A 25 nyelven beszélő magyar kém, aki Iránban és Afganisztánban sem bukott le
tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.
Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...
Vámbéry Ármin birodalmak sorsára volt hatással.
Mozgalmas és kalandos életet élt, nyugdíját pedig már a brit titkosszolgálat állta.
A magyar poliglott Felvidéken, Dunaszerdahelyen született. Gyerekként nemcsak a szegénységgel, hanem a lábbénulással is küzdött – de talán pont emiatt emelkedett ki az iskolai évei alatt a nyelvképességével és a szorgalmával, ami aztán egy igazán kalandos, regényekbe illő életet adott neki.
Vámbéry rendkívül gyorsan sajátította el egymás után a különböző idegen nyelveket, kezdve a német, a francia, a latin, az olasz, az angol, a spanyol, a dán, a svéd, az orosz és a szerb nyelvekkel. Állítólag 25 éves korára már az éveinek megfelelő számú nyelvet ismert.
A török kapcsolat
Ekkorra a török nyelv és kultúra keltette fel érdeklődését, és 25 évesen indult első útjára, Konstantinápolyba, báró Eötvös József segítségével és biztatásával. A török fővárosban jelent meg első könyve is, a német-török és török-német szótár. Többek között ennek is volt köszönhető, hogy távollétében beválasztották az MTA levelező tagjai közé.
Vámbéry négy évig maradt Konstantinápolyban, ahol tanítóként kezdve lassan egyre magasabb rangra emelkedett. Legmagasabb pozíciójában egy nagyon befolyásos török államférfi, Fuad pasa titkára volt.
Álruhában a perzsa birodalomban
1861-ben tért haza Magyarországra, de az MTA támogatásával még ugyanez év őszén elindult második, még kalandosabb útjára Közép-Ázsia felé. Álruhában, dervisnek öltözve, és a Rasid Effendi („Becsületes Úr”) álnéven indult neki a perzsa birodalomnak és az azon túl fekvő tájaknak.
A több mint két évig tartó út során először Teherán, Iszfahán, és Siráz iráni városait érintette. Ezek után Mekkából hazatérő zarándokokhoz csapódott, és Teheránból indulva 1863-ban jutott el Hivába, Buharába és Szamarkandba.
Álcáját végig sikerült megőriznie útja során: hibátlan nyelvtudásának köszönhetően sosem leplezték le, pedig helyi kánok és emírek is fogadták audiencián. Hazaútján dél felé került, érintve az afganisztáni Heratot is.
Felfigyel a brit titkosszolgálat
Hazatérése után Angliában nagysikerű előadást tartott az útjáról, amit ugyanabban az évben könyvformában is kiadott „Dervisruhában Közép-Ázsián át” címmel. (Ha érdekel, itt olvashatod ingyen.) Innentől kezdve könyvei rendszeresen jelentek meg a magyar mellett német, angol és francia nyelveken is.
Ekkor figyelt fel rá a brit titkosszolgálat: őket Vámbéry közép-ázsiai ismeretei és a gyengülő török birodalomhoz, és az akkori szultánhoz fonódó kapcsolatai érdekelték leginkább. Abban az időben a britek féltek az összeomlás szélén álló török birodalom után maradó politikai űrtől, és aggódtak a felemelkedőben lévő oroszok miatt.
Vámbéry a legfelsőbb török politikai körökben keringő információkhoz férhetett hozzá, ezek megszerzéséért fizettek a britek. Szolgálataiért Vámbéry összesen évi 140 font juttatást és nyugdíjat alkudott ki.
A teljes sztorit itt találod; és az Origo is írt róla egy érdekes cikket. De nekünk ez a történet most nyelvtanulási szempontból érdekes.
A Vámbéry-sztori tanulsága
Ha interjút készíthetnék Vámbéry Árminnal, lehetséges, hogy kiderülne róla az, amit Lomb Katóról már tudunk: nem veleszületett, különleges tehetségével, hanem elkötelezettségével és szorgalmával ért célba. Ki tudja? Vámbéry talán pont a körülményei elől menekült a tanulásba. De azt is erősen gyanítom: elég bátorság volt benne ahhoz, hogy nagyot álmodjon.
De az igazi kérdés itt nem is Vámbéry. Ez a sztori legalább annyira rólad is szól.
Ha Vámbéry még élne, biztosan elmondaná neked: mindegy, hogy milyen környezetből jöttél, a kitartó tanulásban benne van a lehetőség, hogy olyan életet biztosítson neked, amiről most talán még álmodni sem mersz.
Mondd, te milyen életet akarsz élni? És főleg: mennyire akarod?
Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom gombra, hogy tudjam!
Ha bátor vagy, próbáld ki!
Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?
A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>
#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?
Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>
#3 Naponta mennyit angolozzak?
Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>
#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?
Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>
#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?
Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>
#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?
Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>
#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?
A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>
#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?
Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>
#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?
Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>
Krdves Gabi! Angol szakos tanárnőként az olasszal vívom az osztályharcot, a mi a hobbim, és amivel ugyanazokat a nehézségeket élem át, mint sokan az angollal. Köszönöm ezt a történetet, és kellemes ünnepeket, még sok inspiráló élményt kívánok mindenkinek! Én rengeteg szeretet és szép pillanatot kaptam az angol nyelvtudásom révén, mindenkit csak bíztatni tudok, hogy ne adja fel!!!
Köszönöm a hozzászólást! Külön köszi, hogy leírtad, hogy szeretted ezt a sztorit. Igyekszem majd sűrűbben ilyenekre lelni. 🙂 És hajrá az olasszal!!!
Kedves Gabi! Dunaszerdahelyiként nem tudok nem reagálni erre a cikkre! Nagyon motiváló, nagyon inspiráló. Néhány hete fedeztem fel a blogod. Mivel nagyon érdekel az angol nyelv, keresem a lehetőségeket, hogy tanuljam is.Már el is határoztam, hogy az új évben igazán elkezdem. Most úgy döntöttem ma este kezdem. Üdvözlettel, szeretettel a dunaszerdahelyi Vámbéry térről.
Nahát! Milyen kedves meglepetést okoztál! Köszönöm szépen, hogy ezt leírtad! Vámbéry tér! 🙂
Sok olyan magyar ember van, akiről ilyesmi történeteket lehetne írni amúgy. Ezért is szeretem amúgy Nyári Krisztiánt, nagyon becsülöm, hogy nekiállt elmesélni azokat a történeteket, amelyek már épp a homályba vesztek volna.