„már nincs görcsben a gyomrom, ha angolul kell megszólalnom”

Szalai Gabriella Angolutca

tanulási szakértő, az Angolutca alapítója.

Szia! Hadd kezdjem egy vallomással, jó? Tudod, kislányként csodáltam, ahogy a műsorvezetők bemondják az angol számok címét a rádióban. Annyira menő volt, ahogy angolul beszéltek! Próbáltam...

Móni férjével és három gyermekével Pécs környékén él egy kis faluban, ahol egy családi vállalkozást vezetnek.

Lovakat és háztáji állatokat tartanak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kissé kiszakadjanak a városi létből és egészségtudatosabban tudjanak élni.

Ráadásul, férjének köszönhetően ez egy kétnyelvű család, a gyerekek horvátul és magyarul is beszélnek. Nem csoda hát, ha Móni bakancslistájának egyik komoly tétele volt az angol nyelvtudás fejlesztése is.

Ismerd meg Móni történetét!

Mit kell tudnunk rólad? Mesélj picit magadról!

Majdnem 38 éves, háromgyermekes édesanya vagyok. Nagyfiam, Zorán 13 éves, középsőm, Miroslav 11 éves, a pici, Damir pedig 3. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Dékáni Hivatalában dolgozom. Sok mindennel foglalkoztam korábban, sok helyen kipróbáltam magam, de itt találtam meg az eddigi legideálisabb munkahelyemet, ahol nem csak a munkámban, de emberileg és a magánéletemet érintően is maximális támogatást kapok.

Nemrégiben részmunkaidős, 6 órás lettem, ami azért nagyon fontos, mert egyrészt a kamaszfiaim abba a korba értek, amikor az eddiginél is több odafigyelést és segítséget igényelnek, főleg tanulás terén. Másrészt meg a „későn” érkező harmadik gyermeket sem azért vállaltuk, hogy reggel 7-től este 5-ig intézményesített életük legyen. És a magam angoltanulással kapcsolatos ambícióit is szem előtt tartva hoztam meg ezt a döntést, amit cseppet sem bántam meg.

Kétnyelvű család vagyunk. Férjem magyarországi horvát, aki horvát nyelvű közegben nevelkedett, így természetes számára, hogy a fiainkkal csak horvátul beszél. A gyerekek horvát iskolába, óvodába járnak, a barátaink jelentős része is horvát nyelvű, ezért nagyon közel áll hozzám az idegen nyelvek tisztelete és az ezzel kapcsolatos szellemiség.

Miként viszonyultál korábban az angolhoz? Mennyire volt számodra prioritás megtanulni ezt a nyelvet?

Angolul megtanulni és magabiztosan kommunikálni szinte gyerekkori álmom, régi adósságom saját magam felé. Általános iskolában és később, a kamasz éveimben családi nehézségek okán nem volt lehetőségem erre annyi időt és energiát fordítani, mint amennyit szerettem volna, de ami fontosabb, az eszközeim és a tudatosságom sem volt meg hozzá.

Természetesen tanultam iskolai éveim alatt angol nyelvet, de tipikus angolul tanuló diák voltam, aki „kilóra” próbálta meg megtanulni az anyagot – nem szívből – de ezt akkor még nem tudtam. Komolyan akkor kezdtem el kacérkodni a gondolattal, hogy mégiscsak képes vagyok angolul kommunikálni, amikor első gyermekem megszületése után nem sokkal felvettek a főiskolára. Mivel a diplomámhoz is szükség volt nyelvvizsgára, úgy döntöttem, hogy belevágok, és „végre megtanulok angolul”, de ez és az ezután következő próbálkozások még rendre kudarcba fulladtak.

Az ok, mint a korábbi, nem találtam meg az eszközt, amivel elérhetem a célom. Áttörést a harmadik gyermekemmel itthon töltött másfél év hozott. Az első félév után éreztem, hogy nekem ennél több kell, és félve ugyan a csalódástól, de újra belevágtam. Ekkor találtam az AngolNyelvTanitas.hu-ra. Elsőre a tanulástechnikai tanácsok fogtak meg.

És amikor eldöntötted, hogy nem szeretnél tovább az angollal küszködni, honnan indultál?

Tipikus nehézségeim voltak. Tele volt a fejem nyelvtani szabályokkal, alapszókinccsel rendelkeztem, de egy pohár vizet sem voltam képes angolul kérni. A szövegértésem fejlettebb volt a beszéd- és íráskészségemnél, de alig alapszinten volt minden készségem. Zavart és szégyenlős voltam, ha nagyon ritkán angollal kapcsolatos szituációba kerültem. Ez rettentően bántott, de ez segített folyamatosan szinten tartani a motivációmat.

A munkahelyemen nem mindennapos, de előfordul, hogy külföldi hallgatókkal kell kommunikálni és nem akartam olyan lenni, aki bemenekül az irodájába, ha felbukkan egy külföldi hallgató a folyosón….

Mielőtt elkezdtél tanulókártyákkal tanulni, milyen más tanulási módszereket, technikákat, eszközöket próbáltál ki?

Az én esetemben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy szinte nem is volt tanulási módszerem. Anno az iskolában szótárfüzetet használtunk, így sokáig azzal és a hasonló iskolai „poroszos” módszerekkel próbálkoztam. Számolni sem tudom, hányszor kezdtem újabb és újabb szótárfüzetet és hány újabb és újabb kurzuskönyvet vásároltam meg. De aztán fogalmam sem volt, mit kezdjek velük.

Néhány évvel ezelőtt összeismerkedtem egy számomra nagyon különleges angoltanárral (aki jelenleg is a tanárom). Egy ideig dolgoztunk közösen, de aztán az ő magánélete úgy alakult, hogy egy darabig nem tanított, így újra magamra maradtam. Akkoriban még nem jött el számomra az idő. Legalábbis ma már így látom azt az időszakot.

Emberovics Mónika, angol tanulókártyák

Hogyan találtál ránk ebben a ’magányos’ időszakban?

Őszinte kell, hogy legyek, nem tudom hogyan és miként bukkantam az oldalra. Abban az időszakban történt, amikor a harmadik gyermekemmel voltam otthon és szerettem volna végre tényleg eredményeket elérni az angoltanulás terén, ezért sokat keresgéltem a témában a neten. Sok mindent elolvastam ezzel kapcsolatban, mert még nem tudtam, hogy mi az én utam, de azt igen, hogy van nekem is utam, módszerem, ami elvezet a célomhoz.

Amikor viszont rátaláltam az oldalra, akkor jött a sok ’AHHAAA-érzés’. A blogot olvasgattam és szinte mindegyik cikkel azonosulni tudtam. Szépen apránként, pici lépésenként építettem bele az életembe az ott olvasott tanulástechnikai módszereket, tanácsokat, és működött!

A tanulókártyákkal csak ezt követően kezdtem szemezgetni és a kezdetekben még anyagilag sem nagyon engedhettem meg magamnak, de apránként elkezdtem őket beszerezni. Mára már tíz csomag boldog tulajdonosa vagyok, még továbbiak beszerzését is tervezem, és szeretném a gyermekeim számára is elkezdeni megvásárolni a számukra megfelelő kártyacsomagokat.

Szóval ez az ’AHHAAA-érzés’ volt az, ami rávett, hogy megvedd az első kártyacsomagod? Melyik volt az?

Az AngolNyelvTanitas.hu oldal olvasgatása akkoriban napi rutinná vált számomra, majd elkezdtem követni a Facebook oldalt is. Az idő tájt indult az Instant Everyday kártyacsomag promóciója, ami nagyon megfogott. Azt éreztem, hogy nekem szól. Ez volt az első csomag, amit beszereztem, és azóta is nagyon szeretem és forgatom.

Az Everyday csomagot követte aztán a Friends, a Holiday, a Nyelvtan, a Prepositions, a Szóbeli, a Verbs, a Work csomagok és az Angol Hibátlanító Kurzus. Mindemellett az aktuálisan zajló Nulladik Angolóra kis lemaradásban lévő, de lelkes hallgatója vagyok!

Ez valóban nagyon szép gyűjtemény! Milyen volt egyébként, amikor elkezdtél tanulni tanulókártyákkal?

Kezdetben picit idegen volt számomra a kártyaforgatás, tapasztalatlan voltam ebben. Hagyományos értelemben tudtam csak tanulni, amikor leül az ember az íróasztal mellé, és „tanul”.

Furcsa volt, hogy tanulni bizony főzés, vagy fürdés, vagy üzletben való sorban állás közben is lehet. Hozzá kellett szoknom, de a kártyák mindig velem voltak, így hamar összebarátkoztunk.

Igyekeztem minden kártyahasználattal kapcsolatos tanácsot megfogadni, mint pl. nem túl sokat elővenni egyszerre és szem előtt tartani az ismétlés fontosságát is. Mára már kialakult a saját tanulókártya metodikám.

Mesélj, kérlek erről a saját módszerről!

Mivel már van egy tekintélyes gyűjteményem, vagy kedvem szerint válogatok közülük és veszem elő az adott hétre őket, vagy az angoltanárommal éppen aktuálisan feldolgozandó téma kapcsán veszem elő a kártyákat. Az aktuálisan megtanulandó kártyák mindig velem vannak, a munkahelyemen is előveszem és ott vannak az asztalomon, mindig szem előtt.

Ezen kívül szeretem őket kiragasztgatni a ház különböző pontjain, téma szerint csoportosítva, de a hálószobában is van mindig egy-egy csomag, amit elalvás előtt szoktam forgatni.

A mindennapjaim részévé váltak, észrevétlenül kúsztak be az életembe és segítségükkel nemcsak a tanulási módszerem változott meg, de a motivációm fenntartásában is nagy segítségemre vannak.

Mikor ért az első sikerélmény és milyen eredményeket hoztak neked a tanulókártyák?

Kezdetben az angoltanáromnál „brillíroztam” a kártyák segítségével szerzett tudásommal, miután néhány év kihagyás után újra elkezdtünk együtt tanulni, és megdöbbent azon, hogy milyen fejlődésen mentem keresztül önállóan.

Aztán jöttek a további sikerélmények is a munkahelyen, vagy a közösségi médiában, ahol ekkor már bátorkodtam angolul (is) kommunikálni. De nem is ezt tartom a legnagyobb eredménynek, amihez a kártyák segítettek hozzá. A tudásommal még mindig nem vagyok elégedett (talán sosem leszek), de már nincs görcsben a gyomrom, ha angolul kell megszólalnom, nem iszkolok be az irodámba, ha külföldi hallgató bukkan fel, és még ha nem is profiként, de több mondatban megbeszélem velük, amit kell. Magabiztosabbá váltam. Ez a legfontosabb eredmény számomra.

Ha most visszatekintesz, mit gondolsz, milyen hatással voltak ezek az eredmények az életedre?

A legfontosabb az önbizalom, amiben nagy fejlődést értem el, és az, hogy elhiszem, hogy a titkos és nagy álmom, egy felsőfokú nyelvvizsga (vagy inkább egy azzal egyenértékű tudás) ma már talán nem is annyira elérhetetlen számomra.

Még néhány év kitartó tanulás és elérhetem, amire gyerekkorom óta vágyom. Elsősorban a kártyák segítségével, de nem utolsó sorban a rengeteg tanulástechnikai tanáccsal, amit Gabitól és csapatától kapok.

Boldog vagyok, hogy eljutottam oda, ahol most vagyok (körülbelül intermediate szinten), de hiszem, hogy mindez csak az angol nyelv előszobája, az igazi élmények csak most várnak rám! Elkezdtem angolul filmeket nézni, karácsonykor elolvastam életem első angol nyelvű könyvét, az elejétől a végéig. Hihetetlen élmény volt, óriási lökést adott!

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam, és lesz több ilyen is!

Zsolya

A vendégcikk írója Zsolya.

Az ő vidám, néhol önironikus, de léleksimogatóan pozitív Facebook bejegyzéseit egész kiwilandi tartózkodása alatt hűségesen követtem, és mostantól ír nektek cikkeket az Angolutca Magazinba is. Zsolyát itt érheted el.

Tetszett? Hasznos volt? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Érdekel a TOP 50 cikk az Angolutcától?

Ha bátor vagy, próbáld ki!

Mind elfoglalt, rohanó felnőttek vagyunk. Kevés az idő az angolra.
Ezért léteznek a tanulókártyák – online és papíron.

Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!

Érdekel 13+1 könnyítés, amit az angol nyelv kínál neked? Hallgasd meg!

#1 Mennyi idő alatt tanulhatok meg angolul?

A Közös Európai Referenciakeret szerint a nullától a középfokú nyelvvizsgáig…
Tovább a válaszhoz>>

#2 Hogyan jegyezzem meg az angol szavakat?

Már az is sokat segít, ha szavak helyett mindig…
Tovább a válaszhoz>>

#3 Naponta mennyit angolozzak?

Elfoglalt felnőttként sosem tudunk annyit foglalkozni az angollal, amennyit szeretnénk. Ezért jó hír, hogy a hosszútávú memóriának nem idő kell ahhoz, hogy információt fogadjon be, hanem…
Tovább a válaszhoz>>

#4 Hogyan lehet gyorsítani a nyelvtanuláson és hatékonyabban angolt tanulni?

Van pár fontos közös pont a leghatékonyabb módszerekben, és ha ezeket betartod, akkor…
Tovább a válaszhoz>>

#5 Hogyan tudok javítani az angol kiejtésemen?

Van, aki azt hiszi, hogy ehhez elég sok-sok angolt hallani, és sokat gyakorolni, de ez nem feltétlenül igaz. Az anyanyelvi kiejtéshez…
Tovább a válaszhoz>>

#6 Hogyan tudnék folyékonyabban beszélni angolul?

Tűzz ki egy két-három hónapos időszakot, amikor…
Tovább a válaszhoz>>

#7 Hogyan tarthatom szinten az angolomat, ha nem használom a mindennapokban?

A nyelvtudás négy készségből áll, ezért több, különböző dolgot kell csinálnunk felváltva…
Tovább a válaszra>>

#8 Hogyan tudnék időt szakítani az angolra munka és az otthoni teendők mellett?

Van olyan vevőnk, aki négy gyerek és egy vállalkozói karrier mellett tanul angolul. A kulcs az…
Tovább a válaszra>>

#9 Meg tudok én még tanulni angolul 50 évesen?

Igen. Akkor is, ha most töltötted be a kilencvenet. Egyrészt…
Tovább a válaszra>>