Újabb diplomával jobb állás

2008. 01. 15. | Desszert | 17 hozzászólás

Nemrég olvastam a London Stúdió honlapján, hogy „Bérlet akciót” hirdettek. Az ötlet nagyon megfogott, és reklámozom is annak ellenére, hogy ez nem fizetett reklám és nem kapunk ezért a világon semmit. Az akció egyszerű.

Ha meghoztad a döntést, hogy 2008-ban használható angoltudást fogsz szerezni, akkor hatalmas kedvezményeket adnak. Három tanfolyamot kell csak kifizetned, és ötöt kapsz érte. Mindezzel több mint 60 ezer forint megtakarítást érsz el, és ráadásul ezzel „rákényszeríted” magad, hogy megtanuld a nyelvet, hiszen kifizeted előre, vagyis a pénzed bánja, ha nem járod végig. Ideális megoldás lustáknak. De nem is erről akarok írni valójában.

A lényeg: egy teljes éven át tanulsz angolul, ráadásul egy igazán jó nyelviskolában, és mindez kb. 90.000 forintodba kerül. Pontosan annyiba, mint egyetlen félév egy főiskolán vagy egyetemen, aminek a végeredménye egy ”polcon” (vagy inkább falon) ugyan szépen mutató, de amúgy általában tökéletesen használhatatlan újabb diploma. Túl sokan választják a diplomások közül, hogy egy újabb diplomát szereznek, mert úgy gondolják, ez majd növeli az értéküket a munkaerőpiacon.

 

Érdekel a TOP 25 cikk gyűjteménye az oldalról, egyben? AZONNALI INGYENES LETÖLTÉS ITT>>

 

Valójában azonban a bevethető nyelvtudás a két legjobb munkaerő-piaci értéknövelő tényező közül az egyik. A diplomát nem számítom, az valahol a „futottak még” kategóriába van. Legalábbis a legtöbb iskoláé. Ez ráadásul nem is titok, hiszen számtalan üzleti magazin megírta már számtalanszor. Egy „jobb” állásban, ahol nyelvtudást is használni kell, egy év, vagy annál kevesebb idő alatt bejön ez a 90.000 forint. Miért választjuk mégis az újabb diplomát? Miközben ráadásul a magyar felsőoktatási intézmények zömében a színvonal az a bizonyos zöld állat alsó fele alatt van? Mert ha legalább tanulnánk valami használhatót! De nem. Miért bliccelünk és puskázunk végig mégis újabb 2-4 évet, amikor egy évvel, és lényegesen kevesebb pénz befektetésével sokkal nagyobb mértékben emelhetjük értékünket a munkaerőpiacon? Mi a véleményed?

 

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Instant angol tanulókártyák

 

Tudtad, hogy okos, gyors haladást adó angol tanulókártya csomagokat is kaphatsz tőlem?

12 év tanuláskutatásának eredményeit kapod meg az angol tanulókártyáimmal – válaszd ki a neked épp megfelelőt a webshopban:

Okos angol tanulókártyák elfoglalt, rohanó felnőtteknek

 

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

17 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • Deni 2008-01-16 00:00
    Van benne valami. De ha a cég újabb diplomát szereztet veled, mert egy erre a képzésre küld el, akkor nincs sok választásod. Nálunk ez volt. Válasz
  • Nóri 2008-01-17 00:00
    Szerintem az emberekben még mindig nem tudatosult, hogy a nyelvtudás bárminek is a kulcsa lenne. Sokan ellötyögnek az állami vagy a kisvállalati szférában nulla nyelvtudással is. Pedig az én életemben például mindent a nyelvtudás hozott és az összes létezõ kaput az nyitotta meg nekem. Persze a diploma belépõnek számít, de a nyelvtudás rulez! Válasz
  • Boglárka 2008-01-18 00:00
    Nagyon sok embert, fiatalt már gyermekkorukban elriszttottak a nyelvektõl, mivel e fejükbe sulykolták, h ”Neked nincs nyelvérzéked”, így nem csoda, h sokan inkább a több éves felsõoktatást választják, másod vagy harmaddiploma megszerzéséhez, és úgy gondolják, hogy közben majd megcsinálják a nyelvvizsgát is. Ezzel az a baj, h a legtöbb hallgatónak utolsó évesként jut eszébe, h semmit nem tud a nyelvbõl, majd rájön, hogy fél év alatt nemigen lehet egy nyelvet megtanulni. A másik, h nagyon sokan azt hiszik, minél több diplomájuk van, annál könnyebb elhelyezkedni. Holott a munkaadók manapság hideglelést kapnak, ha vkinek 3 diplomája is van, mivel nem tudnak megfelelõ fizetést adni. A diplomások zöme túlképzett, és feleslegesen, mert 3 szakterületen senki nem fog dolgozni se egyszerre, se külön. Válasz
  • Anna 2008-01-18 00:00
    Együtt lenne az igazán nyerõ: diploma+használható nyelvtudás!!! Ez is lenne a cél azonban a tanulók 1 részét ez nem érdekli csak a papír(azárt a munkáltatókat se kell félteni bõven akad köztük is olyan). Egyébként szerintem igazságtalan az hogy mostanában mindenki használhatatlannak nevezi a dplomákat: azokkal szemben akik tényleg végigtanulták az egyetemet! mert tényleg van ilyen is , csak sajnos a dplomába nem lesz ez beleírva, a munkáltatókat meg nem nagyon érdekli a valódi tudás...
    Válasz
  • Anna 2008-01-18 00:00
    + azt elfelejtettem hogy az egyetemi oktatás semmivel sem rosszabb mint általában a nyelvoktatás...Szerintem mindhárom részrõl vannak hibák(tanulók-tanítás-munkáltatók). Nem csak 1 felelõs van. Válasz
  • Boglárka 2008-01-21 00:00
    Anna, szerencsés vagy, ha úgy látod, h az egyetemi oktatás nem rosszabb, mint a nyelvoktatás, viszont sokan vagyunk, akik nem ezt tapasztaltuk sajnos!Nagyon sok felsõoktatási intézményben egyszerûen elõadások vannak, aztán félévkor írsz egy dolgozatot, amit jól leértékelnek, és bemagyarázzák, h igazából nem tudsz angolul. Vagy, nálunk pl. nemigen volt olyan, h kis létszámú szeminárium, ahol angolul beszéltünk-beszélgettünk (3 év alatt kb 3 db!). Aztán egyszer csak észreveszed, hogy érettségikor többet tudtál, mint 2 év egyetemi-fõiskolai képzés után. Azért remélem, vannak olyan intézmények is, ahol ez nem így van, de megmondom õszintén, az osztályunkból nagyon sokan mentek angol szakra, sokan le is diplomáztak, és az ’Ár jú súr?’ szinten vannak, vagy bevallják, h felsõfokú nyelvvizsgára nem tudnak felkészíteni, mert csak középfokon beszélnek angolul. Válasz
  • Szabó Kati 2008-01-23 00:00
    Az én álláspontom is az, hogy mind a kettõ fontos: a piacképes diploma és a használható nyelvtudás. Harminc éves korig kell a lehetõségeket kihasználni a nyelvtanulással kapcsolatban. Megszerezni a nyelvtudás alapjait az általános iskolában és úgy 16-17 éves korban letenni az elsõ nyelvvizsgát. A többi már könnyebb - befejezni az egyetemet, fõiskolát - nem az utolsó pillanatban kapkodva a nyelvvizsgára. Késõbb is el lehet kezdeni egy második nyelvet - természetesen, ha az illetõ eléggé motivált!
    A második diplomának pedig azért van nagy haszna, mert több lábon kell állni - ezt már ötven évvel ezelõtt is hangsúlyozták az oktatási szakemberek. Minél több diplomája van valakinek, annál nagyobb az esélye, hogy képességeinek megfelelõ állást szerezzen.
    Ha adott egy lehetõség, hogy diplomát lehessen szerezni - azt ki is kell tudni használni.
    A tudás a legjobb befektetés!
    (Egy negyven éves két gyerekes anyuka - két diplomával - minimális szintû nyelvtudás birtokában.) Válasz
  • Boglárka 2008-01-24 00:00
    Ez a dolog egyáltalán nem kapcsolódik ide, de szeretnék segítséget kérni!
    Olyan könyvek kellenének (a címük), amik a Cambridge CAP nyelvvizsgára készítenek fel, típusfeladatokkal, megoldókulccsal.
    Köszönöm! Válasz
  • peter 2008-01-25 00:00
    Nem CAE-re gondolsz?

    Mondjuk én inkább a CPE-t választanám. Illetve azt is fogom. :-)

    Apropó, a nyelvizsgák összehasonlításában mikor lesz ismertetõ az IELTS és Cambridge vizsgákról? Válasz
  • Gabi 2008-01-29 00:00
    Boglárka,
    librabooks.hu. A legjobb angol könyvesbolt. Pont most voltam náluk és láttam könyveket. Ott bármit megkapsz, ami angoltanulással kapcsolatos.
    Peter,
    nemsokára. de tényleg! tudod, milyen régóta tervezem? már vettem felkészítõ könyveket is rá meg minden... Válasz
  • Gabi 2008-01-29 00:00
    Szabó Kati,
    ok. igazad van! Mindkettõ fontos! Az érdekes kérdés inkább az, hogy miért van mégis az, hogy csak az egyikkel rendelkezünk? Annyival rosszabb lenne a nyelvoktatás az iskoláinkban, mint az akadémiai oktatás?
    Boglárka és úgy általában mindenki,
    És igen, igaz! Nagyon furcsa, amikor egy ELTE angol szakos nem vállal felkészítést felsõfokú nyelvvizsgára, mert bevallja, hogy nem menne. Én is ismerek ilyet, az a gond, hogy nem is egyet... Válasz
  • Kati 2008-02-2 00:00
    Gabinak üzenem, hogy érdekes kérdést vetett fel. A nyelvoktatás témaköre megér egy misét. Véleményem az, hogy a használható nyelvtudás megszerzéséig rögös út vezet.(No aki született nyelvzseni - az biztos más.) Én az átlagemberbõl indulok ki. A családi háttér is nagyon fontos, mert a semmibõl nem lehet megfizetni a nyelvórákat. Nyelvtanár nélkül nagyon kevés ember az, aki fel tud készülni egy vizsgára. (Legyen az bármilyen szintû.) Arról is hallottam, hogy sok embernek vannak gondjai az angol nyelvtan megfelelõ elsajátításával. Nem tudom ez alkati kérdés vagy az oktatás hiányosságai miatt alakult így? Nagyon igaz ez -amit a felsõfokú nyelvtudásról mondasz, én is tapasztaltam hasonlót. Legjobbnak tûnik az idegen nyelvterületen megszerzett nyelvtudás. Ennek jelentõségét nem kell bizonygatni. Sajnos megint az anyagi lehetõségekhez kanyarodtunk vissza, pedig nem szabadna, hogy ez domináljon! Szorgalommal, kitartással talán sokra lehet vinni... Válasz
  • Gabi 2008-02-4 00:00
    Kati,
    az anyagiakat hadd cáfoljam! ( És ezzel ötletet is adtál a következõ blogbejegyzésre...köszi!) Két valós példa: egy jól szituált családból származó fiatal lány egy teljes évre egy akkor méregdrága intenzív nyelvtanfolyamon vett részt itthon, míg egy másik, kevésbé jól szituált családból származó fogja magát, és 50 dollárral a zsebében elindult New Yorkba. Szerinted kettejük közül ki tanult meg angolul jobban? Persze, ha így teszem fel a kérdést, nyilvánvaló: az, akinek semmi pénze nem volt induláskor. :) Nem gondolom, hogy a nyelvtudáshoz a pénz vezet. Egyáltalán: nem gondolom, hogy bármihez is a pénz vezet. (Sokszor ráadásul nemhogy nem segít a pénz, hanem kifejezetten akadályoz, mert ellustít! De ez már saját tapaszatalt, és elvezet a témánktól.) A másik megkegyzésem ezzel kapcsolatban: kár, hogy nem iratkoztál fel a hírlevelünkre, mert akkor már olvashattad volna az angoltanulási tanfolyamunk elsõ leckéjét: a nyelvzseni az, aki tudja, hogyan kell nyelvet tanulni! Ez az angolnyelvtanitas.hu filozófiája. Sokan sok helyen cáfolták már: olyan, amit a köznapi értelemben nyelvzseninek nevezünk nem létezik! És igen: szorgalommal, kitartással lehet legmesszebbre menni. De mondjuk ha tudod, hogyan tûzz ki helyesen célokat magad elé, nincs szükséged önfegyelemre, és a szorgalom és a kitartás automatikusan jön... Válasz
  • Kati 2008-02-5 00:00
    Gabi,
    Köszi a kiigazítást! Nem az a fontos, hogy mennyi pénze van az embernek, hanem az, hogy mennyire céltudatos. Bocs, ha esetleg rosszul fogalmaztam volna. Aki elég talpraesett az a legtávolabbi célt is elérheti, nem tántorítja vissza semmilyen zavaró körülmény. Még egy pontosítás még:
    Én a nyelvzseni alatt annyit értek, hogy minden erõfeszítés nélkül nem egy-két, hanem ötnél több nyelvet sajátít el valaki. Ritkaság, de van rá példa. Az hogy tudod honnan indulj el és mit tegyél a cél megvalósítása érdekében az is nagyon fontos. A többi azonban sajnos nem mindig jön magától, azért keményen meg kell küzdeni. Önbizalom meg mindenhez kell, ami a tanulással kapcsolatos. Az oktatási rendszer egyik hibáját talán ebben kellene keresni, hogy ne vegyék el a külsõ körülmények a nebulók kedvét a tanulástól! Lelki alkat kérdése, hogy kirõl mi pereg le, mennyire vesz zokon dolgokat. Talán ezen el kellene gondolkodni, ha lehetséges...... Válasz
  • Gabi 2008-02-6 00:00
    Kati,
    Sokat olvasgattam pedagógiai szakirodalmat egy idõben. (Megesett a szívem a szerzõkön. Gondoltam, valaki legalább olvassa ezeket a könyveket is. :) ) Meggyesnek van egy állati jó könyve, azt hiszem nála olvastam e legérzékletesebb leírást arról, hogy a motivációs különbségek évrõl-évre nagyobbak az iskolában, vagyis egy elsõs még tök lelkesen megy suliba, aztán összehasonlítva ötödikes önmagával abszolút nem érdekli a tanulás. Szerintem ennek okát megtalálhatjuk a PISA felmérésbõl levonható következményekben. A skandináv országokban, ahol hosszú az alapozó szakasz, a tanulók sikeresebbek, és a képességeiket megalapozva képesek vagyunk olyan embereket ”termelni”, akik megállják a helyüket a munka világában. Nálunk NINCS alapozó szakasz az iskolában. Az elsõ pillanattól kezdve ostorozzák a gyerekeket, és az a sikk, ha egy elsõs 1-2 hónapon belül már olvas! Jaj de jó! Aztán lehet rátérni a kémiára és az atomfizikára! Mi középiskolában harmadikra befejeztük a teljes matematikát, majd a 4. osztály elsõ félévében a fõiskolai elsõ éves anyagot, és utána ismételtünk. Meg is utáltam a matekot... Válasz
  • Kati 2008-02-21 00:00
    Gabi
    Ez jó dolog, amiket írtál. Sok mindennel megtömjük a gyerekeink fejét. Baj csak az, hogy sok a funkcionálisan analfabéta gyerek. Stresszben vannak a gyerekek, ha a teljesítménykényszerrõl van szó. Pszichológiai irodalmat meg én is olvastam. Ajánlom mindenkinek, mert sokat lehet tanulni - hogyan oldjuk meg problémáinkat.
    Felnõtteknél is vannak problémák fõként az idõhiány miatt. Ez az, ami frusztrálja az embereket, meg az állandó rohanás. Az elvárások nagyok lennének vagy hozzá kellene szokni ehhez a felgyorsult tempóhoz? Félek, hogy csak pesszimista gondolataim lennének ezzel a témával kapcsolatban. Nyelvet tanulni csak nyugodtan lehet vagy idegesen is? Errõl várnék pár hozzászólást, ha lehetséges. Különbözõek vagyunk. A stressz kell a tanuláshoz vagy a nyugalom? Ez is, az is.
    Mit csináljon az, akinek átcsapnak a feje felett a hullámok?

    Válasz
  • Gabi 2008-02-28 00:00
    A stressz kell. A szakirodalom szerint is az élet sója. Nélküle unalmas. Persze a teljesítménykényszer és a lemaradás érzés egyre jobban stresszel minket, így a legtöbbünket a küszöbszintje felett ér stressz. A stresszkezelés pedig hogy zajlik? leülünk a tv elé. Ez sajnos nem kezeli a stresszt, egyszerûen a tévénézés mint módszer nem elég jó.
    A rohanás pedig mindig csak azért van, mert az idõnket rosszul osztjuk be. Általános igazság, hogy minél több idõt szánsz az idõmenedzsmentre, annál több idõd lesz. Ezt azonban sokan nem tudják.
    Tehát, ha átcsapnak a fejed felett a hullámok:
    1. damage control: ütemezd át a tevékenységeket, kezeld a sérüléseket, amiket a túlvállalás hozott.
    2. életed átszervezése. feladatok leadása, napi- hetitervek készítése, kis hatékonysági tréning...
    3. tartsd be következetesen a kettes pontban felállított tervet. Jó hír, hogy az önfegyelem az elején kell csak, az ismétléssel az új cselekvések is hamar szokássá válnak.
    Ezeket pár sorban leírni nem nagyon lehet, a tanulási tréningünkön elég sok idõt szánunk ezekre a technológiákra, merthogy nélkülük nehéz tanulni.... (Ezek adják különben az ún. tanulási képességeket.) Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás