Hogyan mérd a haladásod, ha nem a nyelvvizsgáért tanulsz?

2007. 07. 17. | Desszert | 10 hozzászólás

Hogyan mérd a haladásod, ha nem a nyelvvizsgáért tanulsz?Ahogy előző blog bejegyzésben ígértem, felfedem annak a módszerét, hogy a cégek megtudják, dolgozóik angol tanulásának támogatása megtérülő befektetés-e.

A nyelvvizsga, amiről írtam az előző blog bejegyzésben, amit tudniillik tavalyi évben négy millióan tettek le, és ezzel a világ legnépszerűbb nyelvvizsgája, Magyarországon alig ismert. Nem is akkreditált, és eleve a felépítése miatt át sem menne az akkreditáción. A világ többi része márpedig nem fogja a magyar akkreditációhoz igazítani magát.

Egy cég azonban megengedheti magának, hogy fütyüljön az akkreditációra, és mindenki más is, aki már dolgozik, és akinek nem a diploma miatt kell a nyelvvizsga.

Melyik ez a nyelvvizsga?

A TOEIC nyelvvizsga (ejtsd: toik) kifejezetten a munkaerőpiacon megjelenők angoltudását méri le olyan feladatokon keresztül, amelyek a mindennapi, munkahelyeken használt nyelvre korlátozódnak. Itt nem kell nyelvésznek, vagy tudósnak lennie a vizsgázónak – vagy értenie a művészet, az üzlet és a tudomány nyelvezetéhez egyaránt.

Miért jó?

Egy másik erőssége a vizsgának, hogy nem csak alap, közép és felsőfok van. Egyetlen, ugyanabból a feladatlapból áll, amelyen az egyes kérdésekre adott pontok, és maguk a ponthatárok gondosan be vannak lőve. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy ebben az évben 450 pontot értél el, de jövőre 590 pontot érsz el, ami a haladásod mutatja.

Ráadásul ez a vizsga ugyanolyan árban van, mint a magyar vizsgák, és feleannyiba kerül, mint az összes nemzetközi vizsga – tehát megengedhető, hogy akár félévente letegyen egyet a vizsgázó, pusztán a saját örömére.

 

Érdekel a TOP 25 cikk gyűjteménye az oldalról, egyben? AZONNALI INGYENES LETÖLTÉS ITT>>

 

Hol használják?

Van már olyan munkahely – igaz, fehér holló – ahol évente felmérik a dolgozók tudását a TOEIC segítségével, és ettől teszik függővé a fizetésemelést, angol nyelvtanuláshoz való hozzájárulást. Több országban az állami dolgozóvá válás feltétele egy bizonyos TOEIC pontszám, illetve sok-sok egyetem és főiskola is használja hallgatói nyelvtudásának éves felmérésére.

A cégeknek nem szabadna megengedniük, hogy egy nyelviskola találomra felállított rendszere segítségével mérjék fel a dolgozóik nyelvtudását. Kidobott pénz, és több kárt okoz, mint használ.

Hogyan lőhetné be egyetlen nyelvtanár, vagy akár 20 nyelvtanár is a szintet ugyanolyan hatékonyan, mint egy olyan nemzetközi rendszer, amely egyetlen kérdést 50.000 nyelvtanulón tesztel? Hol vannak ekkora forrásai bárhol Magyarországon, bármelyik nyelviskolának, egyetemnek, vizsgaközpontnak?

A vicc az egészben, hogy a TOEIC talán a legkevésbé ismert nyelvvizsga Magyarországon, de ennek okairól a következő blog bejegyzésben szólok majd.

Olvasd el a TOEIC vizsga leírását honlapunkon a vizsgák összehasonlítása menüpontban!

 

Hasznos volt? Tetszett? Nyomj egyet az Ajánlom és +1 gombokra, hogy tudjam!

Instant angol tanulókártyák

 

Tudtad, hogy okos, gyors haladást adó angol tanulókártya csomagokat is kaphatsz tőlem?

12 év tanuláskutatásának eredményeit kapod meg az angol tanulókártyáimmal – válaszd ki a neked épp megfelelőt a webshopban:

Okos angol tanulókártyák elfoglalt, rohanó felnőtteknek

 

 

Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!

Hozzászólások

10 hozzászólás

A mezők kitöltése kötelező.
Az e-mail címed nem fog látszódni.

  • bela 2007-07-18 00:00
    Kicsit wikipédiázva azt találtam, hogy a TOEIC egy újraszabott TOEFL.

    Így máris adódik a kérdés, hogy vajon meddig érvényes ez az új vizsga, ami Japánban és Koreában a legelterjedtebb?

    Illetve: ha nincs szóbeli rész, akkor az aktív nyelvtudás milyen jól mérhetõ? Válasz
  • Gabi 2007-07-19 00:00
    bela,
    hát, igen, ilyen alapon az ECL és az EURO és az összes többi vizsga is egy újraszabott Rigó. A TOEFL egy akadémikus vizsga: a felsõoktatásba való belépést szolgálja. A TOEIC teljesen más célú, a munkaerõpiacra szabott. Ha összehasonlítod a két vizsgát, meglátod a különbséget! Nagyon nyilvánvaló. Az érvényességre vontakozó kérdésed egyszerûen nem értem, bocs. Várod, hogy egyszer csak azt mondják, hogy nem érvényes? Kicsoda? Hol? Magyarországon ezt a vizsga amúgy sem ”érvényes”, és ebben nem lesz változás sem, mert az akkreditációs törvény útban van. Mellesleg nemcsak ennek a vizsgának az útjában. ,(
    A 3. kérdésedre a válasz viszonylag egyszerû: az írott szövegértés az íráskészséggel, a hallás utáni szövegértés a beszéddel korrelál. Ez egyszerû statisztika. Ha lenne pár tízezer tanítványod, te is bebizonyíthatnád házilag. :) Válasz
  • bela 2007-07-20 00:00
    ”A TOEFL score is valid for two years and then is deleted from the official database”

    Vagyis csak 2 évig érvényes az elért ”eredmény”. 2 év után sehol nem lehet bemutatni a ”papírt”. Értem én, hogy ez egyetemi belépõvizsga, de ha a TOEIC erre alapul, akkor esetleg itt is van ilyen limit?

    Nyilvánvalóan tök jó, ha az ember idõnként leméri a tudását, haladását, amint erre a blogbejegyzésed rámutatott, azonban az emberek többsége szeretne egy bizonyítványszerûséget is a fiók mélyén tudni. Ha csak korlátozott ideig érvényes a TOEIC, akkor erre a célra nem alkalmas.
    A magyarországi érvényesség amúgy tényleg nem lehet szempont egy nyelvvizsgánál. :-) Én úgy gondolkodom, hogy vizsgát honosítani lehet, de nemzetköziesíteni nem. Vagyis aki a fordítás mûvészetét nem akarja gyakorolni, jobban jár egy egynyelvû, nemzetközi nyelvvizsgával, amit egynél több országban elfogadnak.

    A korreláció is jó dolog, csak mekkora az a koefficiens? :-D A magam tapasztalatából kiindulva a jó megértés még nem eredményez gyors, pontos aktív nyelvhasználatot. Egy dolog, ha felirat nélkül nézünk filmet, eredetiben olvasunk regényt és egy másik, amikor a gondolatainkat meg kell fogalmazni és elõ is kell adni egy másik embernek, lehetõleg nem 10 perces gondolkodási szünetekkel, mert úgy elég kényelmetlen a párbeszéd. És a kiejtésrõl még nem is volt szó. :-) Válasz
  • Gabi 2007-07-23 00:00
    Már értem, mire gondolsz! Igazad van, a TOEIC erre a célra nem alkalmas. Erre a Cambridge vagy a City&Guilds vizsgák jók, amiket külföldön is szeretnek. A TOEIC is két évig érvényes pont azért, mert a nyelvtudás nem olyan, mint a biciklizés. A TOEIC vizsga kifejezetten olyan célra jó, hogy ki kapjon a dolgozók közül nagyobb fizetésemelést, vagy hogy fizesse-e továbbra is a cég a dolgozó angolóráit, vagy csak kidobott pénz. A dolgozóknak pedig saját haladásuk mérésére tökéletes.
    Ez a bizonyítvány-mizéria csak Magyarországon sport, máshol inkább a nyelvtudás a cél. Ezért is nem népszerû itthon a TOEIC. Nekünk csak a papír kell, amit a fiókba teszünk, és bemutathatunk, ha kérik. Európában máshogy csinálják. Hallottál már az EUROPASS-ról? Ez egy önértékelési nyomtatvány, amit te töltesz ki a saját nyelvtudásodról. Önértékelés! Ez elég a munkáltatóknak, a bizonyítvány nem sokakat nem hat meg kis hazánkon kívül. Ha külföldre mennél dolgozni, akkor úgyis interjún kell részt venned.
    Tehát a TOEIC sem jó mindenre, ahogy a többi vizsga sem, de pont ez a szépsége a választéknak.
    A korrelációval kapcsolatban nem vitáznék, mert hivatalos adatok nem állnak rendelkezésemre. Van abban némi igaz, amit írtál. Az itthoni nyelvvizsgákon is átcsúszhat valaki, aki egyébként a szintnek nem felel meg, de szerencséje volt. Ismerek is jó pár ilyet. :) Ez benne van a pakliban. Válasz
  • Vitamanó 2007-07-30 00:00
    Lassan a nyelvvizsgákat olyan szintre butítják, hogy nyelvtudás se kell hozzá....Fõ, hogy a vizsgázónak sikerélménye legyen.

    Másik pont....Az európai és a magyar nyelvtanulási piac igen nagy mértékben különbözik egymástól! Teljesen másért tanul egy német idegen nyelvet, mint egy magyar. A német megérteti magát az anyanyelvével is - a magyarnak esélye nincs erre! Tehát az egyiknek inkább hobbi, a másiknak muszáj. A papír meg máshol is kell!!! Elég, ha csak a külföldi egyetemeket említem....

    Nyelvtanárként és aktív nyelvtanulóként azt mondom, a szóbeli aktív nyelvhasználatot KIZÁRÓLAG szóbeli vizsgával lehet mérni! Ahol nem ez van, az parasztvakítás! És teljesen mindegy, mi mivel korrelál, vagy mit mond a statisztika. Saját magamról tudom, hogy orosz köznyelvi szövegeket lazán megértek, és fogalmazásokat írok, miközben nem bírok megszólalni! És tudod miért? Mert az oktatóink úgy gondolják, hogy a köznyelvi beszédet úgy fogom megtanulni, hogy irodalmi szövegeket fordítok, megtanulom a szavakat és elmondom a tartalmát. Hááát ez nem egészen így mûködik. De a vizsgáimat jó eredménnyel zárom. (közben meg mélyen hallgatok idegenek elõtt arról, hogy orosz szakos vagyok...Ja, egy nagyhírû külföldi egyetemen tanulok - úgy mellesleg...Egy kis magyar fõiskola ennél sokkal többet nyújt!)

    BÁRMILYEN nyelvvizsgán átcsúszhatnak emberek, csak azért, mert mázlijuk volt! Ez nem vonatkozik csak az otthoni vizsgákra. Válasz
  • Gabi 2007-07-30 00:00
    Vitamanó,
    nagyon tetszik a neved! :) Megemlítetted az egyetlen olyan eseményt az életben, ahova Európában nyelvvizsgapapír kell: a felsõoktatásba való belépés. A munkaerõpiacra nem, a felsõoktatásból való kilépéskor sem (bár sok külföldi fõiskola pont a TOEIC-et alkalmazza erre :) de csak ”hobbiszinten”).
    Nagyon nem vagyok elégedett ezzel az általános papírmániával (nemcsak a nyelvvizsgáról szólva) itthon. Ahelyett, hogy még egy fõiskolát, vagy még egy egyetemet végeznél, többet érsz egy kommunikációs tréninggel, vagy egy nyelvtanfolyammal. Erre kellene koncentrálnunk, és talán végre megszûnne néhány ”alibi” felsõoktatási intézmény...
    Írtad, hogy külföldi egyetemen tanulsz. Tanultál már itthon is? Látod a különbségeket? Én az amerikai felsõoktatással tudom csak összehasonlítani a magyart, de igencsak vesztésre állunk. ,( Válasz
  • Vitamanó 2007-08-2 00:00
    Igen, tanultam itthon is. Az itthoni fõiskolám az oktatás színvonalát tekintve messze húz el az itteni egyetemtõl....Pozitív irányba! (pedig ez egy neves egyetem!! elsõ körben bekerült a német elit-egyetemek közé is) Otthon úg megtanultam németül, hogy itt kint csak dicsérik - anélkül, hogy egyetlen napot is kint töltöttem volna. Itt, ahogy írtam, 4 szemeszter, heti 6-8 orosz óra, és nem bírok megszólalni oroszul??? És mikor rákérdeztem, hogy mégis hogy leszek így tanár, a lektor rám nézett, és azt mondta, majd kimegy Oroszországra egy évre....Hát bocs! EZ nem hozzáállás és nem színvonal!

    És a legcikisebb dolog az, hogy az ittenieknek sokkal komolyabb infrastruktúra áll rendelkezésére, mint a magyar oktatóknak, de nem tudnak vele mit kezdeni. Persze, van egy bizonyos kutatói attitüd, amit megtanítanak, és otthon nem. De otthon fõiskolás voltam, itt meg tanár szakos, azaz elvileg nem a kutatói attitüdre lenne szükségem, hanem tudásra. ,( Válasz
  • Vitamanó 2007-08-2 00:00
    Bocsi! Tehát:

    Oroszországba! (nem ra)

    És : Otthon fõiskolás voltam, ez meg egyetem...de mégis tanár szak, nem kutatói vonal....ezért kéne egy kis tudás is. Válasz
  • Gabi 2007-08-5 00:00
    Vitamanó,
    jól értem, a külföldi ”elit” egyetemet rosszabbnak tartod, mint az itthonit? Tényleg? Válasz
  • Vitamanó 2007-08-13 00:00
    Igen, így van. :) És ez nem ”elit” egyetem idézõjelben, hanem tényleg a jobbak közé tartozó, elég híres egyetem. Mondjuk valószínûleg nem a Szlavisztika Tanszék miatt van jó híre...De akkor is! Szóval nem kell lebecsülni az otthoni dolgokat!

    Bár, amit az utóbbi napokban hallottam - idegennyelv szakos elsõ diploma levelezõn...hááát.....:? Válasz

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás