Tanulj úgy, mintha bozótpilóta kiképzésen lennél Afrikában

2015. 05. 31. | Tippözön | 1 hozzászólás

Tudtad, hogy nagyon hasonlít a bozótpilóták kiképzése Afrikában, és az, ahogyan angolt kéne tanulnod?

És ahhoz is, ahogyan tanulókártyákat kellene használnod.

 

A repülés és az angoltanulás

 

Elég meredek dolgok történhetnek egy botswanai repüléskor: lézenghet a kifutón zsiráf, vagy pár strucc, vagy épp teljesen felázhat a kifutónak csúfolt nyúlfarknyi földsáv, és ugye sárban elég nehéz elérni a felszálláshoz szükséges 150 km/óra sebességet. De az időjárás is az ellenkezőjére változhat alig öt perc alatt, és jöhet egy villámlásokkal tarkított vihar, vagy akár teljesen hasznavehetetlenné válhat a GPS a Kalahári-sivatag felett. Sőt, még az iránytű is!

Ezért a kiképzés kemény, és extrém helyzetekre is felkészít.

A kedvenc példám az, amikor a kiképző arra utasítja a pilótát, hogy csukja be a szemét, hajoljon előre, és vegye le a lábát a pedálokról. Aztán átveszi a gépet, beleviszi egy dugóhúzóba, hogy a pilóta elveszítse a tájékozódási képességét, és közben kikapcsolja a motort is. Mire a pilóta felnéz, a gép meredeken zuhan, és fogalma sincs, hogy milyen helyzetben vannak. Másodpercei vannak, hogy elhárítsa a helyzetet…

Na, pont így tanulj angolt is, jó?

Amikor tanulókártyákkal tanulsz, először abban legyél profi, hogy magyarról angolra automatikusan menjen a szókincsanyaga. DE, utána jön a mesterfok:

  • kombináld őket (egyik mondat első fele + a másik mondat második fele, vagy épp három mondatból egy),
  • gyurmázz velük (tagadd, kérdezz rá, tedd más időbe, feltételes módba, mintha nem biztos, hogy teljesülhetne, vagy függő beszédbe, mintha valaki mondta volna neked),
  • alakítgasd át őket (cseréld benne a szavakat, az igéket, pl. nem fagyit vettetek, hanem szendvicset, vagy nem leejtetted, hanem felvetted, vagy szóltál valakinek, hogy leejtette),
  • tegyél hozzá a TE tanulási célodnak megfelelő saját kártyákat, tanulj velük a saját élményeiden keresztül – ebben segít a hozzájuk ingyenesen járó beszédfejlesztő munkafüzet is.

A lényeg: végezz a tanulókártyákkal (és általában minden angol szókinccsel és nyelvtannal) mindenféle veszélyes manővert is, mert csak ez készít fel a való életben való angol nyelvhasználatra!

A valóság ugyanis hajlamos mindenféle idegborzoló és hajmeresztő helyzetet produkálni, és ezeket bizony képesnek kell lenned élesben, pillanatok alatt elhárítani.

De nyugi! Itt az életed azért nem múlik rajta… ;)

 

Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

1 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Gábor 2015-06-24 01:05
    Van, akinek kelle (kellene) a kényszer! Biztos nincs minden nyelvtanulónál így, de nekem kell a külső kényszer arra, hogy gyakoroljam, használjam a nyelvet. Mivel ritkán utazom külföldre, itthon pedig sem az otthoni, sem a munkahelyi környeztem nem igényli a nyelvtudást, így esetemben külső kényszerről nem beszélhet. Az eddig megszerzett nyelvtudásom annak köszönhetem, hogy ha passzívan is, de valamilyen formában napi szinten foglalkozom az angol nyelvvel és ezért mindig ragad rám valami, de mondanom sem kell, hogy ez milyen lassú és felületes tanulási folyamat. Persze már többször megpróbáltam gatyába rázni magamat, de még külső kényszer hatására is nehezen változtatok, főleg 44évessen. Nemrég alkalmam volt pár napot külföldön tartózkodni, de nem angol nyelvterületen. A szállodába érve izgatottan vártam, hogy miként fogok kommunikálni, de meglepetésemre a recepciós és a személyzet nagy része magyar volt, akik kint dolgoznak. Tehát a szálloda ki volt lőve, nem volt szükség nyelvtudásra. Pár idegen forgalmi helyen, szintén alig kellet megszólalni, szinte tudták, mit akar egy turista, így pár sablonos mondattal el is lehetett intézni. Az éttermek és vendéglők látogatása során már adódtak nehézségek, részben mert nehezen jutottak eszembe a megfelelő szavak, másrészt a rendelésere került ételekkel kapcsolatos részletekkel kapcsolatosan alig 10%-át értettem, hogy most mit is akar a felszolgáló, aki rendelést felveszi. Az étlapon olvasottak is nehezen voltak értelmezhetőek a számomra, hogy melyik étel, mi is akar lenni, mi van benne, szóval itt éreztem, hogy az évek alatt elém került nyelvleckék ennyire nem részletezik az ételeket, köreteket, főleg külföldi ételek esetén. Összességében keveset kellet használnom a szegényes nyelvtudásom és ott úgy éreztem, hogy a nyelvtanuló könyvek, kártyák, valahogy nem a valós, random életszerű helyzetekre készítik fel a nyelvtanulót, mert ehhez bizony rutin kell, tapasztalatok, ezeket nem lehet könyvből megtanulni, ahogy egy szakmát sem lehet csupán könyvből. Hazatérve el is határoztam, hogy nagyobb hangsúlyt fektetek az ügyintézés, utazáshoz kapcsolódó témakörökre, mert a hozzám hasonló, ritkán külföldre tévedő embernek ezekre van szüksége, de ott az alap problémám, a kényszer megteremtése, ami rávenne arra, hogy a gyakoroljam és gyakoroljam a nyelvet. Tudom, költözzem külföldre:-) Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás