Képzelt riport egy kezdőkre specializálódó angoltanárral

2009. 06. 15. | Motivátor | 4 hozzászólás

Képzelt riport egy kezdőket tanító angoltanárral

 Éljenek a kezdő nyelvtanulók!

Őket ünnepeljük, és őket segítjük ma.

De persze az önbizalomról és a haladásról szóló részt melegen ajánlom minden nyelvtanuló figyelmébe.

Íme, az interjú, amit készítettem, enjoy. :)

 

Gabi: Szia, Ági! Sok kezdő és újrakezdő látogatja a weboldalam, és szívesen fogadnak minden segítséget. Beszélgessünk most róluk! Mondd csak, te például miért specializálódtál kezdőkre?

Ági: Egyszerű. Mert szeretek kezdőket tanítani. Igazi jutalom egy tanárnak. Még megvan a csillogó szem, a motiváció, de mégsem gyerekek. Tudják, mit akarnak, és hajlandóak dolgozni azért, hogy elérjék. És nem kell piros orrot sem feltennem, ha le akarom kötni a figyelmüket. Kell a játék is, de a felnőttek többsége képes örömet találni magában a tanulásban is.

G: Kik járnak hozzád?

Á: Hát, nagyon vegyes az összetétel. A pénztárostól az informatikuson át az asztalosig. Sokan azért, mert külföldre készülnek. Főleg a mesteremberek, akiknek jó szakmájuk van. Sok közalkalmazott is, akik azért tanulnak nyelvet, mert már nem érzik magukat biztonságban és félnek, hogy egyik-napról a másikra a versenyszférában kell helytállniuk – ahol ugye angoltudás nélkül az életszínvonalukból nagyon le kéne adni. Meg persze pár nyugdíjas is. Sőt! A nyugdíjasok egyre többen lesznek. Vagy gyerek, unoka van külföldön, vagy egyszerűen csak szellemileg aktívak akarnak maradni és úgy érzik, nem elég a keresztrejtvény. Fazekaskodnak, jógáznak, festenek és nyelvet tanulnak. Tiszta Amerika! Ja, majd elfelejtettem, én csak felnőtteket tanítok. Szerintem őket a legjobb tanítani.

G: És miért szeretsz felnőtteket tanítani?

Á: Mert nagyon könnyű munka. Az elején a felnőttek gyorsan haladnak, nagy ugrásokkal. Sok a sikerélmény egy darabig. A másik ok, amit már említettem: a csillogó szemek. Nem hátrány, ha olyanokat tanítasz, akik akarnak is tanulni. Ez a luxust egy közoktatásban dolgozó angoltanár számára elérhetetlen…

G: Azt mondod, hogy egy darabig haladnak gyorsan…meddig, és miért csak egy darabig?

Á: Igazából a felnőttek az első leckéket már lényegében tudják. Még a nagyon kezdők is!  És mivel sokadszor találkoznak az anyaggal, gyorsan haladnak az elején. És persze egyéntől függ, hogy meddig. Mindenkiben más és más mennyiségű és minőségű türelem van beépítve önmagával szemben. Egy idő után ez elfogy. Türelmetlenek lesznek, mert később is ugyanolyan gyorsan, és ugyanolyan nagy lépésekben akarnak haladni, mint az elején. De ez persze nem megy. A lépések egyre kisebbek, és a tempó is lassabb. És itt fogy el a türelem. Sikerélményekre van szükség ahhoz, hogy ne fogyjon el. És a sikerélmények csakis a nyelvhasználatból jönnek, De a nyelvet nem merik használni, mert nbem érzik, hogy eleget tudnak. A 22-es csapdája.

G: És a kitörés? Hogyan lehet ebből kijönni?

Á: Helyesbítek: ez nem a 22-es csapdája, csak annak tűnik! A gyógyszer ugyanis egyszerű. Nyelvhasználat, nyelvhasználat, nyelvhasználat! És ez ma már egyáltalán nem gond, éljen akárhol is az ember!

G: Te most tanulsz valamilyen nyelvet?

Á: Persze. Spanyolt. Tudom ám, hogy mire akarsz kilyukadni! Vizet prédikál, bort iszik! :) Én is pont ugyanolyan türelmetlen vagyok magammal szemben. Sajnos ez egy olyan betegség, amit kevesen tudnak elkerülni. Én biztos nem.

G: Szóval azért nem tartunk ki, mert lassúnak gondoljuk a haladásunk?

Á: Egyrészt. Másrészt pedig rögtön helyesbítem magam. Azt mondtam, hogy a felnőttek tudják, mit akarnak. Valójában azonban elég ködös céljaik vannak. Sokkal részletesebb célmeghatározásra és „útvonaltervre” lenne szükségük a nyelvtanulóknak, de sose készítenek ilyet. Nem gondolják, hogy fontos, nem tudják, hogy hogy kell, nincs idejük rá, túl elméleti, felesleges, időrabló dolognak tartják. You name it. Mindenféle kifogással találkoztam már. És ha nincs pontos útvonalterv, akkor kicsi az esélye, hogy elérsz oda, ahova menni akarsz.

G: És te segítesz a tanítványaidnak ebben az útitervben?

Á: Próbálok, de ez rajtuk is múlik. Egy fél óra beszélgetés erről az első órán nem elég. Jó lenne valami munkafüzet, amiben mindenféle tervezési nyomtatványok vannak, amit kéthetente-havonta elő lehet venni. De hát…mikor van nekem időm ilyet összeállítani? 18 magántanulóm van, és a legtöbben nem csak egyszer jönnek egy héten. Este örülök, ha élek.

G: Említetted, hogy a felnőttek azért haladnak olyan gyorsan az elején, mert az első leckéket már lényegében tudják. Ez szerinted honnan jön?

Á: Hát, a mindennapokból. Tévéből, internetről, innen-onnan. A legtöbben, akik hozzám jönnek, hegynyi passzív szókinccsel rendelkeznek. Azt mondanám, hogy minden felnőtt 50-200 szavas angol szókinccsel kezd. Persze ez csak az én becslésem. De találkoztam már olyan felnőttel, aki szerintem úgy 500 szóval kezdett, pedig egy szót nem tanult angolul. Persze sokat játszott számítógépes játékokkal. És, gondolom, te is tudod, hogy 1000 szóból már nem adnak el angol nyelvterületen. És tudod mi a vicces az egészben? Hogy fogalmuk sincs, mennyit tudnak már! Úgyhogy én eljátszatok egy kis játékot velük. Az első alkalom után azt adom házi feladatnak, hogy leíratom velük az összes olyan angol szót, amit már ismernek. Ezt el is kezdjük pár percben az első órán, és adok nekik tippeket arra, hogyan találják meg ezeket a szavakat. Plusz elmagyarázom nekik, hogy ez passzív szókincs, amit fel tudunk használni. Úgy vettem észre, ez ad nekik egy kis önbizalmat.

 

Érdekel a TOP 25 cikk gyűjteménye az oldalról, egyben? AZONNALI INGYENES LETÖLTÉS ITT>>

 

G: És az önbizalom ugye fontos…

Á: Mindennél fontosabb! Kell némi alázat is a nyelvtanuláshoz, de az csak magasabb szinten, nem a kezdőknél. Ha „csak” beszélni akarsz angolul, az önbizalom elég, és nincs is szükség másra. Jaj, ezt most leírod? Hű, ezért kapni fogok.

G: Dehogy. :) Amúgy mit gondolsz, nekünk, magyaroknak van önbizalmunk?

Á: A régi motorosoknak nincs. Az önbizalomhiány generációs betegség. Az iskola ugyanis kiölte belőlünk. A fiatalabbaknak már van, de régebben nem volt divat az önbizalom. Egyenlő volt a nagyképűséggel. És ezt nagyon nehéz kiirtani a negyvenes, ötvenes, hatvanas években járó tanítványaimból. Már nem is próbálkozom. Egyszerűen csak ott erősítem az önbizalmukat, ahol tudom, és remélem, hogy elég pozitív megerősítés majd egyszer átbillenti a mérleg nyelvét. Persze, heti egy-két óra erre nem elég. De a remény hal meg utoljára. Az önbizalom erősítésre is kéne egy munkafüzet. Nem tervezel ilyet?

G: Titok. És mondd, Ági, te milyen könyvből tanítasz?

Á: Na, látszik, hogy te is tanár vagy. Megint rátapintottál egy érzékeny pontra. Egyszerűen nem találok olyan könyvet, ami tökéletes. Persze vannak nagyon jó könyvek, az Oxford, Longman, Cambridge mind-mind kijött a felnőtt kezdő nyelvtanulóknak való könyveivel. Mindenféle célra! És pár magyar könyv is van, ami jól használható, de egy sincs a piacon, amire azt mondanám: igen! Ez az! Ez a helyes módszer! Amit hiányolok az a szógyakorisági listák alkalmazásának totális hiánya. Ki a nyavalyát érdekel az, hogy mi a csészealj angolul? Még engem sem. És a másik: nem értem, kezdő szinten miért kell annyi nyelvtan. Hülyeség! Így persze azt érzi a szerencsétlen nyelvtanuló, hogy tök hülye az angolhoz. Egyszer olvastam arról, hogy létezik egy „Simplified English” nevű nyelv, és ebben csak három idő van: egyszerű jelen, egyszerű múlt és a will-el kifejezett jövő idő. Félreértés ne essen, nem mondom, hogy ki kell irtani az angolból az összes többi időt. Szeretem az angol nyelv gazdagságát. Csak azt mondom, hogy a kezdőknek egy limitált nyelvtan nagyon is elég. Legalább nem vesszük el a kedvüket az angoltanulástól!

G: Nagyon egyetértek! Köszönöm szépen a válaszaidat, Ági, és sok csillogó szemet kívánok Neked!

 

És most TE jössz!

Írd le bátran, te hogyan érzel, vagy mit gondolsz a kezdetekről!

 

 

 

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Instant angol tanulókártyák

 

Tudtad, hogy okos, gyors haladást adó angol tanulókártya csomagokat is kaphatsz tőlem?

12 év tanuláskutatásának eredményeit kapod meg az angol tanulókártyáimmal – válaszd ki a neked épp megfelelőt a webshopban:

Okos angol tanulókártyák elfoglalt, rohanó felnőtteknek

 

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

4 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Gviki 2009-06-29 00:00
    Szia Ági!

    Hol tanítasz? Gyenge újrakezdõ vagyok, alapfokú C-ig kéne eljutnom. Válasz
  • Kósa Ildikó 2009-09-9 00:00
    Lehetne kérni esetleges elérhetõséget? Magántanárt keresek én is... újrakezdõként arra a szintre szeretnék egyszer elérni, hogy legyen végre tudjak beszélni rendesen... Válasz
  • Attila 2013-09-28 15:37
    Mert gondolom, a címből már rájöttél, hogy Ági az alteregóm. 
    Ági nem létezik, ő Gabi maga.... vagy valami hasonló. Válasz
  • iren 2013-09-29 19:25
    Nagyon jok a leirtak, valoban igy van. Sajnos en is alassan haladok taborat nepesitem mire nem igazan vagyok buszke. A nyelvtanulas valoban egyenre szabott. Tanacsot  kernek mi modon kellene az agyba ugy betaplalni, hogy ott is maradjon. Sajnos en nem tudok magolni. Szavankent, mondatonkent, esetleg esemenyekkent??? Nagyon akarom, de sokszor kedvtelenne valok, mert nem jutnak eszembe a szavak:(:(:(:(:(  Visszaterve, koszonom a segitseget es a sok jo tanacsot!!!!!!!!!!!!!!!!!!Koszonettel es jo tanulast minden tarsamnak kik eme szep feledtra vallalkoztak. Udv. Iren Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás