Az élő angol társalgás 3 bibircsókja
tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.
Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...
Hosszú az út a mondatkezdő nagybetűtől a mondatvégi írásjelig.
Abszolút nem hibáztatlak, ha eltévedsz. Vagy ha félsz nekiindulni.
Valamiért nem vesszük tudomásul: a társalgásban a lehető legkevesebb a teljes mondat. Inkább töredezettek. Rövidek. Egyszerűek. Mint ezek. Hogy ne kelljen hozzájuk doktori fokozat!
Ja, és furák is. Bibircsókosak.
This is supposed to be a good wine? – na, ez hiába tűnik kijelentő mondatnak, mégis kérdés.
Gotta run. Could be fun. – Megette a cica a mondatkezdő személyes névmást. Falánk állat, gyakran teszi.
Látod? Még a merev, vaskalapos angol nyelvtan is megadja magát, ha társalogni hívják.
Úgyhogy hagyd abba a véres-verejtékes küszködést a mondatkezdő nagybetűtől a mondatvégi írásjelig! És helyette vesd be azt a három taktikát, amit az anyanyelvi beszélők is használnak. Mutatom!
#1 Ők részletekben mondják el
Mondjuk, hogy külföldi vendéged van, és el szeretnéd neki mondani, hogy a hűtő ajtaja nehezen záródik, és figyeljen már oda rá. Mert ha nyitva felejti reggel, amikor elmegy, akkor annyi az összes szuper kajának, ami benne van. Remélhetőleg holnapután jön a szerelő, és nekilát, és utána már csapkodhatja is.
Az egyik lehetőség: jaj, ez bonyolult, bele se kezdek! A második lehetőség: az első szótól kezdve megpróbálod szó szerint lefordítani az egészet. Ezt csinálják a szinkrontolmácsok, durván optimista vagy, hogy nyelvtanulóként máris ekkora fába vágtad a fejszéd! Csakhogy velük ellentétben te valószínűleg belegabalyodsz. Vagy épp megakadsz az olyan kifejezéseken, mint annyi neki, vagy nekilát. És azon töprengsz, hogy mondják, hogy szerelő, vagy remélhetőleg.
A harmadik lehetőség pedig valahogy így hangzik: Please be careful with the fridge door. It’s difficult/hard to close. They will fix it soon/the day after tomorrow. Please don’t leave it open. It’s full of food. (=Kérlek, légy óvatos a hűtő ajtajával. Nehéz becsukni. Nemsokára/holnapután megcsinálják. Kérlek, ne hagyd nyitva. Tele van kajával.)
Érted? Fogd a mondandód lényegét, és add át úgy, ahogy az anyanyelvi beszélők: rövid, tört mondatokban!
#2 Folyton visszakérdeznek
„Jaj, mi lesz, ha visszakérdeznek!” Ismerős?
Mélyen gyökerező, saját magunk által belénk táplált félelmeink (=”semmit sem értek az angol szövegekből”) beszélnek így. Ha te is ezt mondogatod magadnak, tudnod kell, hogy ezzel sikeresen kondicionálod magad sikertelenségre. Lehet egy javaslatom? Legközelebb javítsd magad azonnal: „ezt a szöveget még nem értem 100%-ban”. Köszi! Az angoltudásod és az önbecsülésed nevében is.
De amit igazából mondani szeretnék neked: ez nem olyan, mint amikor „belekérdeznek” a vizsgán az előadott nagymonológodba! Valójában aki visszakérdez, az nem vizsgáztatni, hanem segíteni akar! Mutatom, mire gondolok:
– Ooops, I didn’t know. (=Hopp, nem is tudtam.)
– What? (=Mit?)
– I just called Jane and her boyfriend answered the phone. (=Hívtam Jane-t, és a barátja vette fel.)
– So? (=És?)
– I didn’t even know she had a boyfriend. I was about to ask her out. (=Nem is tudtam, hogy van barátja. El akartam hívni egy randira.)
– Oh. Too bad. (=Ó. Hát az baj.)
– Yeah. Whatever. (=Ja. Na mindegy.)
Látod?
Nem kellett elmondani az egészet egy többszörösen összetett mondatban, vagy egy nagymonológban. A sztori természetesen bontakozott ki, szép lassan, a társalgással. Plusz: semmi bonyolult mondat nincs benne! Ehhez nem kell felsőfokú nyelvvizsga. De még középfokú sem. Így, „falatokban” abszolút kezelhető a társalgás.
Szóval: üdvözöld, ha valaki visszakérdez! Sőt, meredekebbet mondok: játssz arra, hogy kérdezzenek vissza! (Az SOS Angol Gyorssegélyen résztvevők már ismernek erre egy sztorit.)
Egy kőbe véshető igazság: a beszéded nem attól hat majd angolosnak és profinak, ahogy minél hosszabb monológokat tudsz előadni, minél választékosabban, hanem attól, ha oda-vissza tudod adni-venni a szót a partnereddel, és mindig kicsit előrébb gördül a beszélgetés fonala. Érted?
#3 Irányváltás a mondat közepén
Belegabalyodnál? Nem jön még rutinból az a nyelvtani szerkezetet, amit használnod kéne? Nincs meg a szó angolul, amit használnál?
Sebaj! Használd ezeket – akár a mondat közepén!
- …you know what?… (=tudod, mit?) – és itt jöhet bármi új, a legjobb irányváltásos kifejezés!
- …what I mean to say is… (=amire gondolok az ez:…) – és itt magyarázhatod azt, amibe esetleg belegabalyodtál
- …by the way… (=jut eszembe) – ez után bármi jöhet, akár más téma is, majd, amikor visszaváltanál az előző témára: …anyaway, … (=akárhogy is)
- …I don’t know the English word, but it’s the thing they use when… (=nem ismerem a szó angol megfelelőjét, de ez az a cucc, amit akkor használnak, amikor…)
Na? Neked melyik tetszik?
Ennyit ízelítőül. Rengeteg ilyen társalgáskönnyítő tipp létezik ám, és a folyékony beszédhez ezek mind nélkülözhetetlenek.
De most te jössz!
Te melyik tippet használod a három közül?
Mivel teszed könnyebbé a saját dolgod, amikor beszélgetni kell valakivel angolul?
Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!
Ha bátor vagy, próbáld ki!
Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.
Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!
#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?
A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>
#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?
Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>
#3 Naponta mennyit angolozzak?
Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>
#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?
Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>
#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?
Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>
#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?
Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>
#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?
A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>
#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?
Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>
#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?
Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>
Nem maradt ki az „it” ebből a mondatból: Please don’t leave open?
Dehogynem, köszi Tibor, hogy észrevetted! Így tudtam javítani.
4 hónapja élek Angliában, de igazából csak 1 hónapja dolgozom együtt anyanyelvi angolokkal. Ahogy ők beszélnek az egy tragédia ahhoz képest, amit én valaha is tanultam. Pedig jó angolosként tartanak számon, de amit itt tapasztalok az finoman szólva is letörte a szarvaim. A szavakon kívül nem sok hasonlóságot véltem felfedezni az anyanyelvi és tanult angol között. 😀
– Ez egyrészt pozitív, hiszen már több száznyi mondatra, kifejezésre figyeltem fel, amik majdnem ugyan olyanok, mint magyarban, és ŐK is használják. (a könyvet meg kb tűzre raknám, ha ilyeneket írnának bele)
– Kérdezni nem szeretnek… nagyon nem. Kijelentő mondattal indulnak, majd egy don’t you/ do you visszakérdezéssel végződik a mondat…. Eszeveszetten élőőőőőő amit ezek művelnek. AMi a legtutibb, azok a túlhasznált kérdőmondatok, amit annyira sokszor elsütnek, hogy inkább már csak pár szóból állnak. Rendszeresen kérdezik a „Good weekend” kérdést, ami még kérdésnek sem feltétlen hangzik, de a hétvégéd felől érdeklődnek.
– Tucatnyi hétköznapi kifejezés annyira más, és „magyartalan”, hogy ha nem élő helyzetben találkoznék velük, nem is tudnám mire gondolnak.
Ilyen például a „Cheers”, ami a brit nyelvi kultúra univerzális gyermeke. Egyszerre használják köszönésre, elköszönésre, megköszönésre, és tucatnyi egyéb, random helyztre.
Vagy az „Are you happy with that?” amiről a büdös életben nem gondoltam volna, hogy arra kíváncsi mennyire vagyok valamivel elégedett.
Rémisztő, de eszméletlenül szép az élő nyelv. Ami szerintem a legkomolyabb probléma, az az anyanyelviek megértése. (főleg brit területen). Annyira máshogy ejtenek egy tucatnyi szót, hogy rendesen agyalni kell mire felfogja az ember. Amikor meg elkezdenek dalolva hadarni, na ott meg abszolút megáll a tudomány……
Kedves Szalai Gabriella!
Szeretném megkérdezni, hogy ön szerint el lehet érni sok tanulással angol nyelvből az anyanyelvi szintet? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. További szép napot. Üdvözlettel: Mónika
Persze, sőt, anyanyelvinél magasabb szintet is! És nem is csak szerintem. 🙂
Azt ehhez érdemes tudnod, hogy amit mi anyanyelvi szintnek gondolunk, az szerintünk az angol csúcsa, a legmagasabb szintű angol. De ez nem így van! Valójában az anyanyelvi beszélők egy viszonylag limitált szókincset és nyelvtant használnak (erről itt írtam pontos számokkal: http://www.angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/hany-angol-szot-kell-megtanulnod-hogy-elboldogulj-a-mindennapokban), és egy ambiciózus nyelvtanuló sokszor több szót ismer és választékosabban és kevesebb hibával beszél, mint egy anyanyelvi beszélő.
Tehát: szerintem a válasz a kérdésedre határozottan igen! Akár itthon is, úgy, hogy sosem élsz külföldön.
Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés, hálásan köszönöm neked, mert ez külön blogbejegyzésbe kívánkozik!
Meg lehet egy nyelvet tanulni nagyon jól, ez igaz, de az anyanyelvi szint azt jelenti, hogy nem veszik észre rajtad, hogy nem vagy angol. Ez bizony csak nagyon kevés magyarnak sikerül, s szerintem elengedhetetlen hozzá a valódi angol környezet. Én is sokáig – egy másik nyelv esetében – erre a tökélyre törekedtem, mígnem beláttam, hogy semmi szükség arra, hogy az embereket megtévesszem.
Az anyanyelvi szintet nem úgy határoztam meg, ahogy te írod, Tibor, hanem valódi, „hivatalos” nyelvi szintekben. De a beolvadás is elérhető – igaz sok munkával, és főleg rövid beszélgetéseknél. Engem számtalanszor tévesztettek már össze amerikaival, egy-egy társalgásbeli válaszom alapján, pedig 15 évesen kezdtem angolt tanulni. De beépített ügynökként már lebuknék, az tuti. 🙂
Koszonom Gabikam a „rugdalasaidat”, a biztatast, ami kellett ahoz, hogy meg merjek szolalni!
Most talan menni fog simabban az ismerkedesem az angol nyelvvel, es eredmenyesebb is lesz a tanulasom.
Mar izgalmas es erdekesse valt szamomra ez a ” birkozas” a nyelvtanulassal!!!
Nagyon szívesen, Zsuzsa! 🙂
Szia Gabi, a by the way-anyway párosnál belekerült egy plusz a-betű: anyAway, de annak nem kéne ott lenni, ugye?