Mit tegyél, ha a gyerekkel szódolgozatot íratnak az iskolában?
tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.
Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...
Az SOS Angol Gyorssegély tréningen szegezték nekem a kérdést.
Azóta is zümmög bennem a gondolat.
Miután a tréningen kiveséztük, hogy konkrétan milyen károkat okoz az, ha puszta szavakat tanulunk angolból, és hogyan érdemes helyette tanulni a szókincset, a szünetben odajött hozzám egy első látásra szimpatikus családból az apuka és iskolás lánya.
Megkérdezték: de akkor mégis, mit tehetnek, ha a lányuk tanára még mindig szódolgozatokat irat? Tudod ilyet: szoba = room, küldeni = send, fűtés = heating. (Grrrr.)
Most szeretnék erre egy kész stratégiát adni.
És előrebocsátom: nem a számonkéréssel van itt a baj, csak a formájával.
Mit ne tegyél semmiképp?
Először is: kérlek, ne kérd számon a tanár szakmai tudását, mert ezzel garantáltan az ellenségeddé teszed. És innen közös nevezőre jutni lehetetlen. Márpedig nektek szövetségesként kell együttműködnötök a gyereked boldogulása érdekében. Hátat egymásnak vetve harcolni a körülményekkel, az idővel, a készséghiányokkal, és még ezer rátok leső félelmetes ellenséggel.
Tudod: ez olyan, mint amikor úgy kezded a dokinál: „doktornő, megnéztem az interneten, és…” A doki agya azonnal önvédelmi üzemmódba kapcsol, és onnan már nem biztos, hogy képes partnerként kezelni a diagnosztizálásban – pedig egyébként úgy lenne hatékony!
Egy 3 lépéses megoldási stratégia
Elképzelhető, hogy nyílt és egyenes (=a tanár bevonásával megvalósuló) megoldás nem létezik.
Ha az illető tanár a hetvenes években ragadt módszertani szempontból, sőt, már akkor bizonyított tényeket nem ismer (= a szókapcsolatok hatékonyabbak), akkor ezt egy szülőnek nem hiszi majd el. Sőt, valószínűleg nekem sem fogja. Ezért a stratégia, amit javaslok, inkább kikerüli a tanárt.
#0. lépés: nyugi
Ha a gyereked előtt lehülyézed a tanárt, ezzel a gyereknek okozol károkat. Számára a tanulás miatt is fontos, hogy tisztelje a tanárát. Ha lenézi, akkor semmit nem tanul tőle. És az hatalmas veszteség lenne. Mert az órák alól nem kap felmentést, ugye? Be kell ülnie, ha törik, ha szakad. És biztos vagyok abban, hogy nem akarod a gyereked összes órán eltöltött idejét kidobni az ablakon csak azért hogy te végre dühönghess egyet, és kerek három másodpercig jól érezd magad.
Plusz szerintem ez egy elég súlyos probléma ahhoz, hogy higgadtan közelíts hozzá.
#1. lépés: kérj megértést
Magyarázd el neki, hogy a tanár nem tudja, hogy a szódolgozatok károsak, vagy ha már hallotta, akkor nem hiszi el, és nem nézett utána a témának. És ettől még lehet, hogy másban viszont igaza van. Esetleg említs meg magadról egy hasonló sztorit, amikor később derült ki, hogy rosszul tudtál valamit! A beismerésnek elpusztíthatatlan ereje van.
Kezeld a problémát lehetőségként! Kitűnő alkalom ez arra, hogy toleranciára neveld a gyereket. Kérd a megértését!
#2. lépés: magyarázd el
Mutasd meg a gyereknek, hogy miért jobb az angolban szókapcsolatokat tanulni, mint puszta szavakat! Lássa ő is az előnyeit, mert ezzel motiválod, és így könnyebb lesz a harmadik lépést végrehajtani.
Ebben a cikkben egy példán keresztül mutatom be a rossz és a jó módszert, itt pedig egy egyszerű mondaton keresztül mutatom be, hogyan működik ez. Válaszd azt, amelyik többet segít!
#3. lépés: képezd profi nyelvtanulóvá
A szószedeteket, amiket a tanár esetleg felad tanulja meg szókapcsolatokban és egyszerű mondatokban. Segíts neki ebben! Az sem baj, ha te is csak tanulod az angolt.
Ha nincs otthon Oxford, Longman, vagy Cambridge Collocations (=szókapcsolat) szótár, használhatjátok ezt az ingyenes online szókapcsolat szótárat. Nekem ő a kedvencem, csak beírod a szót, és kiadja a szókapcsolatait. Meg kell tanulni használni, de utána élni sem tudsz majd nélküle. Egy tipp: ki ne írj mindent, amit látsz! Elég kettő, vagy három mindennapokban igazán hasznos!
Szókapcsolatokban, vagy egyszerű mondatokban tanulva a gyereked nemcsak hogy élesben is képes lesz használni az adott szót, hanem mellette még a szódolgozata is jól sikerül! Mert így a szót is tudni fogja, önmagában.
Nem mellesleg: a 3000 leggyakoribb szó listájából készült tanulókártyás szókapcsolat kurzusunkban ezért vannak úgynevezett „gyenge” szókapcsolatok: mert ha ilyenekkel tanulsz, akkor külön-külön is mennek majd a szavak – más szövegkörnyezetben is. Te is ilyeneket tanulj! Ez ráadásul egy szuper-hasznos készséget épít majd: a gyerkőc idővel önállóan felismeri a szóösszetételeket, akár ismeretlen, még sosem látott szövegekben is!
De a legértékesebb lecke nem is ez lesz. Hanem az a két dolog, ami sikeres felnőtté teszi majd: példamutatással megtanítod neki azt, hogy a feladataiba belerakott plusz, elváráson felüli energia megtérülő befektetés. És azt is, hogy felnőttkorban is érdemes tanulni.
Talán az elején még keresitek majd a legmegfelelőbb szókapcsolatokat, de a lényeg, hogy munkát tesztek bele, és együtt, családként még ebből a helyzetből is képesek vagytok profitálni.
És itt a vége. Most TE jössz!
Várom a véleményed! Mit gondolsz, ez így végrehajtható?
És amúgy a te gyereked iskolájában mi a helyzet?
Ugye szódolgozat már azért viszonylag kevés helyen van? Te mit látsz?
Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom gombra, hogy tudjam!
Ha még nem megy simán az angol szókincs megjegyzése, itt vár RÁD a segítség: Angol Memorizáló online tanfolyam.
Ha bátor vagy, próbáld ki!
Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?
A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>
#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?
Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>
#3 Naponta mennyit angolozzak?
Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>
#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?
Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>
#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?
Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>
#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?
Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>
#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?
A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>
#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?
Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>
#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?
Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>
Szia Gabi! Évtizedeken keresztül azt sulykolták belénk, hogy szócetlit íratni kötelező. 25 éve gyakorló nyelvtanárként azt javaslom minden kollégának és nyelvtanulónak, hogy a szócetlit nem kell kihajítani az ablakon, hanem át kell alakítani. Az én szócetlijeimben kifejezések vannak, főleg elöljárókat szeretek leíratni: in summer, on Sunday, I am fed up with getting up early on Monday morning….. és így is kérem vissza. Az utolsó mondatban a fed up with kifejezés utáni részt bármivel helyettesíthetik, de az ing-es alakra vigyázniuk kell. A a tapasztalatom, hogy a diákok azok, akik sokszor ezt furcsállják, nem ehhez szoktak. Hamar beleszoknak.
Jelentem: ma kezdtem el használni az Instant Friends tanulókártyákat angol órán az egyik csoportommal, nagyon jó communication practice!!!!!
Nagyon szépen köszönöm, hogy használod őket, Magdi! Nagyon érdekelne az is, hogy hogyan! Ha látod a válaszom, szívesen fogadnám, ha leírnád! 🙂
És igen, egyetértek veled: a számonkérés jó, és szükséges! Csak hát ugye nem úgy, hogy nyár = summer. A legtöbb tanár szerintem már ezt tudja! Csak pár kivétel van.
Az SOS Angol Gyorssegélyen is elmondtam: kevesen tudják, hogy kiemelkedő tehetségeink vannak az angoltanáraink között, és ők ráadásul tanítanak is angoltanárokat. (Pl. Medgyes Péter, aki módszertani könyvével nemzetközi díjat is nyert.) Nem tudom, hány „szószedetes” tanár maradt még, de remélem, nem sok.
Előre bocsátanám, hogy az iskolákban alkalmazott módszerek kb. 50 %-a használhatatlan.
A szódolgozat támadását viszont nem értem. Nem az történik, hogy felcsapják a szótárt, kiválasztanak 100 szót és feladják a gyerekeknek, majd egy hét múlva dolgozatot íratnak belőle.
Ami történik:
– a gyerekek körülbelül 3-4 hétig ismerkednek egy modullal, több kisebb olvasmányban találkoznak a szavakkal, majd az új szavakkal többféle módon találkoznak a feladatok során, különféle feladatokat kell megoldaniuk, ahol IGEN IS SZÖVEGKÖRNYEZETBEN találkoznak a szavakkal, jobb fejű gyerekek már a feladatok során megjegyzik az új szavak nagy részét, hiszen a modul során számtalanszor találkoztak vele.
Ezután következik egy témazáró, aminek általában része az új szavak megtanulását mérő szódolgozat is. Szerintem ezzel semmi probléma nincsen.
SOKKAL NAGYOBB PROBLÉMÁNAK TARTOM AZT, HOGY A GYEREKEK HETI 3-5 ÓRÁBAN CSAK A NYELVTANT ÉS AZ ÚJ SZAVAKAT GYAKOROLJÁK, ALIG SZÓLALNAK MEG ANGOLUL ÉS NEM JÁTSZANAK EL SZITUÁCIÓKAT (vásárlás, szobafoglalás stb.). Mind a mai napig okoz problémát a gyerekeknek az idegen nyelven történő megszólalás.
Az erősebb gimnáziumokban a gyerekek szinte akadémiai szinten megtanulják a nyelvtant és nem tudnak egy szobafoglalást elintézni telefonon.
Julianna
Hát, nem mondok újat: szerintem viszont a szódolgozat probléma. Károkat okoz, rombol. Kész, komplett, azonnal használható kifejezések, és egyszerű mondatok – ez kéne. A jobb nyelviskolákban már rég így csinálják, csak a közoktatásban ragadt meg a szódolgozat. Az, hogy van más probléma is, nem vitatom, persze, ezt te jobban látod szerintem, mint én.
Tanítottál már közoktatásban? Heti 3szor 45 percben, ahol elvárás a havi 3 jegy írásbeli munkára?
Nem azt mondom, hogy jó a szódolgozat, de TE most ástad alá és hülyézted le számtalan kollégádat.
Elgondolkodtam azon, amit írtál, és elolvastam a cikket még egyszer. Nem érzem, hogy lehülyéztem a cikkel más angoltanárokat. Nem lehet, hogy egy olyan személyes szűrőn keresztül olvasod a cikket, ami ezt láttatja? Nézd, tudom, hogy nehéz átértékelni és megváltoztatni mindazt, ami már szokás-szinten beépült, hidd el, megértem! Csak adj egy esélyt annak, hogy belenézel az EBSCO adatbázisba, és rákeresel a témára, jó? Otthonról is megteheted, ingyenesen, csak egy olvasójegy kell hozzá: http://www.fszek.hu/ebscoauth/
Szidhatjuk a szószedetet, de akkor miért van a legtöbb könyv végén?És miért várja el a szülők többsége, hogy a gyerekek megtanulják?Ez kb olyan, mint a házi feladat.Ha van, az a baj, ha nincs, az.Amúgy miért is olyan borzasztóan káros?Kicsit lekezelőnek érzem a cikk stílusát.
Köszönöm a hozzászólást! Szerintem nem tudod, mire gondolok, de ez nem baj, valószínűleg most találkozunk először.
A szódolgozat ez:
szoba = room
küldeni = send
fűtés = heating
Ez azért nem jó, mert:
(1) így szavanként rakja össze az ember a mondatot, egy rakás szabályt kell ehhez figyelembe venni, egy csomó dolgon gondolkodni, és ezért mind írásbeli, mind szóbeli kommunikációja lassabb lesz. Hosszabbak lesznek a beszédszünetek. A szóösszetételek, kész kifejezések ezt rövidítik le.
(2) több hibával beszél majd, mert tudja, hogy rain = eső, de ha azt kell elmondani, hogy nagyon esik, az már gond. Szó szerint le fogja fordítani – és ez legtöbbször nem lesz angolos.
(3) a szövegekben nem tudja előre, hogy milyen szó várható (járom…az utam, húzom az…igát, elhúzzák a …nótáját – magyarul ezek megvannak), ezért hallás után a szövegekből minden egyes szót ki kell hallania, ha pontosan akarja érteni. Olvasás utáni szövegértést is ugyanígy károsan befolyásolja a puszta szavak tanulása.
Ezek a fő gondok, ha valamit kifelejtettem, a cikkben a linkeken megtalálod. De még jobb: keress rá az EBSCO-ban, vagy bármely más pedagógiai adatbázisban a collocations/advantages/research kifejezésre, és elolvashatod olyan forrásból, ami nálam autentikusabb. Nem baj, ha nem hiszel nekem, a jó kutató arról ismerszik meg, hogy mindig kételkedik. De nézz utána!
Amit még említettél: a könyvek végén lévő szólisták nem tanulásra vannak, hanem indexek – ha megnézed a nagy kiadók könyveit. Minden könyv végén ott van, ez „kötelező” elem.
A házi feladattal nekem nincs gondom – bár ha Dr. Vekerdy Tamást kérdeznéd, ez ügyben mást mondana. De mindenki nem érthet egyet mindenkivel, akkor elszürkülne a világ.
Talán akkor a könyvek végén nem szószedeteknek, hanem szóösszetételeknek, mondatoknak kellene lenniük! Vagy: a másik variáció, hogy a tanár némi plusz munkával írassa le ezeket a mondatokat leckénként….iszonyat sok időt elvesz! Tehát a tankönyvek végén található szószedeteken kellene mégiscsak változtatni!!
Arra gondolsz, hogy meg kéne szüntetni az indexet a könyvek végén? Én már láttam hasznát tanárként, szerintem az fontos. Szószedetként nem használható amúgy sem, mert nincs ott a szavak magyar jelentése. Mondjuk én szinte kizárólag Oxford, Longman, Cambridge anyagokból dolgozom, tehát én ezeket ismerem. Lehet, hogy vannak kifejezett szószedetek más könyvek végén, arról nem tudok.
És a haladó szellemű pedagógiai források, többek között a fenti három kiadó könyvei is szorgalmazzák, hogy a tanár feladata megtanítani, hogy mi az a szóösszetétel, és segíteni a tanulónak, hogy felismerje. De ha belelapozol egy Collocations szótár bevezetőjébe, szinte szóról-szóra ugyanezt találod benne. Azt már én teszem hozzá: szerintem nemcsak feladata, érdeke is. Egy motiváltabb, jobb nyelvtanulót kap.
Hát, majd egyszer utána fogok nézni,ha lesz türelmem hozzá…De most nincs.Amit Te javasolsz, azzal az a gondom, hogy akkor rengeteg ‘panelt’ be kéne tanulni,és abból összerakni a mondandót.Így meg ha tudjuk a mondatképzés szabályait (ergo a nyelvtant), és a szükséges szavakat,akkor magunktól tudunk szöveget alkotni.Ez persze lehet, hogy 80-as évekbeli módszer, meg hát tényleg utána kéne néznem az említett oldalaknak, mielőtt vitatkozni kezdek róla.A Project könyvek végén speciel kifejezetten szószedet van.De köszönöm a kimerítő választ.
Én köszönöm, hogy elolvastad a válaszom! 🙂
Kedves Gabi!
Nagyon köszönöm a cikkeidet. Én még a régi rendszerben kezdtem el tanulni az angol nyelvet és bizony megizzadtam vele. Iskolában tucatszámra kaptam az ötösöket angolból, de amikor beszélni kellett, na az nagyon nem ment. Arra ugyanis nem oktattak, hogyan alkossak mondatokat, hogy alakítsak át mondatokat. Nekem ez a „mélyvízben” sikerült. Külföldi kollégákkal akik segítőkészek voltak és sok humoros perc után kijavították amit mondtam, közben jókat derültek azon hogy beszélek angolul. Nem voltak bántóak, kifejezetten segített ahogy előbeszédben segítettek és jobban megjegyeztem amit tőlük tanultam, mint amit az iskolában. Ahogy írtad is, azt tudtam, hogy mi az a szó angolul, hogy eső. De azt hogy most esik az eső, és annyira ömlik mintha dézsából öntenék, na az már nem ment. Pedig ez a köznyelv.
Azzal is nagyon megszenvedtem, hogy a vonzatokat nem tanították a szavakkal együtt. pl. depends on. A mai napig problémám van ezekkel.
Mára elismerem sokat változtak az angol tanítási módszerek, de mindig van hova fejlődni. Azt is el kell mondjam, a középfokú nyelvvizsgát már a te módszereddel és tanulókártyáiddal csináltam meg. Többet segítettek mint bármi más azelőtt. Most már a felsőfokra készülök a kártyákkal és a tippjeiddel és hogy őszinte legyek a C2-ig biztos nem fogok megállni. 😀
Ami pedig szerintem még fontosabb lenne a nyelvtannál, általános iskolában, az a kiejtés. Mi magyarok szörnyű kiejtéssel beszéljük az angol nyelvet. A magyar nyelvhez való hangokat teljesen máshol képezzük, mint az angol nyelvhez szükséges hangokat kellene. Ez lenne még nagyon-nagyon fontos, már általános iskolás korban mert bizony hiába a tökéletes nyelvtan, ha a kiejtés borzalmas.
Györgyi, sikerre vagy ítélve. 🙂 Abból, ahogy leírtad ezt, világosan kiderül. Szívből gratulálok neked! És köszönöm, hogy leírtad, hogy beváltam. 😉
Meg hogy a magyarok kiejtese borzalmas, ulok egy treningen es hallgatom a tanarnot, aki tortenetesen olasz es biza csunyan beszel, rengeteg dolgot mond, a-val (az ekezetes) amit e-vel kene (az ekezetessel).
Kit erdekel? Megertem? Meg.
Volt egy francia eloado, aki konkretan franicaul mondta az angol szavakat, na ot tenyleg nehez volt erteni, de a tobbiek teljesen erthetoek. Pedig az osztrak kollegarol is par perc utan megmondod, hogy a nemet az anyanyelve.
Kit erdekel? Megerjuk egymast? Meg.
Persze fontos a kiejtes, itt is van aki nagyon szepen beszel, de annyira megsem fontos. Nem erdemes annyira belelovalnia magat az embernek, hogy ezert ne merjen megszolalni. Foleg ha olyan kornyezetben akarja hasznalni, ahol senkinek sem anyanyelve. A cel az, hogy megertsuk egymast, a tobbi kevesbe szamit.
Szoval engem jelen pillanatban a hianyos nyelvtanom sokkal jobban zavar, mint a kiejtesem. Mert vannak dolgok, amiket konkretan nem tudok elmondani, se szepen, se csunyan.
Szia Gabi!
Nagyon jó összefoglaló, köszönöm!
Ezek szerint én szerencsés voltam, mert a tanárunk annak idején nem csak szavakat tanított, hanem useful expression -okat 🙂 Mindig volt egy szöveg, ami egy adott témáról szólt. Abban aláhúztuk, a hasznos kifejezéseket és utána azokkal kellett mindenféle mondatot alkotni, attól függően, milyen igeidőt gyakoroltunk éppen. Nagyon élveztem és élvezem most is mert így tanulom a többi nyelvet is 🙂
Ebből nagyon sokat tanulsz, ez szuper! Amikor te magad alkotsz angol mondatokat, annál jobb feladat nem nagyon van gyakorlásra! 🙂
Nálunk, sajna, még mindig van, legalább hetente egyszer. És a fiam nem lelkes a szóösszetétel tanulástól, mert csak azt látja, hogy még többet kell tanulnia (=több karakter).
HELP!
Szia Noémi! Nem voltál ott SOS Angol Gyorssegélyen, és hosszadalmas lenne leírni mindazt, ami elhangzik. De a lényeg, amit érdemes lenne megértetned vele:
to have = van valakinek valamije
black = fekete
cat = macska
Ez 3 db tanulási elem, ami az agynak külön-külön tanulási energia.
Ha viszont azt tanulod: I have a black cat. = Ez az agynak nem sokkal több, mint egy tanulási energia. (Kb. 1,2-1,3). Tehát ezzel tkp. tanulást spórol. Ha nem érti, hogy miért kell, és miért jó neki, akkor nem fog rajongani érte – mélyen megértem amúgy. Normális emberi viselkedés. 🙂
Nem tudom, talán kéne tiniknek is SOS Angolt csinálnom egyszer, úgyis egyre több szülő hozza el a gyerekét.
Kedves Gabi!
Már nagyon régóta követem az írásaidat, amelyek mindig feltöltenek 🙂 Ezzel a cikkeddel teljes mértékben azonosulni tudok. Én magam is így tanulok,és igyekszem a diákjaimnak is ezt átadni. Angolt és németet tanítok egy középiskolában. És az a tapasztalatom, hogy nehéz a diákokat rávenni arra, hogy modulokban gondolkodjanak, de általában előbb-utóbb belátják, hogy ennek nagyobb haszna van. Viszont, valamiért a német órákon ezt nem tudom alkalmazni. A németet nálunk csak második nyelvként lehet/kell választani, és angol után sokaknak nagyon furcsa, és általában nem is szeretik a nyelvet. De igyekszem 🙂
Köszönöm a fantasztikus cikkeket és ötleteket. További sok sikert 🙂 (és még több ötletet :))
Köszönöm szépen, hogy ezt megírtad! Amúgy nagyon érdekes, hogy németből ez nem megy úgy. Mit gondolsz, miért van ez? Lehetséges, hogy „csak” a motivációhiány miatt?
Kedves Gabi!
Már régóta várom ezt a témát.
Magántanárként nagyon sokszor szembesülök a szódolgozattal, mint számonkérési formával, és mivel többféle életkorú tanítványom van, látom, hogy nem sok haszna van. Persze anno tőle is így kérték számon a szavakat, amiket külön-külön tudtam de már mondatokat alkotni, azaz beszélni, nehéz volt.
Ezért Gabi a te módszereiddel tanítok játékosan, azaz alkotniuk kell mondatokat, pl. I like reading, but I don’t like playing football, tehát állításokat és tagadó mondatokat, és így már gyakorolják a kötőszavakat is. Mikor kérdéseket alkotnak, akkor már párbeszédeket játszunk el, sőt szerepjátékot játszunk- riporter és a válaszoló saját papírmikofonnal beszélget, ami egy kidíszített papírcső, de ha belebeszélnek, már más a hangjuk és ezt nagyon élvezik a 6-12 éves diákok egyaránt. 🙂
Minél több mondatot alkotnak, annál több aranypontot kapnak, ez (is) motiválja őket.
Tehát a feladott szavakből alkotunk szóösszetételeket pl, watch TV in the living room, eat breakfast at home / at school, stb. vagy eat a sandwich for breakfast azaz kiegészítjük korábban tanult szavakkal.
Sőt társasjátékozunk, vagyis alkotniuk kell mondatokat azzal a szóval amire léptek. Az élelmiszerek / ételek témát vásárlással tanítom, azaz színes képekkel, műanyag tárgyakkal, a tanítványaim által készített menüvel, játékpénzzel (számok !!!) és egyéb reáliákkal, így a Can I help you? What would you like? I’d like 2 ham sandwiches and 1 cholocate pancake, Anything else? How much is it? Keep the change. stb. kifejezések már kapásból jönnek nemcsak a 12 évesnek, de már egy 10 évesnek is, mert szituációkban használják, kiejtik, azaz kommunikálnak a célnyelven és ez lenne a cél. Ruhavásárlásnál hasonló a szitu, csak a clothes szókincsre épül a párbeszéd.
Középiskolás diákoknak nagyon sokszor feladnak 30-40 szót egyik napról a másikra, ekkor próbálunk alkotni csoportokat a szavakból. Melléknevek, ellentétpárok, igék és azokhoz keresünk főneveket, vagy időhatározókat csoportosítunk igeidők szerint, azaz last week, yesterday, … minutes ago – past tense
tomorrow, next week, tomorrow morning, – future tense etc.
Tehát csoportokban tanulni szavakat könnyebb mint ABC sorrendben ahogyan legtöbbször megtalálhatóak a szószedetben.
Végül a szövegekből is szószerkezeteket keresünk ki, és már ők is megtalálják, hogy mit mivel mondanak, és ez bármilyen korosztálynál működik, csak életkoruknak megfelelő szövegből kell dolgozniuk.
Ha Gabi módszereit minden (nem csupán angol) nyelvtanár használná, minden tanuló élvezné az idegen nyelv órákat, és sikerélményük lenne, ami sajnos nagyon sok tanuló esetében NEM teljesül, pedig épp a sikerélmény motiválná őket.
Egy hűséges nyelvtanár olvasód.
Hű. Nem is hiszed, milyen meleg érzés belül olvasni a soraidat, Zsuzsa. Én mindig is tudtam, hogy vannak szuper nyelvtanáraink, persze, de amikor valaki előkerül a háttérből, akkor úgy tudok örülni neki, mint egy rég látott barátnak. 🙂
Ha nem haragszol meg érte, ezt viszem a Facebookra a keresztneveddel, mert szeretném megmutatni, hogy IGENIS vannak jó tanáraink.
Köszönöm szépen, hogy ezt leírtad! 🙂
Kedves Gabi!
Én köszönöm a válaszod, és köszönöm az összes eddigi nyelvtanulási módszereidet, amelyek tényleg működnek nemcsak elfoglalt felnőttek esetében, de gyerekekkel is.
Azt még meg kell említenem, hogy nem igazán szeretik az iskolában, ha a gyerek magántanárhoz jár. Vajon miért? Talán az a probléma, hogy esetleg a diák újabb, 21. századi módszerekkel többet képes elsajátítani játékosan a különtanárnál, mint az iskolában, ahol hetente van szódolgozat, de szinte meg sem szólalnak az órán?
Megjegyzem, ha iskolában oktatnék, akkor is a tanulókkal eljátszanánk a ruhavásárlást, útbaigazítást, étteremben rendelést, étel-ital vásárlást, mert akkor használnák a nyelvet, és végre meg mernének szólalni, mert sok esetben ez a legnagyobb mumus. Nem tudnak kommunikálni a célnyelven, és ez sok esetben az érettségi előtt derül ki.
Bocsánat, hogy kissé hosszúra sikerült, de ez kikívánkozott belőlem.
Kedves Gabi!
Egyetértek a tanítási módszerrel, tapasztalatból tudom, hogy így valóban gyorsabb és hatékonyabb a nyelvtanulás!
Nem kötözködni akarok, csak egy dolog zavar: magyarban a szóösszetétel összetett szót jelent. Ezek több tagból (szóból) állnak és egybeírjuk őket esetleg kötőjellel. pl. éjjeliszekrény, könyvespolc (külön írva mást jelentenek)
De ezek is csupán szavak, és gondolom, nem így akarod őket számon kérni. 🙂
Amiről beszélsz, azok szószerkezetek (a magyar nyelvben), ezeket külön írjuk: pl. az alacsony éjjeliszekrényen, a széles könyvespolc mellett stb.
Tudom, hogy mennyire igényes vagy a munkádban, és ezért nem fért a fejembe, hogy miért a szóösszetétel szót használod.
Sajnos az angol szakkifejezésekkel nem vagyok tisztában (egyelőre). 🙂
Sok sikert a további munkádhoz!
egy angolul tanuló magyartanár
Köszönöm, Dorka! 🙂
Jó meglátás! Igaz. Nekem azt kell használnom, amit mások is használnak rá, így maradnom kell a „gyakori szóösszetétel és kész kifejezés” zsargonnál. Következetesen mindenhol ezt használom, és bizony ennek oka van. Egyszer, ha személyesen találkozunk, szívesen elmagyarázom, hogy mi! De értékelem, hogy szólsz emiatt, és KÖSZÖNÖM!
(ez lemaradt) Amúgy minden vágyam, hogy elvégezzek egy magyar szakot! Csak sajnos két évre előre be van táblázva a személyes fejlődési naptáram, vagyis legkorábban két év múlva tudok csak jelentkezni. De fogok! És nagyon irigyellek, hogy neked már megvolt ez az élmény. 😉
Az én iskolámban szódolgozatok vannak.
Pedig reménykedtem, hogy kihalóban vannak…
Köszi, hogy megírtad!
Szia Gabi! Nálunk bizony a főváros környéki gimnáziumban ellentmondást nem tűrő módon, bizony szódolgozatok vannak mindkét nyelvből kb. két-három hetente az egyes anyagrészek lezárása alkalmával. Ha jól emlékszem az eddigi hat év alatt egyet sem sikerült egyesnél jobbra megírnunk. Pedig próbálkoztunk minden ismert módszerrel… az idén nyáron pl. minden nap, kivétel nélkül, teljes szószedet könyvet tanultunk, mivel a szódolgozatokból eredő egyesek kijavítása szinte lehetetlen, így természetes módon vezetett bukáshoz 🙁 Ami szülőként leginkább fáj, hogy olyan dolgot ölnek ki módszeresen a fiataljainkból, ami egész életükben az előre haladásukat szolgálhatná…, a tudás iránti vágyat, a tanulás iránti vonzalmat… és főleg idegennyelvből… a mai világban… Tehát, ha engem kérdezel, bizony van baj a mai iskolákban, és sajnos nem kicsi. Hozzátéve, hogy minden tiszteletem azoké a pedagógusoké, akik valóban azok! … Kár, hogy eddig a 12 év alatt alig egy-kettőjükkel sikerült találkoznunk. Tehát, legközelebbi SOS angolodon ott leszünk mindketten, ugyanis égető szükségünk van motivációra, … ha ugyan még visszaszerezhető.
Szia Judit! Látom is a jelentkezésedet, és hogy honnan jöttök. Érdekes módon tőletek sokan jönnek SOS Angolra, úgyhogy remélem, kisvártatva lázadást szítunk a városban. 😉 Amúgy igazad van abban, amit írsz, nem szabadna meggyűlöltetni a gyerekkel valamit, ami ennyire meghatározója az életben elért sikerüknek és boldogulásuknak. Köszönöm, hogy jöttök, és akkor hamarosan találkozunk személyesen!
A német tanárunk egy kiváló nyelvész leszármazottja volt. Viszont csak szégyent hozott a felmenőjére.
3 dologból állt az óra.
A Szanyi Gyula féle könyv nyelvtani feladatainak a megoldása. (a könyv nyelvtan tanulására kiváló – de másra semmire sem jó)
Az olvasmányok tartalmának a számonkérése bemagolása után. (Nem minden órán.)
Szódolgozatok írása. (Nem minden órán.)
De szituációs gyakorlatok, vagy hasonlók sohasem voltak.
Bezzeg az angoltanárok! Ott anyanyelvi tanár is volt. (A heti 3 órából 2-t ő tartotta, egyet meg a normál gimnáziumi tanár) Csak mi németesek szívtunk ezzel a perszonával.) 🙁
Köszi a hozzászólást! És sajnálom. Én mondjuk inkább szuper angoltanárokkal találkozom, hiszen azok, akik követnek, olvasnak, nyitottak, fejlődni akarnak, és a sikerélményekért dolgoznak. Más, mint akit most leírtál..
Sziasztok! Én nagyon üdvözölném a szódoga nyugdíjba küldését, mert anno bennem sem a magolás miatt ragadtak meg a szavak.
A memoritereket, tehát kisebb-nagyobb szövegek kívülről megtanulását gyerekként kifejezetten utáltam, egyáltalán nem segítettek nekem abban, hogy megtanuljam a szót vagy a panelt. Mind a kettőt felesleges stresszfaktornak tartom, márpedig a szavak szerintem csak akkor „mernek leülni az ember agyában”, ha ott nyugi van.
Számomra az volt a végkövetkeztetés, hogy amihez tudok úgymond szeretetet asszociálni, az hamarabb meg is ragad.
Én a magam – igaz, németes – praxisában egész eredményesen tudtam használni a dalszövegeket is. Az angollal ez valamelyest könnyebb is talán.
A szódolgozat- és memoriterhívő kollégák megnyugtatása végett már jó ideje nem tanítok. 🙂
Szép estét Nektek!
El szeretném mesélni, hogy az én lányom most 3. osztályba jár (általános iskola). Heti 2x van angol óra, minden órán vesznek egy új rövid mesét. Minden mesében van 12 új szó. Minden órán szódolgozatot írnak az új szavakból. Ismétlem, szavakból. Oda-vissza, keresztrejtvényben, angolul betűzve… Hogy úgy mondjam, elég tág a témakör: szélkakas, ecset, fürdőkád, habverő, egerek. Ma reggel számolgattuk a férjemmel, egy héten 24 új szó. Egy hónapban 96 db. 9 hónap az iskola… 864 db új szó/ tanév. A lányom 3. osztályba jár az általános iskolában!!! Ja, és nem tudja elmondani, hogy hogy hívják, és kér egy gombóc fagyit 🙁 Teljesen el vagyok keseredve! Másból sem állunk, csak biflázzuk a szavakat minden áldott este! Azon kívül, hogy gyomorgörccsel megy iskolába azokon a napokon, mikor angol van, még ráadásul meg is utáltatták vele az angolt is,, a tanulást is. Én ezért utálom a szódolgozatokat.
Szia Timi!
Nagyon sajnálom, el sem tudom képzelni, milyen frusztráló helyzet lehet!
A hozzászólásodra felhívtam Bán Annamari figyelmét ( http://www.ketnyelvugyerek.hu/blog/ ), ezzel érdemes lenne hozzáfordulnod szerintem. Annamari oldalát régóta követem, szeretem amiket ír, és szerintem nagyon egészségesen viszonyul a gyerekkori nyelvelsajátításhoz.
Nagyon szépen köszönöm, Gabi!
Szia Timi, szia Gabi! Köszi a megidézést. 🙂
Nagyon elszomorít, amikor ilyenről olvasok, ilyet hallok… Harmadik osztályban messze kerülni kellene a szódolgozatokat, mert valóban annyi lesz az eredménye, amit nálatok is sikerül(t) elérni: a gyermek csak megutálja a nyelvtanulást (még az anyanyelvükön sem írnak sokan helyesen ebben a korban, khm…). Sajnálom azt is, hogy a mesék is hasonló sorsra jutnak így… (Pedig annyi izgalmas módszer van, amelyekkel a meséket fel lehet használni a nyelvórán.) És a szülő nem tudja megváltoztatni az iskolai rendszert, a pedagógust. Viszont a helyetekben annyit megpróbálnék, hogy – ha már muszáj – az otthoni szótanulás legyen élvezetes, semmiképp sem a szótárfüzetből tanulnék, hanem készítenék képkártyákat (vagy készítse el a gyermek és szülő közösen – rajzoljatok), és ezek segítségével, játékosan segítenék a gyermeknek, hogy memorizálhassa a szavakat. Lehet memóriajátékot játszani, képet és szókártyát párosítani, puzzle-t készíteni, ha a szó lehetőséget ad rá, akkor mozgással párosítani és elmutogatni a jelentést (aztán a mozgás alapján kitalálni, mire gondolok, mire gondol a gyermek), a betűkkel játszani, magát a mesét eljátszani (nem tudom, hozzá tudtok-e jutni) stb. Így biztosan tovább tart az otthoni tanulás, de talán nagyobb kedvvel láttok hozzá.
Nagyon szépen köszönöm, Annamari! Meg fogom próbálni!
Szeretném megtalálni az.1968-ban Gödöllőn intenzív nyári angolt tanító akkori egyetemistákkal, pl.Lengyel Annával és az akkor kisérletképpen strukturális nyelvtanulást próbálókkal. Azóta sincs jobb. És hatékonyabb sem.