden tiszteletem nektek, lányok!! :) Válasz
  • Tibor 2016-12-25 09:41
    Nagyon jó sztori, lenyűgöző és tanulságos. Kellemes ünnepeket, Gabi! Válasz
    • Gabi 2016-12-28 22:47
      Köszönöm szépen, Tibor. viszont kívánom! :) Válasz
  • Anna 2017-01-2 00:37
    BUÉK mindenkinek. Csak az a kérdésem, hogy annak idején, amikor én szenvedtem a suliban, miért nem hallottunk ezt és ehhez hasonló inspiráló történeteket. Vagy tán annyira szenvedtünk, hogy meg sem hallottuk? Ezt mondjuk már ki nem derítem utólag. Rémlik, hogy mondták, hogy olvassunk önéletrajzi regényeket... Az is rémlik, hogy nagyon nem tudtam azon felülkerekedni, hogy az addig nagyon imádott olaszt nem oktatták a fősulin. Akkor nem hittem, hogy angolból valaha is egész jó leszek. De az élet másképp hozta :). Azért az olasz hiányzik. Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás