Kötelező legyen-e a nyelvvizsga a diplomához?

2007. 10. 17. | Desszert | 22 hozzászólás

Kötelező legyen-e a nyelvvizsga a diplomához?

Igaz, ami igaz. A diplomásoktól elvárható manapság, hogy legalább egy idegen nyelvet beszéljenek.

Rengeteg kérdés felmerül

1. A legfontosabb: vajon garantálja a nyelvtudást a nyelvvizsga?

2. Mindenki, akinek a zsebében friss és ropogós nyelvvizsga bizonyítvány van, használható módon beszéli is a nyelvet?

3. Hasonlóan elevenbe vágó kérdés lehet, hogy vajon kötelezővé kell-e tenni a nyelvtudás meglétét ahhoz, hogy a magyar diplomás felismerje a szükségszerűségét.

4.Törvénybe kell-e iktatni ahhoz, hogy azt tegyük, ami egyébként is saját, jól felfogott érdekünk?

Ha visszanéztek a fórumon, jó néhány hozzászóló írja, hogy „nekem csak a diplomához kell a vizsga”, és púp a hátukon az egész nyelvtanulási mizéria. Utoljára csnb hozzászólása beszél erről, olvassátok el!

Magatokra ismertek?

Egy utolsó kérdés

Fenntartható-e a kötelező nyelvvizsga követelménye úgy, hogy nincsen megfelelő szintű iskolarendszerű nyelvoktatás?

Köztudott tény, hogy azoknak az angoltanároknak a többsége, akik „piacképesek” (=jók) nyelviskolában dolgoznak, mert egyébként fizetés helyett alamizsnát kapnának. Emlékszem „tanártársakra” az Egyesült Államokból: egyik ismerős évi 150.000 dollárt keresett, ami itthon havi nettó 2,5 millió forintnak felelt meg. És mielőtt rákérdeznél, hogy miért pont az Egyesült Államokkal hasonlítok, óva intelek! Ne legyen illúzióid! Az árak a két országban nagyon hasonlók, és egyre közelednek egymáshoz!

 

Érdekel a TOP 25 cikk gyűjteménye az oldalról, egyben? AZONNALI INGYENES LETÖLTÉS ITT>>

 

És még valami

Mit ér egyáltalán ma, az „olcsó” diplomák hazájában a diploma?

Kis hazánkban a diplomások nem a klasszikus értelemben vett értelmiség, hanem az iskolát végigpuskázó, vizsgáikra a hírszerzést megszégyenítő technikával felvonuló, netről leszedett dolgozatokat beadó bliccelők.

Tőlük várnánk el a nyelvvizsgát? Miért is?

Mit gondolsz? Nagyon várom a válaszaid a fenti kérdésekre! Ne felejts szavazni sem! A szavazásunk is erről szól ugyanis.

 

 

Kérlek, ajánld a barátaidnak ezt a blogbejegyzést!

És ha szerinted a Google-nak is illene lenne tudnia róla, nyomj egyet a +1 gombra is!

Instant angol tanulókártyák

 

Tudtad, hogy okos, gyors haladást adó angol tanulókártya csomagokat is kaphatsz tőlem?

12 év tanuláskutatásának eredményeit kapod meg az angol tanulókártyáimmal – válaszd ki a neked épp megfelelőt a webshopban:

Okos angol tanulókártyák elfoglalt, rohanó felnőtteknek

 

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

22 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Kulcsár JÓZSEF 2007-10-17 00:00
    Sziasztok!

    Lehet, hogy nem leszek népszerû mindenkinél, de elmondanám véleményemet.
    Szerintem, kell a nyelvizsga a diplomához, mivel valamikor egy ” okos” kitalálta, hogy, aki un. ”értelmiségi”, beszéljen egy világ nyelvet.
    Sajnos, ez a ”világ” nyelv, már nem teljesen igaz, sem az un. értelmiségi. Pedig, kellenének idegen nyelvet beszélõ (használható !) diplomás szakemberek, akik itthon is maradnak.
    Üdvözlettel: Kulcsár József Válasz
  • Tünde 2007-10-18 00:00
    Nyelvtanárként elég sok diákkal (középiskolásokkal és felsõoktatásban tanulókkal) találkozom, és tapasztalom az iskolai oktatás hiányosságait. Túl nagy létszámú csoportokban tanulnak a diákok, kevéssé motiváltak (ezért többnyire a ”hagyományos”, unalmas, nyelvtanközpontú tanítás is okolható), gyakran heterogén a tanulók tudásszintje, stb.
    Ami a másik kérdést illeti, azt is látom, hogy manapság sok olyan diák is bekerül a felsõoktatásba, akiknek egyszerûen nem lenne ott a helye. Egy diplomástól igenis elvárható, hogy ne csak az anyanyelvén legyen képes gondolatait közölni, ami a mai világban azért könnyebben elérhetõ, mint mondjuk 15-20 évvel ezelõtt, amikor még nem tudtunk olyan könnyen hozzájutni autentikus anyagokhoz. Ma, amikor bárki nézhet otthon DVD-t idegen nyelven és felirattal, nem beszélve a könyvpiac széles kínálatáról, az internetrõl letölthetõ dalszövegekrõl, jóval könnyebb helyzetben vannak a nyelvtanulók. Válasz
  • Gibbon 2007-10-18 00:00
    Az én véleményem az, hogy maga az ötlet nem lenne rossz, hiszen tényleg kell valamiféle nyelvismeret. Szerintem csak az alapfokot kéne kötelezõvé tenni, mert azt azért mindenki el tudja végezni, és legfejjebb a további diplomákhoz, kiegészítõ szakoknál lehetne elvárni a középfokot. Vagy pedig a felvételihez kellen kritériumként az alafok, ugyanúgy, mint a számítógépismeret.
    Nem tudom, milyen a mai iskolai nyelvoktatás, én általánosban még oroszt tanultam 5 évig, de komolyan mondom, csak 1-2 alapmondatot tudok belõle. Középiskolában már angolt tanultam, de a 4 év alatt mindössze az egyszerû múltig jutottunk el. Szóval hatékonyságban nulla volt.
    A nyelviskolában teljesen más módszerrel tanítottak, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt, és 1 év alatt többet tanultam, mint összesen.
    Letettem a középfokot, de mégis úgy érzem, hogy max. alapfokon beszélek. Nem tudnám megállni a helyem egy olyan munkahelyen, ahol angolul kellene kommunikálni, dolgozni.
    A mai felsõoktatás tényleg olyan, ahogy Gabi írta. Az osztályunk 90%-a így végezte el a fõiskolát. Ezek nagy életmûvészek, mert szinte minden területen így érvényesülnek, míg akik becsülettel tanultak és görcsöltek, azok közül sokan nem tudják megállni a helyüket a mai világban, pont azért, mert ilyen emberek veszik körül.
    Szóval alapjaiban kellene megváltoztatni a felsõoktatást és a nyelvoktatás minõségileg. Válasz
  • Gabi 2007-10-19 00:00
    Gibbon,
    idézlek: ”...míg akik becsülettel tanultak és görcsöltek, azok közül sokan nem tudják megállni a helyüket a mai világban, pont azért, mert ilyen emberek veszik körül”. Szerintem akik becsülettel dolgoztak, azok nem mások miatt, hanem használható képességek hiányában nem tudják megállni a helyüket. A mi évfolyamunkban is volt ilyen ember - tehetségesen bemagolt bármit, de totális csõd volt ha problémamegoldásra, vélemény-nyilvánításra, vagy kommunikációra volt szükség.
    Érdekes, hogy mindenki egyetért a nyelvvizsga-követelménnyel pedig egyetlen környezõ országban sincs ilyen. Miért van az, hogy õk mégis jobban beszélnek angolul?
    És mindenki egyetért, hogy az iskolai nyelvoktatás csõd? Mondjuk nálunk nem így volt, de a magániskolának, ahova jártam, volt is pénze bõven megfizetni a legjobbakat! Ugyanezek a tanárok tuti nem jönnek el pedagógusi fizetésért...már akkoriban is három-ötszörösét kapták! Vajon ez erre vezethetõ vissza? Válasz
  • Tünde 2007-10-19 00:00
    Gabi!
    Azzal egyetértek, amit a magolással megszerzett tudás mindennapi élethelyzetekben való használhatatlanságáról írsz, de tény, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol az állásinterjú után nem feltétlenül a leghasználhatóbb tudással rendelkezõt veszik fel, hanem azt, aki kellõ magabiztossággal ”el tudja adni” magát. A vizsgákon épp csak átbukdácsoló, a nyelvet igen gyatrán beszélõ csoporttársam friss diplomásként mindannyiunk közül a legjobb munkahelyet csípte meg magának, mert olyan jó volt a fellépése. Persze nem szeretnék általánosítani, de ilyen is van:(.
    A közoktatás csõdjéért biztos, hogy a tanárok alacsony fizetése is okolható, bár (szerencsére) van még néhány megszállott pedagógus, aki nem hagyja el a pályát és ugyanolyan színvonalon, ugyanakkora lelkesedéssel tanít, mintha versenyképes fizetést kapna. Sajnos azonban õk egyre kevesebben vannak, a fiatalok, akik pl. családalapítás elõtt állnak és nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy szerelembõl tanítsanak, elõbb-utóbb egy nyelviskolában kötnek ki vagy magántanárként tanítanak tovább.
    Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy aki valóban felismeri a nyelvtudás fontosságát, az igenis képes megtanulni egy idegen nyelvet, és ez a legjobb motiváció. Aki nyelvvizsgára készülve sorozatosan nem oldja meg az egyik nyelviskolai- vagy magánóráról a másikra házi feladatként kapott feladatsort, nem fog sikeresen vizsgázni, mert csodák nincsenek. A vizsga sikere azon is múlik, hogy mennyire szerzett rutint az illetõ az adott feladatokban. Szavakat tanulni sajnos szintén muszáj, mert szókincs nélkül nem lehet beszélni! Persze erre is vannak különbözõ módszerek. Pl. mindig javaslom a tanítványaimnak, hogy olvassák el (és értsék is meg!) sokszor azt a szöveget, amibõl a szavakat kiírták, mert sokkal könnyebben elõhívhatók késõbb a szavak, ha emlékszünk, hogy milyen szövegkörnyezetben találkoztak velük.
    Végül még egy fontos tényezõ: az anyanyelv kellõ ismeretének hiánya nagyon meg tudja nehezíteni az idegen nyelv tanulását! Válasz
  • Tünde 2007-10-19 00:00
    Javítom magamat: ”..., hogy milyen szövegkörnyezetben találkozTUNK velük.” :) Válasz
  • Hóvirág 2007-10-19 00:00
    Hiába van akárhány nyelvvizsgám (nemcsak papír, hanem tudás is), az adott munkahelyen úgyis meg kell tanulnom azt a ”nyelvet”, amit ott beszélnek. Egyrészt a szakszókincset, másrészt az ott használatos fordulatokat, ”szlenget”.
    A diplomához is azt a szaknyelvet kellene elsajátítani, amit aztán a munkád során kell majd használnod. Ezt az az egyetem tudja biztosítani, ahol tanulsz, valahogy párhuzamosan kellene tanítani az egyéb tantárgyakkal. Az más kérdés, hogy ezekhez kell valamiféle ”alap” nyelvtudás, de én azt látom , hogy az ismerõseim rengeteget kínlódnak, hogy meglegyen a diplomához szükséges nyelvvizsga-”papírjuk”, amit aztán dobhatnak a kukába, mert nincs mögötte használható nyelvtudás, és mivel nem is használják, az a kis tudás is elkopik.
    Szerintem nem kellene a tanárokra hárítani mindig, hogy õk a tehetségtelenek, ha a diákok tudása nem az igazi. Persze sok igénytelen tanár is van, de a magyar diákok nem nõttek még fel a feladathoz (mint ahogy ezt Gabi szépen már leírta). Nem reménytelen a helyzetünk, de idõ kell ehhez a ”rendszerváltáshoz” is. Válasz
  • Hóvirág 2007-10-19 00:00
    És ez a ”rendszerváltás” ezen az oldalon keresztül szépen zajlik is! :) Válasz
  • Gabi 2007-10-20 00:00
    Hóvirág,
    a ”rendszerváltás” tetszik! Valójában azt szeretnénk, hogy ha a tanuljtanulni.hu lenne ennek a rendszerváltásnak az alapköve. Egyetértek különben, úgy látom, hogy idõvel javul a helyzet. Sok más szervezet is dolgozik ezért, és valóban vannak igazi pedagógusok!
    Tünde,
    a hozzászólásod elsõ bekezdésérõl írnék. Én azok közé tartozok, akik jól el tudják adni magukat (fujjj :) ), és ezzel megcsípik a legjobb állásokat (már addig, amíg a ”corporate rate race”-ben dolgoztam). Ez viszont munkába került! Nem ilyen voltam, hanem tudatosan fejlesztettem magam ilyenné! Ugyanolyan képességekrõl van szó, amiket ugyanúgy tanulással kell elsajátítani, mint bármi mást: kommunikáció, konfrontáció, önállóság, vállalkozókészség, tanulás...mindössze annyi különbséget látok köztem és a magukat kevésbé sikeresen eladók között, hogy én korán felismertem, hogy ezek azok a képességek, amelyek igazán számítanak, õk meg még máig sem. Miért ezek számítanak? Mert egy cég számára manapság EZ a használható tudás, az ún. kulcsképességek (soft skills), és nem a tárgyi tudás (”hard skills”). Ez utóbbi alig számít! Hamar elavul ugyanis a fejlõdéssel, és ha megvan benned a tanulás képessége (=soft skill), akkor amúgy is el tudsz sajátítani majd bármilyen hard skill-t. Érted, mire akarok kilyukadni? Tehát nem szabad keseregnünk, hogy mások, akik jobban el tudják magukat adni, elõrébb jutnak, inkább korán ezeknek a képességeknek az elsajátítására kell koncentrálni! Ezt próbálom azóta is átadni mindenkinek: hagyd a francba azt a sokadik diplomát! menj el egy kommunikációs tréningre! élj egyedül, önállóan külföldön! tanulj meg tanulni! Bocsánat, hogy eltávolodtunk a nyelvvizsgától, de ez a vesszõparipám. Különben a használható nyelvtudás is ide tartozik. (Ami nem egyenlõ a nyelvvizsgával!) Rögtön diploma után láttam, hogy ez lesz az az út, ami elvisz bárhova. Vakon mentem ki külföldre, sokat rizikóztam, kemény volt eleinte, de megérte. (Mellesleg a kockázatvállalás is egy ”soft skill” csak akkor még nem tudtam. :) Ugye érted mire gondolok? Válasz
  • Gabi 2007-10-20 00:00
    Tünde,
    még egy megjegyzés: nagyon-nagyon egyetértek a hozzászólásod második részével: azzal, hogy a szövegkörnyezet hallatlanul nagy mankó a szókincsfejlesztésben, és azzal, hogy ha nem ismered az anyanyelved, sokkal nehezebb idegen nyelvet tanulni, és hogy a motiváció mennyit számít - igazakat szóltál! Köszi a hozzászólást! Válasz
  • Tünde 2007-10-20 00:00
    Tökéletesen értelek:), és nem is azzal van/volt bajom, hogy valaki el tudja adni magát. Ha az illetõben megvannak egyéb képességek és a tanulásra való hajlandóság is, minden oka meg is van arra, hogy magabiztos legyen. Azzal is egyetértek, hogy ezek a készségek elsajátíthatók, és nem is panaszkodni akarok, hiszen mára én is eljutottam oda, hogy „,saját magam fõnöke vagyok :)”,, ami kellõ magabiztosság hiányában nem sikerült volna. Az én gondom ott kezdõdik, amikor valakinek a jó fellépése az egyetlen „,fegyvere”, az eszköztárában (na jó, esetleg ismer pár „,megfelelõ”, embert is...), és így jut álláshoz, ráadásul tévedhetetlennek hiszi magát. Hogy a nyelvtanításnál maradjunk: aki a nyelvi kompetenciát mérõ alapvizsgákon (nem a leíró nyelvtan rejtelmeiben) kis híján elvérzik, beszéde során durva nyelvtani hibákat vét, nincs megfelelõ szókincse, hogyan vállalhat (és kaphat) pl. egy nyelvvizsga-elõkészítõ tanfolyamot?
    A „,life-long learning”, egy olyan dolog, amivel még csak ismerkedünk itthon (bár szerencsére úgy tûnik, egyre többen fedezik fel ennek fontosságát). Egyik tanárom mondta annak idején, hogy õ többet tanult az egyetem elvégzése óta, mint az ott eltöltött évek alatt, mert tanítás során minden megszerzett tudását rendszeresen aktiválnia és bõvítenie kellett, és minden elméleti tudását át kellett ültetnie a gyakorlatba, hogy használhatóvá tegye. Ezt azóta én is tapasztalom. Egyébként az oktatási intézmények jó része (alaptól a legfelsõ szintig) sem nõtt fel a feladathoz, ma is a lexikonból vagy az internetrõl 2 perc alatt kikereshetõ tényeket magoltatnak a diákokkal a logikai képességek fejlesztése helyett, feleletválasztós teszteket íratnak az esszé-jellegû dolgozatok vagy éppen a kommunikációs készségeket fejlesztõ feleltetés helyett. A legelborzasztóbb példa: egy kommunikáció szakos (!) hallgató mesélte, hogy kivétel nélkül minden vizsgájuk írásbeli volt…,
    Válasz
  • Hóvirág 2007-10-20 00:00
    Azért a tanároknak sem lehet könnyû. Évekig, esetleg évtizedekig tanítanak valamit valahogyan, végre megvan a rutinjuk benne, aztán a fejetetejére áll a világ, õk meg azonnal alkalmazkodjanak. A most középkorú rétegben nagyon kevés embernek vannak ”soft skill”-je (tisztelet a kivételnek, de az ”õ idejükben” nem volt rá szükség), és õrületes erõfeszítésükbe telik felvenni a versenyt a fiatalokkal.
    Természetesen minden szakmában kell a ”life-long learning”, és ezt pont a tanároknak kellene legjobban belátni és betartani, de szerintem sokan elkényelmesedtek, ellustultak, amit ma nem lehetne megtenni. Mennyivel könnyebb kijavítani egy feleletválasztós tesztet mint egy esszét! És nem is lehet belekötni, objektív az egész. Válasz
  • Gabcsi 2007-10-25 00:00
    Szerintem is jó, ha diploma mellé kötelezõ a nyelvizsga, szakoktól függõen meghatározva az, hogy milyen szint legyen. A problémát én is abban látom ,hogy az iskolában erre nem jó a felkészítés. Én nagyon rossz nyelvtanuló vagyok. Ha nem jártam volna külön tanárhoz le sem nyelvvizsgáztam volna azzal a tudással amit a fõsulin kaptam... Csak, hogy erre nem mindenkinek van pénze. Válasz
  • Gabi 2007-10-26 00:00
    Hóvirág,
    Igaz! nem azért, hogy hazabeszéljek, de a tanároknak hihetetlen nehéz. Õk azok, akiknek a foglalkozásuk legnagyobbrészt abból áll, hogy tanulnak. (Ja, persze kicsit tanítanak is.. :) )
    Tünde,
    jók a sztorijaid - attól tartok, ilyet csak a valóság produkál.
    Gabcsi,
    valójában én is egyetértek a ”diplomához kötelezõ nyelvvizsga” elvvel - igazából a diploma, és a felsõoktatás színvonala az, ami miatt a kérdéseket feltettem. Érdekes lenne eljátszani a goldolattal: mi lenne, ha nem lenne ilyen kötelezettség a diplomához? Válasz
  • Hóvirág 2007-10-31 00:00
    Hát jóval kevesebb nyelvtanárra lenne szükség, aztán a nyelvvizsgások zsebe is rendesen kongana! Szerintem inkább ne vágd magad alatt a fát! :) Válasz
  • lister 2007-11-5 00:00
    ”Kötelezõ legyen-e a nyelvvizsga a diplomához?” - már nem kell kötelezõvé tenni, mert az. :-)

    Viccet félretéve azt kérdezném, hogy miért nincs meg a középfokú C az érettségizõk 80%-nak? Mint pl. anno az én idõmben. (’97). Igaz, akkor még motiváló tényezõnek elég volt az is, hogy a felvételi pontokban pluszt jelentett.
    Szomorú, hogy egyetem végén jut eszébe az embereknek a ”nyelvvizsga-beszerzés”. Ilyenkor fordulnak/tak cigány meg eszperantó ”nyelvek” felé. :-( Pedig a középfokúval a zsebben ott van a szakfordítói képzés minden szakon! Ehelyett választották a 3-5 év lébecolást.
    Nyilvánvalóan nem a papír végett találták ki a vizsgarendszereket, hanem a nyelvtudások összehasonlíthatósága végett. És mint minden rendszer, ez is elbírja a folytonos fejlesztést. A hazai nyelvoktatás és közoktatás válsága pedig az általános gazdasági és kulturális leépülés következménye. Azon kellene változtatni. Elõször az emberek fejében.

    Egyébként ha már a nyelvtanárokról szó esett a bejegyzésben: Miért gondolja minden angol bölcsészszakos, hogy jó tanár csak azért, mert jól ismeri a nyelvet? Eleve a képzése sem feltétlenül tanári képzés! Egy amerikanisztikából diplomázott csóka hivatalból nem az amcsi irodalommal/kultúrával kellene hogy foglalkozzon? Statisztikailag a nyelvtanárok is a nagyobb társadalmat tükrözik le. Az egyre romló tanulóanyag és az egyre romló tanáranyag korrelál. És akkor még nem is beszéltem az ún. anyanyelvi tanárok színvonaláról... Válasz
  • Gabi 2007-11-6 00:00
    lister,
    nagyon szigorú vagy a társadalmunkhoz. Rád férne pár év külföldön. :) A helyzet azért nem olyan rossz. Tény, hogy a magyar oktatási rendszer felsült. De csak azért, mert nem alkalmazkodott elég gyorsan a változó környezeti feltételekhez, nem azért, mert eleve rossz volt. Tanárok és a tanárképzés úgyszintén.
    Nagyon szeretnék egy nagyszabású szociológiai kutatást az idegen nyelvvel kapcsolatos attitûdökrõl. Talán egyszer megcsináljuk. :) Válasz
  • lister 2007-11-6 00:00
    Nem rá haragszom, hanem érte. :-)
    Annak azért örülök, hogy kimondtad, a magyar oktatási rendszer nem eredendõen rossz. Erre mondom én azt, hogy nem kellene az amerikai típusú (köz)oktatást annyira ajnározni és követendõ példaként állítani.
    Nyelvtanításra levetítve ezt a gondolatot: kifejezetten utálom a felhajtható írófelületû, nyelvoktató termekben használt székeket. :-D

    Kérlek, válaszolj arra meglátásomra is, hogy miért gondolja minden angol bölcsészszakos, hogy jó tanár csak azért, mert jól ismeri a nyelvet? Vagy miért kerülnek Magyarországra anyanyelvi tanárként olyanok, akik otthon épp csak befejezték az egyetemet, soha nem tanítottak, sõt semmilyen pedagógiai végzettségük sincs?

    És a kérdés, amit mindig fel akartam tenni: Miért nem írt az elmúlt 25 évben senki angol nyelvkönyvet (de szerintem más nyelvût sem) a magyar tanulóknak? Miért a nemzetközi konzerv könyveket kell használni, amik csak egy átlagon felül teljesítõ és sok plusz munkát befektetõ tanár mellett érnek valamit. Ha valami kimarad órán, akkor a könyv alapján bepótolni szinte lehetetlen. Válasz
  • Gabi 2007-11-8 00:00
    lister,
    elárulok egy titkot, és remélem, nem sokan olvassák ezt a blogbejegyzést, és így nem sokan háborodnak fel ezen. Ismerek két olyan nyelviskola tulajdonost is, akik egyszerûen már nem vesznek fel diplomás angoltanárt. Ugyanis a tapasztalataik szerint egyszerûen nem ütik meg azt a szintet, amit egy lelkes ”amatõr”, aki pár évet külföldön töltött. Sem angolul nem tudnak, sem tanítani. Mindkettõt alá tudom támasztani személyes tapasztalatokra alapozva. Sajnos.
    De ez a nemzetközi tendenciákkal konform!! Az üzleti életben a modern munkaerõ felvétel már nem a tudásra épül, hanem az attitûdre! A tudás ugyanis gyorsan és könnyen megszerezhetõ, de a munkához való hozzáállás, az adott munka szeretetete már keményebb dió. Tehát bár ezt csak úgy ”súgták” nekem ezek a nyelviksola vezetõk, és a világért sem jelentenék ki szerintem hangosan és nyilvánosan, valójában õk azok, akik a jövõ iskoláit vezetik, és leggyorsabban reagáltak a munkaerõpiaci trendekre... És ezt a nemzetközi szakirodalom is alátámasztja: pl Heskett, egy Harvard professzor cikkében, a Harvard egyetem Working Knowledge címû online újságában olvastam errõl.
    Másik három emberrel (egy vizsgaközpont vezetõvel, és két nagy nyelviskola tulajával) pedig az anyanyelvi tanárokról beszélgettünk, és a véleményük ugyanaz volt, mint neked. Az anyanyelvi tanárokkal vigyázni kell. Õk nem nyelvtanításra igazán jók, hanem beszélgetésre. Az utóbbi miatt viszont égetõ szükség van rájuk ebben az országban! - és ez már az én véleményem. Lásd az elõzõ pontot: az angoltanárok nem tudnak angolul. Lehet, hogy a leíró nyelvtan jól megy (bár errõl is pont ellenkezõ tapasztalataim vannak), de ha a gyakorlatban kell használni a nyelvet, akkor legtöbben felsülnek. ,( ez a legnagyobb bánatom.
    A könyvekrõl: a válasz viszonylag egyszerû, ezt pedig egy könyvkiadó igazgatójával való beszélgetésbõl vettem. Nincs pénz erre. Hihetetlen nagy munka egy ilyen könyv összehozása! Évek munkája. És a piac kicsi. Összesen két olyan könyv létezik ezen a piacon, ami az angoltanárok többsége szerint megüti a mércét. És bár az illetõ könyvkiadó igazgató kicsit pesszmista, õ azt mondta, nem is várható több. Marad a Longman, az Oxford és a Cambridge. Ezekbõl kell tanulnunk. Válasz
  • lister 2007-11-9 00:00
    Akkor a probléma súlyosabb, mint gondoltam. :-(
    Nem elég, hogy az egyetemen nem tanítanak semmi használtatót az egyszeri nyelvtanárnak, de még saját magától sem akarnak megtanulni semmit, ami használható, pedig ugye elvileg ez lesz az életük és a hivatásuk. A lelkes amatõrök viszont a nyelvet hiába ismerik, ha nem tudják elmagyarázni az ösztönszinten elsajátított tudást azoknak, akik nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy pár évet külföldön töltsenek.
    Nem tetszik nekem ez ”majd a cégnél megtanulod” hozzáállás. Legalábbis a nyelvoktatás területén. Valahogy a szakbarbár angoltanár önmagában ellentmondó. Ne tanítson vki csak azért angolul, mert tud. Erre utaltam az elõbbi hozzászólásban is. Tanár=hivatás. Mint a pap vagy az orvos, stb.

    Tökéletesen összefoglaltad az anyanyelvi tanár funkcióját. 2-höz is volt szerencsém. Az egyikük eredetileg ténylegesen is tanári végzettséggel rendelkezett, de olyan keveset tanfolyamon még nem tanultam/nem tanítottak. Arra viszont tökéletes volt, hogy a passzív nyelvtudásomat felturbózza és az angolul történõ gondolkodást megerõsítse, hogy ne kelljen fejben lefordítani a magyar szöveget angolra. :-) A másik már nem ért el ilyen jó eredményt nálam, pedig õ már a British Councilnál tanított, azt hittem, ott igazán komoly rostán megy át a kolléga, aki az angol/brit kultúra keresztes lovagjaként funkcionál. :-) Mondjuk ott már a CPE elõkészítõ nem is bájcsevejrõl szólt, de akkor is.
    Persze az igazi az a békebeli megoldás lenne, hogy érettségi után mindenki elmegy 1-2 évre külföldre. Majd egy szebb jövõben. :-)

    A könyvekkel kapcsolatban viszont nem értek egyet. A 10 milliós piac is piac, és ha jó könyvet raknak össze, akkor miért ne üthetné ki a nyeregbõl a mindenféle Headway-eket. Csak az kell, hogy a nyeltanárok ezt használják helyettük. Ha jó. ,-) Válasz
  • Tünde 2007-11-10 00:00
    Ami az anyanyelvi nyelvtanárokat illeti, szerintem haladóknak(mondjuk közép- vagy felsõfokú nyelvvizsgával már rendelkezõknek) érdemes elgondolkozni, hogy ilyen módon fejlesszék a már meglévõ tudásukat. Ezen a szinten ugyanis már nem az alapvetõ nyelvtani szerkezetek jelentik a problémát, hanem a szókincs stagnálása. Kezdõk vagy középhaladók viszont jobb, ha magyar anyanyelvû (és angolul jól BESZÉLÕ :) ) tanárt választanak, aki tisztában van azzal, hogy a magyar anyanyelvûek számára mi jelent nehézséget az angolban. Ugyanis ez nyelvenként különbözik, gondoljunk csak a legegyszerûbb példára, a have igére, ami egy német anyanyelvû diáknak semmi gondot nem okoz, õ ugyanúgy a haben-t használja, a magyar agynak viszont rá kell állnia egy számára idegen sémára.
    Gabi, azt azért túlzásnak (és elég meredek általánosításnak) érzem, hogy egy diplomás angoltanár nem lehet jó! Természetesen itt is, mint minden szakmában, sok a dilettáns, na de kijelenteni, hogy egy nyelviskola diplomás nyelvtanárt már fel sem vesz... Egyébként sok angol szakos hallgató külföldi munkavállalás után, már a nyelvismeret birtokában dönti el, hogy elvégzi a nyelvtanári szakot, vagy az egyetemi évek alatt tölti a nyarakat külföldön, netán utána képzi tovább magát anyanyelvi környezetben... Lister, egyetértek azzal, amit a lelkes amatõrökrõl írsz. Egyáltalán nem biztos, hogy aki beszéli a nyelvet, tanítani is tudja, ráadásul gyakran találkozom olyanokkal, akik néhány külföldön eltöltött év után hazajönnek, kiválóan kommunikálnak, csak éppen teleszövik a mondataikat rossz beidegzõdésbõl fakadó nyelvtani hibákkal, mert odakint senki nem vette a fáradságot, hogy kijavítsa õket, hiszen a lényeg, amit mondani akartak, érthetõ volt. Igaz, a nyelv célja a sikeres kommunikáció, viszont ha egy ilyen ”tanár” készíti fel a szerencsétlen diákot a nyelvvizsgára, elég kétséges a siker. Van olyan nyelviskola is, ahol azt a gyakorlatot követik, hogy egy csoportot két tanár visz: a magyar anyanyelvû elsõsorban a nyelvtani anyagot tanítja, míg az anyanyelvi tanár fõleg a kommunikációra építi az óráit.
    Egy ideális világban a nyelvet magas szinten beszélõ, a ”miértekkel” tisztában levõ elhivatott, diplomás nyelvtanárok okítanának. A gond csak az, hogy például a közoktatást az alacsony fizetések miatt általában õk hagyják el elõször, hiszen megtehetik, õk találnak még legkönnyebben munkát. Szépen visszakanyarodtunk oda, ahonnan kiindultunk a legelején! :) Válasz
  • Gabi 2007-11-14 00:00
    Tünde,
    amit leírtam sajnos tényleg saját két fülemmel hallottam, és igen, sokkoló! Persze, lehet, hogy van benne költõi túlzás az említettek részérõl - de ettõl még így gondolják.
    Azért azt hozzáteszem, hogy a lelkes amatõr az említett személy olvasatában azt jelenti, hogy tud tanítani is, mert elolvasta ugyanazokat a könyveket, mint amit a tanárképzõsök (nem) olvasnak el. A tanítás gyakorlata nem varázslat, ugyanúgy elsajátítható, mint egy konzerv kinyitása - még ha kicsit bonyolultabb is. :)
    Érzitek, hogy totál messze vagyunk az eredeti témánktól? diploma és a nyelvvizsga-követelmény? :) :) Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás